Wikipédia:Stilisztikai útmutató (fikció)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

A Wikipédia számos olyan szócikket tartalmaz, melynek tárgya fiktív, vagyis egy kitalált világ bizonyos eleméről szól.

Egy szócikk létrehozása előtt fontos meghatározni, hogy annak tárgya a mű környezetén kívül, a valódi világban megfelel-e a nevezetességgel szemben támasztott követelményeknek, mely feltételezi a független és megbízható másodlagos források meglétét is. Ez egyben biztosíték lehet arra is, hogy elegendő háttéranyag áll rendelkezésre egy minőségi szócikk megírásához.

Amennyiben a szócikk tárgya megfelel ezeknek az alapvető követelményeknek, át kell gondolni, hogy a szócikk mit tartalmazzon, és hogy ezeket az információkat hogyan ismertesse. Mivel ez a két kérdés szervesen összefügg, nem tanácsos egymástól függetlenül kezelni őket, hanem mindkettőt egyszerre figyelembe kell venni annak értekében, hogy egy jól megírt szócikk jöhessen létre.

Fontos megjegyezni, hogy ez az oldal csak nagy vonalakban vázolja a követendő irányvonalat, de figyelembevétele segítséget nyújthat a fiktív tárgyú szócikkek lexikonszempontból is megfelelő megírásához. Az útmutató általános jellegű, nem helyettesíti a józan meggondolást és nem feltétlenül alkalmazható minden fiktív tárgyú témára egyforma súllyal.

Bemutatás a valódi világ szemszögéből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiktív tárgyú szócikkeknek, akárcsak a Wikipédia más szócikkeinek, kötődniük kell a valódi világhoz, mint elsődleges vonatkoztatási rendszerhez. A megközelítés lényege, hogy a szócikk tárgyát a valódi világ szemszögéből kell megközelíteni és ismertetni. Ehhez egyaránt szükséges az elődleges és a másodlagos források felhasználása.

A valódi világ szempontjából való megközelítés:

  • Érzékelteti az adott mű cselekményének és az adott mű megszületésének, megjelenésének, bemutatásának körülményei közötti különbséget. Tárgyalja a műnek a valódi világban gyakorolt hatását.
  • Amennyiben az adott mű egy hosszabb sorozat, a szócikk bemutatja a kapcsolatot a mű cselekményének előrehaladása és a valódi világban végbement folyamatok között. (Például egy televíziós sorozatban egy színész távozása miatt az általa alakított szereplőt kiírják a történetből.)
  • Ismerteti a mű előadásmódját:
    • Irodalmi műveknél ez magában foglalja például a stílust és a felhasznált stilisztikai eszközöket.
    • Filmművészeti alkotások esetében a felhasznált filmipari eszközöket.
  • A kitalált szereplőket, helyszíneket és egyebeket, mint a mű elemeit ismerteti.
  • A szócikk fontos eleme az alkotó szándékáról, valamint a kritikusok és elemzők véleményéről, vélekedéséről szóló rész.

A kitalált világ szemszögének problémái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szócikk tárgyának az adott mű kitalált világának szemszögéből való ismertetése tévesen azt a látszatot keltheti, hogy a szócikk tárgya valóságos. Ez egyben kizárja a valódi világban betöltött, forrásokkal alátámasztott hatásainak, jelentőségének mélyebb, vagy akár csak érintőleges bemutatását, elemzését is.

Annak ellenére, hogy számos rajongói wiki és honlap ezt a megközelítést alkalmazza, a Wikipédia követelményeinek ez nem felel meg. A szócikk tárgyának a kitalált világ szemszögéből való ismertetése pontatlan és félrevezető. Mivel forrása elsődleges, vagyis maga a mű, a tartalma, a benne található információk és megfogalmazott magyarázatok nagyrészt saját elméleteken alapulhatnak, így a szócikk alátámasztottsága és hitelessége kétséges lehet.

