Pálmaolaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olajpálmaültetvény

A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma (Elaeris guineensis Jacq.) nevű növény húsos gyümölcshéjából sajtolt növényi zsiradék, míg a pálmamagolaj a pálmafélék magvaiban van fölraktározva. A terméshús és a mag 60-70% zsiradékot tartalmaz.

Az olajpálma termése

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frissen sajtolt pálmaolaj
A pálmaolaj frakcionálásával nyert szilárd zsír = Pálmasztearin
  • A pálmaolaj vagy pálmazsír a pálmafélék húsából kinyerhető olcsó zsiradék, mely a narancssárgától a vörösbarna árnyalatig ismeretes. Színét karotin-tartalma adja. Frissen sajtolva ibolyához hasonló illatot áraszt és enyhe, jellegzetes íze van. Huzamosabb ideig levegőn tárolva színtelenné válik, szaga és íze avas jellegű lesz.
Olvadáspontja 30–37°C között van.[1]
Fehérítéssel, majd frakcionálással étkezési olaj és szilárd zsír készül belőle:
  • Pálmaolein-étolaj : a pálma étolaj frakcionálásával nyert folyékony rész
  • Pálmasztearin-étolaj: a pálma étolaj frakcionálásával nyert szilárd rész
  • Pálma szuperolein-étolaj: a pálma étolaj ellenőrzött kristályosításával nyert, 60-nál nagyobb jódszámú folyékony rész[2]
A margaringyártás alapanyaga: a pálmaolaj a hidrogénezés hatására szobahőmérsékleten szilárd disznózsírra emlékeztető állagúvá válik.
Továbbá számos ipari célra is felhasználják, pl. biodízel gyártás.
  • A szárított és gépi úton feltört csonthéj magjából préselik a habzó pálmamagolajat. Frissen sajtolva, közönséges hőmérsékleten, vajszerű, fehér, vagy gyengén sárgára színezett, kellemes dióízű aromás olaj. 20–24 °C között olvad.[1]
Ezt szintén fogyasztási zsiradékként használják: pálmamagétolaj[2], ám főleg szappant és kozmetikai szereket készítenek belőle.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pálmaolaj főként palmitinsav-részleteket és oleinsav-részleteket tartalmaz; avasodáskor erősen megszaporodik a szabad palmitinsav és olajsav is, valamint a glicerin.

Zsírmolekuláinak (trigliceridek) zsírsav-összetétele (hidrolízis után): palmitinsav - 42%, olajsav - 41%, linolsav - 10%, sztearinsav - 5%, mirisztinsav - 2%[3]

Vitaminok: jelentősebb mennyiség csak E vitaminból van, de tartalmaz K vitamint is illetve béta-karotint. A karotinoidok adják jellegzetes színét.

Ásványi anyagok: vas, cink, kálium és nátrium van benne.

Előállítása és feldolgozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nedves sajtolás csigapréssel. A kötegeket rekeszekbe halmozzák (a pálma termése esetében) és áramló gőzzel melegített működő horizontális sterilezőbe helyezik. Ennek a sterilezésnek a célja az enzimek dezaktiválása, a termésfellazítása a kötegben, a fehérjék kicsapása, stb. Üstben történő melegítés utána pulpát csigaprésbe töltik. Az olajat centrifugálással tisztítják és vákuumban szárítják.
  • Fizikai finomítás. Az olajat nagy vákuumban, 235 °C feletti hőmérsékleten, gőzzel kezelik. Ezt az eljárást csak olyan olajfajták esetében lehet alkalmazni, amelyek eleve kevés foszfatidot és fémet tartalmaznak (pálma-, kókuszolaj)
  • Derítés. Az olaj derítésének szokásos módszere az adszorpciós kezelés, általában derítőfölddel (természetes vagy aktivált) vagy szénnel (aktivált vagy nem-aktivált) vákuumban, 30 percen át 90 °C-on melegítve; szintetikusszilícium-dioxid adszorbensek hozzáadása is megengedett. Ezzel a művelettel az olaj mentesíthető a finomítás során még nem teljesen eltávolított anyagoktól, pl. karotinoidoktól, klorofilltól.
  • Szagtalanítás. A szagtalanítás a szagok megszüntetésére, az illó anyagok és a kivonáshoz használt oldószer maradványainak eltávolítására szolgál; a művelet során száraz gőzt injektálnak a magas hőmérsékleten vákuum alatt tartott olajba. A hőmérsékletet az olajtól függően választják meg: 1,5–3 órán keresztül 200–235 °C-on, vagy 30 percen keresztül 240 °C feletti hőmérsékleten tartják. 150 °C feletti hőmérsékleten egyik jelentős mellékreakció a termikus elszíntelenedés, amely a karotinoidok bomlásának tulajdonítható. Az eljárás egyrészt veszteséget okoz azon anyagok körében, amelyek desztillálhatók (szabad zsírsavak, szterinek, tokoferolok, a finomított olaj egy része) másrészt cisz-transz izomerizációt is okozhat a telítetlen zsírsavak kettős kötésein.[4]
  • Keményítés (részleges hidrogénezés) során margarinná dolgozzák fel. A szárított és/vagy derített olaj hidrogénezését hidrogén-gázzal, nyomás alatt, kb. 150 °C körülii hőmérsékleten, katalizátor jelenlétében (Ni) végzik. A katalizátort ezután 90 °C -on, szűréssel távolítják el. A részleges hidrogénezés során transz-zsírsavak, illetve polimerek is keletkezhetnek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ő is veszélyben van

A pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon.

  • Jelentős felhasználók a margarint előállító vállalatok , pl. az Unilever, a Rama, a Bertolli, a Delma, a PALMA Group, és a kozmetikai ipar is. A pálmaolajat megtalálhatjuk többek között a testápolókban, szappanokban, samponokban, kézkrémekben, rúzsokban, csokoládéban, a legtöbb desszertben.
  • Kenőanyagok és biodízel is készül belőle. A biodízel iránt egyre nagyobb a kereslet az egész világon. Nemcsak a fejlett ipari országok kormányai ösztönzik a használatát (az Európai Unióban egy irányelv szerint 2020-ra az üzemanyag-felhasználás tizedének innen kell származnia), de India és Kína is.[5][6]
  • A pálmaolaj hidrolizátumot (Ca-szappan) állati takarmányként használják (tejelő tehén, monogasztrikus haszonállatok). Ez, a tisztított, majd keményített (részlegesen hidrogénezett) pálmaolajból lúgos hidrolízissel nyert, kalcium-szappan, valamint más növényolaj-termékek elegye, porlasztva-szárítva; apró szemcsés, fehér, szabadon folyó por, enyhén növényolajillatú.[7][8]

A felhasználás ellen több szervezet is lobbizik (Greenpeace, WWF), mivel a termelés fokozása miatt esőerdőket irtanak ki még ma is [9], és ez jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve sok növény- és állatfaj (orangután, elefánt, tigris) kipusztulásához[10] Ráadásul ahová egyszer olajpálma-ültetvény kerül, ott soha többé nem nő erdő, mivel az olajpálma a gyökereiben olyan gátlóanyagot termel, ami kiöl minden más növényt és évtizedekig a talajban marad.[1][11]

India és Kína után évi 2,7 millió tonnával Európa importálta 2008-ban a legtöbb pálmaolajat.[1]

A rotterdami és londoni székhelyű Unilever évente 1,3 millió tonna pálmaolajat használ termékei előállításához.(2010-es adat)[12] Az Unilever bejelentette, hogy 2015-től kizárólag fenntartható forrásból származó pálmaolajat vásárol termékei előállításához valamennyi európai egységében, valamint ausztrál és új-zélandi érdekeltségeiben is.[13]

Brüsszel, 2010. június 10: Az EU Bizottság létrehozta a fenntartható bioüzemanyagokra vonatkozó tanúsítási rendszert.[14]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olajpálma őshazája Nyugat-Afrika. 1446-ban a portugál hajós Pero de Custra eljutott a nyugat-afrikai Sierra Leonéba, ahol észrevette, hogy a bennszülöttek az olajpálma terméséből olajat nyernek, amit aztán étkezési célra vagy a bőrükbe dörzsölve használtak fel. Európába csak a 19. században jutott el a pálmaolaj. Mára a legnagyobb pálmaolaj termelő országok Délkelet-Ázsiában vannak. A legtöbb pálmaolajat termelő országok: Indonézia, Malajzia, Sierra Leone, Kolumbia.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmaolaj témájú médiaállományokat.