Szellemi alkotások joga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szellemi alkotás az iparjogvédelem és a szerzői jog által oltalmazott alkotások gyűjtőneve. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyokat egyre gyakrabban szellemi tulajdonnak nevezik. Az ENSZ-nek a szellemi alkotások jogára szakosított szerve is a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nevet viseli.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar polgári jog művelői egyetértenek abban, hogy a szellemi alkotások joga a polgári jog sajátos területe. A szellemi alkotások joga mint gyűjtőfogalom egyrészt a szerzői jogot, másrészt az iparjogvédelmet foglalja magába. A Polgári Törvénykönyv védi továbbá azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (know-how)[1]

A korábbi magyar Polgári Törvénykönyvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többször módosított 1959. évi IV. törvény 86. és 87. §-ai A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok alcímen tárgyalják ezt a jogterületet.[1]

A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. [Ptk. 86. § (1) bek.][1]

Külön jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A védelmet - a Ptk. rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. [Ptk. 86. § (2) bek.] Ezeket a Ptk. "külön jogszabályoknak" nevezi.[1]

Polgári jogi igények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. [Ptk. 86. § (4) bek.][1]

A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok vagyoni értékű jogok.[1]

Akinek a szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. [Ptk. 87. § (1) bek.][1]

A know-how a Ptk-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. [Ptk. 86. § (3) bek.][1]

A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait (ez utóbbiakat együtt know-how néven szokták emlegetni.) érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. [Ptk. 87. § (2) bek.][1]


A hatályos magyar Polgári törvénykönyvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2014. március 15-e óta hatályos 2013. évi törvény újra szabályozta a szellemi alkotások jogának polgári jogi alapjait.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1959. IV: 1959. évi IV. törvény
  • Lontai 1998: Lontai Endre: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga. Eötvös József Könyvkiadó (Budapest, 1998; ISBN nélkül)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]