Wikipédia:Formai útmutató

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikipédia szócikkeinek szerkesztése során. Alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Forma a Wikipédiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cikk eleje (bevezető)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát kövérítve. A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak. Mindig derüljön ki világosan, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik.

Néhány példa:

  • A Pitagorasz-tétel vagy Pitagorasz tétele az euklideszi geometria egyik állítása.
  • A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egy elve, mely …

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

Igeidők használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szöveg formázása, kiemelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dőlt és a kövér betűtípus funkciója

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

A szöveg tagolása és a fejlécek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokra osztani. Mindez egyrészt lazítja és világosabbá teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk arra, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.

Összefoglaló stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összefoglaló stílus a szövegben említett egyes témák mentén bontja fel a cikket. Alapelve az, hogy összefoglalja és kapcsolódó szócikkekbe rendezi az információt, amelyet a téma iránt különböző mélységben érdeklődők igényeik szerint olvashatnak végig. A részletes információkat úgy kínálja fel, hogy közben nem fárasztja ki azokat, akik csak egy gyorsabb áttekintést szeretnének a témáról.

Ez a fajta felosztás sokkal olvashatóbb marad, mint egy folyamatosan, akár könyvterjedelemig növekvő egyetlen szócikk. Az összefoglaló stílus egy általánosabb szócikkben foglalja össze a lényegi mondanivalót, a további részleteket pedig alárendelt cikkekben tárgyalja. Az, hogy mi számít „túl hosszúnak”, nagyrészt a témától függ, de általában 30 KB az a szövegméret, amitől kezdve a cikkek felbontása szóba kerül.

Gyakran előforduló szakaszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokszor szerepel a szócikk utolsó vagy utolsó előtti szakaszaként a További információk szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra, könyvekre, képekre, CD-re stb. hivatkozunk – viszont a szócikk megírásához felhasznált forráshelyeket (weboldalakat, könyveket stb.) nem itt, hanem az ezt megelőző Források szakaszban soroljuk fel, vagy lábjegyzetes hivatkozásokat használunk.

A szócikk legvégén kap helyet a Kapcsolódó szócikkek című szakasz. Itt azokra a már létező Wikipédia-cikkekre hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ebbe tartoznak a témakör cikkeit összefogó sablonok és kategóriák is, és ide kerülnek a társprojektek kapcsolódó képeire, cikkeire való utalások.

A felsorolás jellegű szakaszok formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott, hanem csillagos listát.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal pontosan ilyen címmel létezik, a hivatkozás kék; ha átirányításra mutat, zöld; ha nincs még ilyen, piros lesz. Mivel a Wikipédia nem papíralapú enciklopédia, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani.

Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk egyértelműsítő lapra; a hivatkozás akkor elegáns, ha közvetlenül a megadott oldalra, témakörre irányít. Gyakran a népnevek melléknévi alakú használata (szerb, magyar, török stb.) illetve többértelmű szavakra való hivatkozás vezet egyértelműsítő lapokra. Ilyenkor érdemes egyszer kipróbálni a hivatkozást, és ha egyértelműsítőre mutat, kijavítani.

A főszövegben nem lehetnek külső hivatkozások, ezekre csak a „források” és a „további információk” között hivatkozunk, valamint a lábjegyzetben.

Bár technikailag lehetséges, ne hivatkozzunk belső hivatkozásnak álcázott formában más nyelvű Wikipédiák cikkeire – a magyar Wikipédia nyelve konzisztensen a magyar. Ha úgy érzed, hogy egy másik Wikipédiában található olyasmi, ami nélkülözhetetlen a lapon, akkor lehetőleg hozd át, fordítsd le, és így tovább. Egy másik Wikipédia különösen ajánlható, kifogástalan minőségű és nem magától értetődő módon megtalálható cikkére a még megíratlan magyar cikk piros linkjéhez közvetlenül csatlakozóan elhelyezett {{linkiw}} sablonnal is fel lehet hívni az olvasó figyelmét, így hidalható át az az idő, amíg elkészül a magyar cikk. Ez a sablon a másik Wikipédia nyelvének rövidítésével jelzi, hogy nyelvváltással jár a rákattintás.

Ügyeljünk arra, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató belső hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.

A külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk a külső hivatkozásnak beszédes címet, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Források és További információk című szakaszokba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.

Néhány példa belső hivatkozásokra:

és külső hivatkozásokra:

Lábjegyzet és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A források megjelöléséről bővebben lásd a WP:IDÉZD lapot.

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szöveget szétfeszítené a többletinformáció. A folyó szövegben a ref-et a következő formában kell elhelyezni közvetlenül az adott információ, többnyire a mondat végi pont után: <ref>link Ez a szöveg fog megjelenni alul lábjegyzetként.</ref>. (A ref-ek közötti linktől egy szóközzel választjuk el a jegyzetekbe szánt megjegyzést.) A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk törzsrésze után hozzunk létre egy Jegyzetek című szakaszt, amelynek tartalma a következő: {{jegyzetek}}. Itt fognak megjelenni a ref elemek között megadott szövegek.

