Társadalmi szervezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nem kormányzati szervezet (angolul Non-governmental Organisations, NGO) vagy civilszervezet, olyan magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jön létre. A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.

A társadalmi szervezetek működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szervezetek működését a jogszabályok keretei között az adott szervezet alapszabálya határozza meg. Abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A társadalmi szervezet tagja

a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

A társadalmi szervezetek jogi szabályozása Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmányos alapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az Alkotmány az alapvető szabadságjogok között garantálja az egyesülési szabadságot is. Az egyesülési jogról szóló – módosított – 1989. évi II. törvény részletesen szabályozza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. Ez a fogalom a vezetéstudományi fogalomnál szűkebb: a törvény szerint alapvetően gazdasági célra társadalmi szervezet nem hozható létre. A gazdasági szervezetek ezért kívül esnek a társadalmi szervezet jogi fogalmán. Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az államhatalom és a közigazgatás szervezetei.

Gyakorlatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A KSH adatai szerint Magyarországon több mint hatvanezer bejegyzett civilszervezet van, ezek közül 40-50 ezer működhet. Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb.). Az első ilyen szervezetnek a solferinói csata után létrejött Nemzetközi Vöröskeresztet tekintik (bár mai formájában már nem nem-kormányzati szervezet). Az NGO-k a működése ország joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk.

A társadalmi szervezetek, azoknak szövetsége és szervezeti egysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány híresebb nemzetközi NGO[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalmi szervezetek a vezetéstudomány szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:

  • piramis- vagy hierarchikus forma
  • bizottságok vagy zsűrik
  • mátrixszervezetek
  • ökologikus szervezetek (ökológiák)
  • összetett (kompozit) szervezetek.

Elnevezésük változó, a bizottságtól az osztályokon keresztül a nagyvállalatig.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekessége, hogy foglalkozik a szervezetek közti kapcsolatok ábrázolásával: [1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]