Wikipédia:Helyesírás/A számok írása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez az útmutató a számok helyesírásával kapcsolatos kérdésekről szól. A szabályok betartásával olvashatóbb cikkeket tudsz írni, és elkerülheted a félreértéseket. A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

A számjegyek tagolása és a tizedes törtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Internet világában sokan másolnak szövegeket, adatokat idegen nyelvű forrásokból, hogy azután lefordítsák a szöveget – de közben gyakran elfeledkeznek a számokról, olykor elég nagy kavarodást okozva ezzel. A pontok és vesszők keverése, nem rendeltetésszerű használata nemcsak csúnya és helytelen, hanem sokszor érthetetlenné is teszi az adatot.

A tizedes törtek írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul a tizedes törtek egész és tört részét vesszővel választjuk el (például 126,32), helytelen tehát a pont használata (még akkor is, ha az angol Wikipédiában így volt írva). A tizedesvesszőt ismerik fel a magyar nyelvű táblázat- és adatbázis-kezelő programok is, és jól megkülönböztethető a szorzás pontjától is (ami a pont egyetlen felhasználása a magyar számírásban).

Kivétel lehet, ha egy programkódot akarsz a cikkedbe illeszteni, ahol értelemszerűen a pont marad a tizedesjel – itt azonban a számok már nem a magyar nyelvi környezetbe, hanem a programszövegbe illeszkednek.

A nagy számok tagolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számok tagolásánál a következő eljárást követjük:

  • A négy vagy kevesebb jegyű számokat (9999-ig) nem tagoljuk, hanem egybeírjuk.
  • A négynél több jegyű számokat hátulról hármasával (illetve bináris számoknál négyesével) tagoljuk; a határolójel a szóköz. A számítógépes gyakorlatban azonban mégsem ezt a módszert követjük, mert így a számok a sorhatárra kerülve eltörhetnének. Helyette a nem törhető szóközt használjuk, amelynek a kódja az angol non-breaking space rövidítéséből az  . Ez a jel megtalálható a szerkesztési összefoglaló beírására szolgáló sáv alatt, és egy kattintással beilleszthető a szövegbe. Például a 12 345 762 karaktersorozat a szócikkben így jelenik meg: 12 345 762, és nem tud eltörni a sor végén.
    A nem törhető szóköznek még egy előnye van: nemcsak egy sorban tartja a vele összekapcsolt szövegrészeket, hanem egymáshoz közel is. Ennek akkor lehet jelentősége, ha az olvasó a beállításainál bekapcsolta a sorkizárt írásmódot. Lásd például a Wikipédia:200 000 lapon – a nem törhető szóköznek köszönhető, hogy a 200 000 együtt maradt, és nincs akkora szóköz a közepén, mint utána. (Szemben a cikk címével, amely bizony 1024*768-as felbontású monitoron szépen eltört a szóköznél.)
  • Kivételes esetben a négyjegyű számokat is tagoljuk, ha nagyobb számokkal együtt, rendezetten egymás alatt állnak, mint például egy írásbeli összeadásnál.
  • A tizedesjel utáni részt azonban soha nem tagoljuk!
  • Használhatjuk a {{szám}}(?) sablont is, amely a magyar helyesírás szerinti tagolásban jeleníti meg a számot. Pl.: 1 067 823 709, illetve 23 709,004. Írása: {{szám|1067823709}}, illetve {{szám|23709.004}} (figyelem: a tizedesvessző helyett itt pontot kell írni).
    A sablonok sokféle zavart tudnak okozni a szakaszcímekben, ezért ezt a módszert lehetőleg csak a szövegben használd.
Mikor tagoljuk ponttal a számokat?

A magyar nyelvben soha.

Mikor tagoljuk vesszővel a számokat?

Csak a tizedesjelnél.

Lehet-e egynél több pont vagy vessző egy számban?

A fentiek szerint nem.
Kivételek természetesen itt is lehetnek, mint a phpBB 3.0.4-es verziója; ez azonban szigorúbban tekintve nem szám, hanem egy jelzés. (Nem lenne például értelme megszorozni kettővel.)

Miért okoz problémát a keveredés?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zimbabwei dollárról szóló cikknek ebben a változatában például a pontot és a vesszőt is megtaláljuk tizedesjelként és ezres tagolóként is – de az utóbbi szerepben egy harmadik jel, a szóköz is látható. A számjegyek és a határolójelek számából legtöbbször ki lehet ugyan találni, hogy éppen hogy kell értelmezni a számot, de ez már felesleges terhet ró az olvasóra. Különösen nehéz kideríteni a szerző szándékát ott, ahol egy pont vagy vessző után három számjegy következik:

  • „a májusi éves becsült pénzromlás mértéke 4.530% volt” – itt a magyar nyelvben nem használatos pont első ránézésre inkább tizedesjelnek tűnik, s csak a teljes szöveg értelmezésével lehet rájönni, hogy ez bizony ezres tagoló akar lenni, és itt csakugyan négyezer százalék feletti az infláció.
  • „több mint 500 000 eurót kapott (£382,000) hetente heti 170 billió zimbabwei dollár kinyomtatásáért” – a szórendi problémától eltekintve csak a melléírt euróösszegből következtethetünk rá, hogy a vessző ezen a helyen tagolójel.