A felsorolásszerűen megadott források az ezt követő Források szakaszban kapnak helyet.

Kategorizálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részletes útmutató a témában: Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat?

Törekedni kell a szócikk legpontosabb kategorizálására. Ehhez támpontot adhat a más wikipédiákban létező, azonos szócikk besorolása. Új kategóriát csak akkor érdemes indítani, ha más nyelven is létezik már, illetve több szócikket azonnal bele lehet tenni.

Nyelvközi hivatkozások azonos szócikkekre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részletek: Wikipédia:Nyelvközi hivatkozások

A több nyelven értő olvasók és szerkesztők számára nagyon hasznos, ha a nemzetközi Enciklopédiánk azonos cikkei össze vannak csoportosítva. Így az adatok és források pontosíthatók, ellenőrizhetők, kiegészíthetőek. Egységesen a cikk legalján van a helye, és automatikus programokkal néha ellenőrzik és frissítik ezeket. Ha ez a rész bekerül a cikkbe, akkor a bal szélen olvasható, a menü alatt.

Helyesírási tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia helyesírási tudnivalóiról külön keretirányelv rendelkezik. Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

Dátumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

Évszázadok, évezredek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikipédia jelenlegi szócikkei, amelyek évszázadokról, évezredekről szólnak, arab számokkal jelzik a szóban forgó időszak sorszámát. Pl. 20. század, 5. század vagy i. e. 2. évezred (szemben rendre a XX. század, V. század vagy i. e. II. évezred kifejezésekkel). Tekintettel arra, hogy ez a forma köznyelvben is egyre inkább kiszorítja a római számokat az évszázadok éléről, a Wikiben ezért az ilyen szócikkek, hivatkozások használata ajánlott.

Évtizedek hivatkozása esetén a megszokott és egységesen használt formula az 1970-es évek, 1820-as évek stb., és nem „'90-es évek”.

Mindenképpen kerüljük a relatív időmegjelölést, mert használatuk bizonytalanságot okoz: „a múlt században, tavaly, nemrégiben stb.

Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.

Számok, mértékegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvben a négynél több jegyű számok tagolására jobbról számítva hármasával a számjegyek előtt szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt (nem pontot!) teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869, a tizedesvessző utáni számjegyeket nem tagoljuk: 3,14159265.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, 25 °C, de a százalék- és fokjelnél nem: 97%, 90°. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}}(?) sablont használni: 6{{e|23}} → 6·1023.

A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

Mondatvégi írásjelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”

Összetett mondatoknál két esetet különböztetünk meg. Ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?” Ha azonban a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”

Bővebb ismertetésül az AkH. 240–242. pontjai szolgálnak.

Képaláírások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képekhez, illusztrációkhoz föltétlenül írjunk képaláírást, hogy a szöveggel való kapcsolatuk világos legyen.

A képaláírások helyesírási szempontból feliratnak minősülnek, ezért nem kell a végükre pont, akkor sem, ha teljes mondat formájában vannak megfogalmazva:

  • A Duna forrása a Fekete-erdőben
  • Görgei Artúr portréja
  • A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette

A cikk szempontjából lényeges szavakra belső linket teszünk a képaláírásban is.

Ha a képaláírás több mondatból vagy többelemű felsorolásból áll, akkor, és csak akkor, a képaláírás belsejében kitesszük az írásjelet, de a legvégére akkor sem:

  • A hal hím- és női ivarsejtjének érési folyamata vázlatosan. Az ivarsejtekben a kromoszómaszám feleződése is jól látható

A feliratok helyesírásáról lásd egyébként az AkH. 266. pontját, valamint: OH. 308.

Tipográfiai konvenció: A képaláírásokat a képek alatt balra igazítjuk, nem középre és nem jobbra, és álló betűvel szedjük, mint a főszöveget, nem félkövéren és nem dőlten. Csak akkor alkalmazunk kiemelést, amikor a főszövegben is alkalmaznánk.

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Egy-egy szó, kifejezés jelentésének megadásánál az úgynevezett félidézőjel az általánosan bevett (bár a teljes idézőjel is használható): „A missa cantata, azaz ’énekelt v. énekes mise’ fogalma” stb.

Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.

A stb. előtti vessző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.

Idegen nevek átírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes nyelvekhez lásd: Wikipédia:Átírás

Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinetire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandók.

Nem latin betűs írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos (lásd erről a WP:ÁTÍR lapot).

A nem latin írású nyelvek között a Wikipédia megkülönbözteti a kínai nyelvet, amelynek neveit és szavait az akadémiai útmutatással szemben a Kínai Népköztársaság hivatalos pinjin írásrendszerében szerepeltetjük, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek és a magyaros helyesírással írandó átvett szavak. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, a fengsuj is magyaros átírásban szerepel, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük. Átvétel és meghonosodás elbírálására az OH szótári részében közölt forma az irányadó (lásd WP:HELYES)!

Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az AkH. 202–222. pontjai szolgálnak.

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]