Társadalmi szervezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A társadalmi szervezetek közé tartoznak a civil szervezetek mellett a szakszervezetek, pártok, egyházak, egyesületek, minden nem állami szervezet, amely összhangban áll az alkotmánnyal és törvény nem tilt. A fegyveres szervezetek és a gazdasági szervezetek nem tartoznak a társadalmi szervezetek körébe.[1] Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az állam és a közigazgatás szervezetei így az igazgatási feladatokat is ellátó köztestületek.

Jogi szabályozás Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szervezeteket az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szabályozta átfogóan.[1] Azóta ez a törvény hatályát vesztette, a társadalmi szervezetek egyes fajtáit külön-külön törvények szabályozzák.

  • az egyesülési jog alapján lérejött civil szervezeteket a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról ("Civil törvény")[2]
  • a szakszervezeteket Magyarország alaptörvénye és a munka törvénykönyve[3]
  • az egyesületeket a polgári törvénykönyv[4]
  • az egyházakat a 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról[5]

A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szervezetek a vezetéselmélet szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:

  • piramis- vagy hierarchikus forma
  • bizottságok vagy zsűrik
  • mátrixszervezetek
  • ökologikus szervezetek (ökológiák)
  • összetett (kompozit) szervezetek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]