Karbonsavészter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A karbonsavészterek általános szerkezeti képlete

A karbonsavészterek alkoholok és karbonsavak reakciója során keletkeznek vízkilépéssel. Az észterek egyik csoportját alkotják. Jellemző funkciós csoportjuk az észtercsoport (R−COO−R’). Az elnevezés első tagja a karbonsavat, a második az alkohol szénhidrogéncsoportját, a harmadik pedig a funkciós csoportot jelöli.

Vannak gyümölcsészterek, amelyek megtalálhatóak a gyümölcsökben, mint aromaanyag. Ezeket is elő lehet állítani mesterséges úton kis szénatomszámú alkoholból és kis szénatomszámú karbonsavból. Vízben jól oldódnak a kicsi szénatomszám miatt. Kellemes szagú folyadékok.

A karbonsavészterekhez tartoznak a viaszok is. Nagy és páros szénatomszámú telített karbonsavak és ugyanilyen típusú alkoholok észterei. Szilárd halmazállapotuk van és nem oldódnak vízben.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Például ecetsav-etil-észter (etil-acetát) előállítása

\mathrm{C_2H_5OH + CH_3COOH \rightleftharpoons CH_3COOC_2H_5 + H_2O}
etanol + etánsav (ecetsav) ⇌ ecetsav-etil-észter + víz

A karbonsavészterek képződése megfordítható folyamat.