Monsanto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Monsanto egy amerikai eredetű, multinacionális mezőgazdasági és biotechnológia vállalat, mely leginkább Roundup márkájú gyomirtójáról és a génkezelt magok terjesztéséről ismert.[1]

A Missouri Creve Coeur-ban székelő,[2] vállalatot 1901-ben alapította John Francis Queeny, és a cég az 1940-es évekre az egyik első számú műanyag gyártó lett az Egyesült Államokban. A vállalat sokáig a top 10 vegyipari cég között maradt hazájában, mígnem ezt a részlegét 1997 és 2002 között le nem építette, hogy ehelyett a biotechnológiára koncentrálhasson. A Monsanto a Forbes magazin szerint 2010-ben az év vállalata volt[3] és ugyanez a lap 2012-ben a 10. leginnovatívabb vállalatnak nevezte.[4]

A cég és alkalmazottai az elsők között voltak, akik genetikailag módosított növényi sejtet hoztak létre és William S. Knowles a cégnél 1960 és 1986 között a katalitikus aszimmetrikus hidrogenizáció terén végzett kutatásaiért, Ryōji Noyorival közösen 2001-ben kémiai Nobel-díjat kapott.[5]

Mint a biotechnológia egyik úttörője, a Monsanto üzleti modelljében fontos szerepet játszanak a szabadalmak, amik azonban konfliktusban állnak az általánosan elfogadott mezőgazdasági gyakorlattal, mely szerint a farmerek tárolják, újrahasznosítják, megosztják és fejlesztik a különböző növényeket. Ennek és jelenlegi, illetve korábbi termékeinek (mint a génkezelt magok, vagy a teheneknek adagolt növekedési hormon) köszönhetően a Monsanto ma az egyik legvitatottabb vállalat a világon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monsantót 1901-ben, St. Louisban alapította John Francis Queeny részben saját pénzből, részben pedig egy üditőital forgalmazó tőkéjéből. A vállalat neve Queeny feleségének leánykori nevéből származik, a cég első terméke a szacharin volt, amit a Coca Colának adott el.

A cég 1919-ben lépett be az európai piacra, vanilin, aspirin és annak hatóanyaga, az acetilszalicilsav gyártásával, majd később gumigyártáshoz szükséges vegyi anyagokkal. Az 1920-as évektől a Monsanto elkezdett alapvető vegyi anyagokat is gyártani, mint a kénsav vagy a PCB-k.

A vállalat az 1940-es években megjelent a mosószerek piacán is, de ugyanezen évtizedben részt vettek az atombomba kifejlesztéséhez szükséges Manhattan Projectben is. 1944-ben a vállalat 15 másik mellett hozzákezdett a DDT gyártásához,[6] ami az adott korban rendkívül pozitív visszhangot kapott, ám később betiltották túlzott toxicitása miatt. Amikor az Egyesült Államok 1979-ben betiltotta a PCB-k gyártását, a Monsanto volt az utolsó belföldi gyártó.[7] A vállalat fontos terméke volt a vietnámi háború során használt Agent Orange is.

A vállalat az 1970-es évektől a LEDek gyártásában is részt vett, annak egyik úttörője volt. A '60-as évek közepén indultak William Knowles kutatásai, melyek gyakorlati eredménye a Parkinson-kór gyógyítására használatos L-dopa létrehozása volt, és amiért később Knowles kémiai Nobel-díjat kapott.

1982-ben a cég elsőként módosított genetikailag egy növényi sejtet, 1985-ben pedig felvásárolta a G. D. Searle & Company-t, aminek mérnökei 1993-ban létrehozták a Celebrex nevű gyógyszert, melynek sikere lehet az egyik oka, hogy a vállalat gyógyszeripari részlegét 2002-ben megvette a Pfizer.[8]

1994-től a vállalat a tehenek számára adagolható növekedési hormont is gyártott ám ezt később eladta.

Termékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Glifozát gyomirtók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monsanto a legnagyobb gyártója a glifozát alapú gyomirtóknak, melyeket az Egyesült Államokban Roundup néven dob piacra. Bár a glifozát laboratóriumi vizsgálatok szerint születési rendellenességeket okoz a kísérleti állatok esetében,[9][10] az emberre gyakorolt hatásai nem tisztázottak.[11][12][13]

Vetőmagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monsanto jelenleg többféle mezőgazdasági vetőmagot árul, ezek jelentős része genetikailag módosított. A leghíresebb ilyen termékei a cégnek a glifozátra rezisztens Roundup Ready néven forgalomba kerülő magok, melyek a cég egyébként vitatott Roundup nevű gyomirtójára teszik immunissá a növényeket. A teljes Roundup divízió a cég bevételeinek 50%-át teszi ki.[14]

A másik génmódosított termék, a Bacillus thuringiensis toxinját előállító, így a rovarirtókat feleslegessé tevő növények magva.