Phoenix város cikkének ez a változata tudatja velünk, hogy „a város területe 1,230 km²”, kevéssel lejjebb pedig azt olvashatjuk, hogy 2000-ben „a népsürüség 1,074 fő/km² volt.” A cikk adataira, a józan eszünkre és az infoboxra támaszkodva természetesen kitalálhatjuk, mit is jelentenek ezek a számok, de egyszerűbb lenne rögtön helyesen írni őket.

A maratoni futás tiszteletre méltó távját egy hibásan tagolt szám az ezredrészére, igazi szupersprinttávra változtatta, mivel a beíró tagolójelnek nézte a vesszőt. Egy ilyen súlyú hiba az egész szócikk értelmét kérdőjelezi meg. Hasonló baleset érte Méder Áron vitorlásteljesítményét is. (Az angol Wikipédián egy fordított hiba majdnem harminc kilométerrel rakta arrébb a mezőkeresztesi vasútállomást, mivel a mértékegységeket konvertáló bot nem tudta értelmezni a nyelvtől idegen tizedesvesszőt – tehát vigyáznunk kell akkor is, amikor más nyelvű változatokba írunk.)

Az UEFA-együtthatóról ennek a változatnak az alapján külső forrásból származó információk nélkül meglehetősen nehéz eldönteni, hogy a pont tizedesjelet vagy tagolást jelent-e (miközben mindkét szerepben helytelen), mert a cikk csak kevés támpontot ad az értelmezéshez. Majdnem minden számban három jegy áll a pont után, tehát kétféleképpen is olvashatóak; az alsó táblázatban azonban négyjegyű számokat is látunk, aminek alapján inkább tizedesjelre gyanakodhatnánk, ha a cikk elején álló képlet tényezői nem tűnnének nagyon aránytalannak ehhez.

Ennek a szakasznak a végén az érdekesség kedvéért két egymás utáni mondatban sikerült háromféleképpen leírni az ötjegyű számokat (amiből egyik sem a helyes megoldás).

Az olvasási nehézségeken kívül az is a baj az ilyen megoldásokkal, hogy amikor néhány szerkesztő bottal, azaz számítógépes programmal javítja a cikkek helyesírását, akkor az ilyen számok javítása nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel oldható meg, még a bot működésének kézi ellenőrzése mellett is. (Hacsak valaki meg nem lep bennünket egy hiperszuper algoritmussal, aminek az eszén a szerkesztői lelemény nem képes túljárni.)

A számok toldalékolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyes alak Helytelen alak Megjegyzés
3 : 0-s győzelem
(3–0-s győzelem)
M0-s autóút
3 : 0-ás győzelem
M0-ás autóút
Itt ugyan a tőhangzóváltás megtéveszthet, de a magánhangzót már tartalmazza a szótő! (Megjegyzés: elvileg a sporteredmények kettőspontos írása gólarányt, a nagykötőjeles alak gólkülönbséget jelöl [1], de ezt egyrészt sokszor nem következetesen használják, másrészt a toldalékoláson nem változtat.)
2-t 2-őt A 2 már tartalmazza az ő-t, nem a „kettőőt” a helyes alak. (Ugye, milyen mulatságosan hangzik, ha megpróbálod felolvasni?)
8-cal 8-al A szám kiejtve és betűvel leírva egyaránt nyolccal, nem pedig „nyolcal” (ami még a négyelésnél is kegyetlenebb büntetés lehet).
2,5-del 2,5-tel
2,5-el
A számot helyesen így olvassuk: kettő egész öt tized, s ehhez igazodik a toldalékolás is, nem pedig a pongyola „kettő egész öt” alakhoz.
10%-kal 10 %-al A százalékjel a számhoz tapad, és a teljes hasonulás szerint ragozzuk (százalékkal, nem pedig „százalékal”).

Az itt említett hibák is kerülendőek, de az előzőeknél kevésbé veszélyesek, mert géppel – tőszámnevek esetén – viszonylag könnyen javíthatóak. Ha azonban a sorszámnév toldaléka vagy más toldalék is lemarad, már kézi javításra van szükség.

Nulla helyett o betű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai számítógépeken nem okozhat problémát a nulla (0) begépelése. Két helyen is megtalálható a billentyűzeten! Az írógépes korszakból visszamaradt, igen rossz szokás o vagy O betűt írni a nulla helyett. A kapott szöveg nemcsak ronda, hanem gyakran félreérthető is. A számjegyek és betűk keverése borzasztóan megnehezíti a gépi feldolgozást, egyebek között a botok munkáját is. (Ritkán előforduló, de kellemetlen hiba.)

Fordítási és stiláris kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Billiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angolban és néhány más nyelvben másként nevezik a nagy számokat, mint nálunk, és ez gyakran ad okot félreértésre. Nagyon vigyázzunk, hogy ne betű szerint fordítsuk a számokat! Helyesen:

De az angol nyelv sem teljesen következetes; a részletes magyarázatot a Rövid skála-hosszú skála (Long and short scales) cikkben találhatjuk. A Billió szócikkben is találunk útmutatást.

A kis számok írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AkH. 288. szerint „A számokat írhatjuk betűkkel is, számjegyekkel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincsenek határozott szabályok. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió stb.; másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában: 388 személy részére, 65 téglát stb.; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. 5 órakor, 3 Ft 50 f, 15 méter szövet stb.”

A mérőszám és a mértékegység közé nemtörő szóközt tegyünk: 10 kg, 4 fényév, 6 perc, 100,8 MHz, 9,81 m/s².

Táblázatokban, infoboxokban is számjegyekkel írjuk a számokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]