A kitalált világ szempontjából való ismertetés problémái lehetnek például:

  • Figyelmen kívül hagyja, hogy a mű, vagy annak egy konkrét kitalált eleme, egy alkotói folyamat során született meg.
  • A cselekmény összefoglalója olyan, mintha egy valós történeti, történelmi feljegyzés lenne.
  • A kitalált szereplő szócikke, vagy fejezete olyan, mintha egy valós életrajz lenne.
  • Egy kitalált helyszín ismertetése olyan, mintha egy valós földrajzi hely leírása lenne.
  • A szócikkben egy valós témákhoz készült infobox-sablon található.
  • A téma súlyozásakor nem tesz különbséget a központi mű, és egy abból kiágazó, kevéssé nevezetes vagy lényeges alkotás bemutatása tekintetében.
  • A műben felbukkanó apróbb megjegyzéseket, félmondatokat jelöli meg forrásként.
  • A kitalált cselekmény történetbeli ellentmondásait vagy szakadékait megpróbálja elsimítani vagy saját elképzelés alapján kitölteni, ahelyett, hogy ezt tényként kezelné.
  • Egyazon valóságba helyezi a mű szellemi előfutárait és azokat a műveket, amiket ihlettek.
  • A beszúrt képeken, például filmkockákon látható alakról azt állítja, hogy az maga a kitalált szereplő, nem pedig azt, hogy egy színész a szereplő alakítása közben.
  • Egy mű helyett magára a műben található kitalált eseményre vagy történésre hivatkozik.
  • A műveket az általuk tartalmazott kitalált kronológia, és nem pedig a megjelenés valódi időrendisége szerint teszi sorrendbe.

Példa: Egy televíziós sorozatban egy rendőrnyomozó szolgálatteljesítés közben elveszíti a társát. Egy, a kitalált világ szemszögéből íródott szócikk figyelmen kívül hagyja, hogy ez az esemény a sorozat bevezető epizódjában, egy későbbi évadában, vagy csak a szereplő háttértörténetében, „kamerán kívül” történt meg. Ha a társa a bevezető epizódban hal meg, de ugyanakkor szereplője egy kevéssé ismert regénynek, a kitalált világ szemszögéből íródott szócikk aránytalanul nagy hangsúlyt fektethet erre a szereplőre. Ha a televíziós sorozat egy későbbi epizódjában a cselekmény olyan fordulatot vesz, mely arra utal, hogy az elhunyt társ soha nem is létezett, a kitalált világ szemszögéből íródott szócikk képtelen kezelni ezt. A csavar arra ösztönzi a szócikk szerkesztőjét, hogy maga próbálja meg feloldani a történetbeli ellentmondást, mely saját elméletekhez vezethet, melynek következtetéseit megbízható forrás nem tudja alátámasztani.

Elsődleges és másodlagos forrásból származó információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy fiktív témát feldolgozó szócikk a megfelelő arányokat betartva, forrásainak megjelölésekor egyaránt hivatkozik elsődleges és másodlagos forrásokra. Az elsődleges források felhasználása azonban nem jelenti azt, hogy a Wikipédia más szócikkeivel ellentétben itt elfogadható lenne a saját elmélet ismertetése.

Elsődleges forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsődleges információk azok, melyek elsődleges forrásból, vagyis magából a műből, annak kitalált világából származnak. Még a legszigorúbban a valódi világ szemszögéből íródott szócikkek esetében is elkerülhetetlen, sőt, ajánlott az elsődleges forrásnak, vagyis magának a műnek az ismerete és forrásként való felhasználása. Emellett azonban feltétlenül ügyelni kell rá, hogy az elődleges forrásból csupán konkrét, alátámasztható információk kerüljenek a szócikkbe. Egy szerkesztő saját gondolatai, következtetései nem alátámaszthatóak és saját elméletnek minősülnek.

Az elsődleges forrásban megtalálható információk vonatkozhatnak például:

  • egy kitalált szereplő születési és halálozási dátumára;
  • egy kitalált szerkezet tulajdonságaira és teljesítményére;
  • egy kitalált helyszín vagy szervezet történetére;
  • kitalált lények háttérinformációira;
  • és magára a mű cselekményére.

Másodlagos forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A másodlagos források a műről íródott ismertetők, tanulmányok, dokumentációk, kritikák és elemzések. Ezek felhasználása nélkül a cikk csupán magára a műre mint elsődleges forrásra hivatkozhat, ami nem felel meg egy átlagos minőségű szócikkel szemben támasztott alapvető követelményeknek.

Amennyiben a mű megfelel a nevezetességgel szemben támasztott követelményeknek, nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű és minőségű másodlagos forrás a szócikk megírásához. Amennyiben mégsem, az már a választott téma nevezetességét, vagyis a szócikk önálló létét is megkérdőjelezheti.