Korábbi termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PCB[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mióta a PCB-t világszerte betiltották, a Monsanto sem gyártja őket többé. Érdekes adalék, hogy a vállalat 1926-ban, amikor a környezeti szabályozás helyi szinten határozódott meg, saját várost is alapított Monsanto néven. Ma ez a település Sauget néven ismert és az Egyesült Államok-béli Illinois államban található. Az amerikai környezetvédelmi hatóság szerint, noha a PCB-k gyártását az 1970-es években betiltották a város a régió legszennyezettebb területei közé tartozik.[15]

2002-ben a Washington Post írt az alabamai Anniston Monsanto általi szennyezéséről, mely szerint a vállalat 40 évig tudatosan ürítette a higanyt és a PCB-vel szennyezett szemetet a környékbeli patakokba.[16]

Tehén növekedési hormon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tejhozamot 11-16%-kal növelő szintetikus hormon is a Monsanto találmánya,[17][18] amit a vállalat annak vitatottsága miatt 2008-ban eladott.

Lehetséges termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öngyilkos magvak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öngyilkos magvak lehetetlenné tennék, hogy a termést újra vetőmagként fel lehessen használni, aminek lehetősége számos tiltakozást váltott ki világszerte. A Monsanto végül igéretet tett arra, hogy ilyen termékeket nem dob piacra, és ezt az ígéretét eddig tartotta is.[19][20][21]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Berry, Ian. „Monsanto Digs Into Seeds”, The Wall Street Journal, 2012. június 26. 
  2. "Monsanto CFO to retire." St. Louis Business Journal. Wednesday 12 August 2009. Retrieved on 19 August 2009.
  3. "The Planet versus Monsanto." Forbes.com. Link. Published 18 Jan 2010, retrieved 29 July 2012.
  4. "The World's Most Innovative Companies." Forbes.com. Link. Retrieved 29 July 2012.
  5. http://cls.casa.colostate.edu/transgeniccrops/history.html Transgenic Crops: Introduction and Resoure Guide
  6. Agribusiness, Biotechnology and War. Organicconsumers.org. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
  7. EPA.gov
  8. Pfizer to Buy Pharmacia For $60 Billion in Stock”, The Wall Street Journal, 2002. július 15. 
  9. Lammer, E. J., Chen, D.T. et. al.. „Retinoic acid embryopathy”. N Engl J Med 313, 837–841. o.  
  10. Durston, A. J., Timmermans, J. P. et al. (1989. július 13.). „Retinoic acid causes an anteroposterior transformation in the developing central nervous system”. Nature 340 (6229), 140–144. o. DOI:10.1038/340140a0. Hozzáférés ideje: 2011. június 9.  
  11. Graves, Lucia. „Roundup: Birth Defects Caused By World's Top-Selling Weedkiller, Scientists Say”, Huffington Post, 2011. június 24. 
  12. Williams GM, Kroes R, Munro IC (2000.). „Safety evaluation and risk assessment of the herbicide Roundup and its active ingredient, glyphosate, for humans”. Regulatory Toxicology and Pharmacology 31 (2), 117–165. o. DOI:10.1006/rtph.1999.1371. PMID 10854122.  
  13. United States EPA assessment.
  14. Cavallaro, Matt. „The Seeds Of A Monsanto Short Play”, Forbes, 2009. június 26. (Hozzáférés ideje: 2009. július 11.) 
  15. Spain, William. „Tiny Sauget, Illinois, likes business misfits”, Post-gazette.com, 2006. október 3. (Hozzáférés ideje: 2011. október 28.) 
  16. Grunwald, Michael. „Monsanto Hid Decades Of Pollution”, Washington Post, 2002. január 1. (Hozzáférés ideje: 2009. október 11.) 
  17. Dohoo, I., Leslie, K.; Descôteaux, L.; Shewfelt, W. (2003. október 1.). „A meta-analysis review of the effects of recombinant bovine somatotropin: 1. Methodology and effects on production”. Can J Vet Res 67 (4), 241–251. o. PMID 14620860.  
  18. Dohoo IR, DesCôteaux L, Leslie K, et al. (2003.). „A meta-analysis review of the effects of recombinant bovine somatotropin: 2. Effects on animal health, reproductive performance, and culling”. Can. J. Vet. Res. 67 (4), 252–64. o. PMID 14620861.  
  19. Farmers welcome halt of 'terminator'”, BBC News, 1999. október 5. 
  20. http://www.columbia.edu/~sr793/doc/RHerring.pdf
  21. http://www.monsanto.com/newsviews/Pages/terminator-seeds.aspx

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Monsanto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.