A másodlagos forrásban megtalálható információk vonatkozhatnak például:

  • a mű írójára vagy alkotójára;
  • a művel kapcsolatos más kulcsfontosságú személyekre, mint például egy film esetében annak operatőrére vagy egy regény neves fordítójára;
  • a mű kiadójára;
  • a mű elemeinek megtervezésére, megalkotására és szerepére;
  • az alkotói folyamatra;
  • a valódi világnak a műre való hatásaira, így például, hogy milyen események, korábbi művek hatottak rá;
  • a kitalált szereplő megformálására, hogy egy adott színész vagy előadó hogyan alakította, milyen megközelítést alkalmazott;
  • idegen nyelvű fordításokra;
  • népszerűségére és ismertségére;
  • gazdasági teljesítményére, hatására;
  • kritikai fogadtatására és megítélésére;
  • a mű kritikai elemzésére;
  • a mű későbbi alkotókra és azok munkáikra gyakorolt hatására.

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben egy eredeti mű a szócikk tárgya, a cikknek tartalmaznia kell a mű kitalált világán belüli és kívüli információkat is. Amennyiben a szócikk tárgya egy dokumentáció az eredeti műről, nem feltétlenül szükséges az eredeti mű tartalmának kifejtése.

Az olvasó számára megkönnyíti a mű, vagy annak egy elemének megértését az, ha a szócikk tárgyalja ezek létrejöttének és fejlődésének körülményeit. Ehhez gyakran szükséges a cselekmény ismertetése, egy szereplő történetének bemutatása is. Mivel a mű cselekménye is jelen időben bontakozik ki az olvasó számára, a cselekmény összefoglalóját is ajánlott jelen időben írni.

A cselekmény ismertetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben a cselekmény ismertetése több művet, például egy regény- vagy televíziós sorozat egészét vagy részét öleli fel, ajánlott azt szintén a valódi világ szemszögéből megközelíteni. Ilyen esetben magában a szövegben érdemes megnevezni az éppen érintett művet („első kötet”, „második felvonás”, „harmadik epizód” stb.), vagy az alkotók tevékenységét is beleszőni a szövegbe („Geoff Johns író a sorozatban bemutatott egy új szereplőt…”). Ez az összefoglalónak egy jóval követhetőbb szerkezetet biztosít azok számára is, akik nem rendelkeznek mélyebb ismeretekkel a szócikk tárgyával kapcsolatban.

A cselekménynek a való világ szemszögéből való ismertetése nem olyan fontos abban az esetben, ha az egyetlen művet ölel fel. Ilyen például egy önálló regény vagy film cselekménye, de akár egy hosszabb képregénytörténet is. Mindenesetre a cselekmény ismertetőjének elején itt is felhasználható néhány, a valódi világra utaló szófordulat („A könyv egy kentucky-i farmerrel, Arthur Shelbyvel kezdődik…”).

A cselekmény ismertetőjének arányban kell maradnia a szócikk más fejezeteinek méretével. Erősen ellenjavallt olyan szócikkek létrehozása, melyek pusztán a cselekményt és néhány alapvető információt közölnek az adott műről. Az alkotók felsorolása, a megjelenés dátumának és egyéb gyártási adatoknak a felsorolása, még rendszerezett formában is, nem elégséges és egyben kétségbe is vonhatja az önálló szócikk létjogosultságát is.

Összefoglaló stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia szócikkei folyamatos bővülésük során eljuthatnak egy olyan pontra, mikor a tartalom egy részéből új cikk születik, melyben a fő témát csupán egy rövid bekezdés ismerteti. A fiktív témát feldolgozó szócikkek esetében ezek a származékos lapok általában az adott mű szereplőit vagy más elemeit felsoroló és ismertető listák. Ezek a listák, melyek elsősorban a fő szócikk bővebb magyarázataira hagyatkoznak, gyakran hiányában vannak a felhasznált másodlagos forrásoknak, csupán a műre, mint elődleges forrásra hagyatkoznak. Éppen ezért, ha előreláthatólag ezek az elemek még együttesen sem teljesítik a nevezetességgel szemben támasztott követelményeket, nem tanácsos számukra saját szócikket létrehozni. Amennyiben egy ilyen szócikk már létezik, meg kell fontolni annak összevonását a fő szócikkel, vagy annak egy másik származékos szócikkével. Mindezzel együtt a szócikkek megfelelő áttekinthetőségét is figyelembe kell venni.

A származékos szócikknek önállóan is megállja a helyét, röviden össze kell foglalnia a fő témát is. Az, hogy a származékos szócikk több helyet biztosít egy téma kifejtéséhez, nem jelenti azt, hogy abban a cselekmény kifejtése vagy egy kitalált szereplő életrajza aránytalanul nagyobb hangsúlyt élvezhet egyéb fejezetekkel szemben. A származékos szócikknek ugyanúgy meg kell felelnie a megbízhatóság kritériumainak, szerkesztőjének pedig a valódi világ szemszögéből kell megközelítenie a témát és törekednie kell a semlegességre. A saját elméletek gyártása itt is kerülendő.

Nevezetesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia minden szócikkének meg kell felelnie bizonyos nevezetességi követelményeknek. Dióhéjban összefoglalva egy téma nevezetes, ha léteznek róla független, megbízható, nem triviális források vagy említések.

Hitelesség és kiegyensúlyozottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos, hogy a szócikk semlegesen mutassa be az általa tárgyalt témát, azt minden lehetséges szempontból megvizsgálja és ezeket a szempontokat megfelelő súlyozással kezelje. A mű cselekményének, vagy egy kitalált szereplő életútjának ismertetése fontos a téma teljeskörű bemutatásának szempontjából, de ez csak töredéke a teljes képnek. Ha lehetőség van rá, fontos, hogy a téma kifejtéséhez a szócikk több, egymással akár ellentmondó kritikát és tanulmányt is felhasználjon. Nem kezelhető azonban egyforma súllyal például egy internetes magazin elemzése egy elismert szakember vagy kutató tanulmányával.

Infoboxok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az infoboxok olyan sablonok, melyek rendszerint a szócikkek legelején, a jobb felső sarokban kapnak helyet. Ez a sabon a szócikk tárgyával kapcsolatos főbb információkat foglalja össze egységes formában. A fiktív témát feldolgozó szócikkek esetében ezek az információk vonatkozhatnak a kitalált elem megalkotójára és annak első megjelenésére. Szintén fontos adatok lehetnek a szócikk témájának megértésében az adott elemnek a mű kitalált világában való tulajdonságai. Ha ezek a tulajdonságok a művön belül folyamatosan változnak, ha nem is ellenjavallt, de nem is feltétlenül ajánlott őket belefoglalni az infoboxba.

Akárcsak más infoboxok esetében, a triviális adatok kerülendők. Éppen úgy, ahogyan a valódi személy számára készült infoboxok sem tartalmazzák az adott személy kedvenc ételét és hobbijait, ezek a triviális adatok a kitalált szereplők számára készült infoboxokban is kerülendők. A valódi világban létező dolgok számára készült infoboxok használta kitalált elemeket feldolgozó szócikkekben szintén kerülendő. Ennek oka, hogy például egy valós és egy kitalált cég ugyanazon adatai közül más-más számít fontosnak. Míg például a valódi világban a Microsoft éves bevétele fontos adatnak számít, addig egy mű megértésében az, hogy a kitalált Csiga-Kóla Zrt. nevű cég az 1312.4-es csillagidőben 300 milliárd Galaktikus Zsé árbevétellel büszkélkedhetett, nem feltétlenül létfontosságú.

Röviden összefoglalva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szem előtt tartandó elvárások:

  • az elsődleges vonatkoztatási rendszer a valódi világ, melyben a mű megszületett;
  • magának a műnek, mint elődleges forrásnak a felhasználása szintén fontos, de egyensúlyban kell maradnia a másodlagos forrásokkal;
  • a kiadásban meg nem jelent vélemények a műről, annak elemiről, cselekményéről saját elméletnek minősülnek és ezáltal ellenjavalltak;
  • minden állítást megbízható forrással kell alátámasztani;
  • a fejezeteknek egyensúlyban kell lenniük;
  • minden információt a megfelelő környezetbe kell helyezni;
  • a szócikk illusztráláshoz felhasználni kívánt képek elhelyezése előtt meg kell bizonyosodni róla, hogy az megfelel-e a képhasználati irányelveknek;
  • a művel, annak elemével kapcsolatos érdekességeket gyűjtő fejezet létrehozása erősen ellenjavallt, mivel az itt felsoroltak általában bedolgozhatók a szócikkbe is.

Mintaszócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha úgy érzed ez nem a neked való hely…[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha úgy érzed, hogy ezek a szabályok nem megfelelőek a számodra, azt javasoljuk, hogy csatlakozz egy már elindított magyar nyelvű tematikus wikihez, vagy kérelmezd annak elindítását a Wikián, vagy más wikifarmon.

Ez a lista néhány már létrehozott magyar nyelvű tematikus wikit tartalmaz:

Ez a lista tetszés szerint bővíthető, de lehetőség szerint csak magyar nyelvű és fikcióval, vagy azzal rokon témakörrel foglalkozó wikikkel.