Wikipédia:Elnevezési szokások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

Általánosan igaz, hogy a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben, egyértelmű, és nem teszi túlságosan nehézzé a rá való hivatkozásokat. Ezen egyszerű alapelven túl a legfontosabb témák: Egyszerűség, Pontosság, Nagybetűk és Egyes szám.

A célja ennek az irányelvnek az, hogy ha valaki új szócikket ír, könnyedén tudjon más cikkekre hivatkozni, a logikusan adódó formát [[zárójelezve]] azonnal a megfelelő hivatkozással az adott szóra, kifejezésre. Az egységes elnevezési elveket követve az ilyen hivatkozások nagy része a kívánt cikkre fog mutatni, plusz utánajárás nélkül.

Fontos megjegyezni persze, hogy ezek az elvek nincsenek kőbe vésve, és a Wikipédia növekedése és fejlődése néha változtatásokat kíván, vagy a gyakorlatban bizonyos elvek elavulnak. Ha nem tudsz dönteni két forma között, akkor inkább kövesd ezeket az elveket.

Általános szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak az első szó nagybetűs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Hacsak nem személynévről van szó, vagy olyan kifejezésről, amelyet általában nagy kezdőbetűkkel írunk, akkor az első szót kivéve kisbetűvel írj minden további szót.

Használj egyes számot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Főszabályként a cikkek címe egyes számban van. Ez alól kivételt képeznek a népnevek (spanyolok, orkok), a rendszertani elnevezések (ízeltlábúak), illetve a matematikában a számhalmazok nevei (természetes számok). Többes számot használunk akkor is, amikor a cikk egymással fel nem cserélhető, egymástól lényegesen különböző dolgok összességéről szól (Aradi vértanúk, Koponyacsontok, Norvégia megyéi).

Magyar betűket használj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A fogalmakat a szokásos magyar megnevezésükkel nevezd el, magyar betűket használva, és az első sorban vastagon tüntesd fel – a magyar változat mellett – az eredeti, illetve alternatív nyelvű elnevezéseket is.

A leggyakrabban használt magyar elnevezést használd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.

Ha szükséges, légy pontos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Légy szíves, ne írj olyan cikket, amelynek az elnevezése többértelmű, vagy az emberek egy jelentős része azon a néven más fogalmat keresne, mint amiről a cikk szól. Ilyen esetben légy az „általános formánál” kissé pontosabb, egyértelműbb.

Fejtsd ki a rövidítéseket[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Kerüld el a betűszavakkal elnevezett cikkeket, hacsak nem a betűszó az adott fogalom leggyakrabban használt alakja. (Pl. a Magyar Honvédelmi Szövetséget írd ki, de a NASA-t nem feltétlenül szükséges, főleg, ha a betűszó idegen nyelvű.)

Megállapodás: Kerüld el a gyakran használt szavak rövidítését, ha az nem feltétlenül szükséges: ún.úgynevezett, tkp.tulajdonképpen, igh.igazgatóhelyettes, szerk.szerkesztő, rkp.rakpart, stb. (⇐ ez lehet, mert ez a gyakrabban használt forma).

Ne használj névelőket[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Ne használj névelőket a szócikkek elnevezésénél. (Helytelen: "A Duna", "Az USA", stb.)

Kivétel: Kivétel ez alól az, ha a cikk elejéről a nyelvi szabályok szerint nem elhagyható a határozott névelő (pl. birtokviszonyt tartalmazó címek). (Helyes: Az Amerikai Egyesült Államok himnusza)

Az „és” használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néha két vagy több rokon, vagy egymást kiegészítő fogalmat a legértelmesebb egy oldalon bemutatni, ahelyett, hogy mindegyiknek külön cikke lenne. Ahol lehetséges, olyan címet válassz, mely minden esetet lefed: például a byte-sorrend (endianitás) lefedi a big-endiant és a little-endiant is, s ez utóbbi kettő átirányít rá. Ahol egy átfogó név nem alkalmazható, használd az egyes neveket a címben „és”-sel összekötve.

Például: Enklávé és exklávé, Maybach 57 és 62, Suksükölés, szukszükölés és csukcsükölés. Mindegyik önálló szónak át kell irányítania (vagy egyértelműsítő lapról hivatkoznia) az egyesített név alatti cikkre, például suksükölés. Ha nincs egyértelmű sorrend, a leggyakrabban használt szó kerüljön előre, ha az megállapítható; ellenkező esetben a nevek ábécésorrendben következzenek. A fordított sorrendnek viszont átirányításként meg kell lennie (pl. exklávé és enklávé).

Ne használd az „és”-t olyan fogalmak összekapcsolására, melyek nem tartoznak önmagukban össze, ne legyen a szócikk címében előzetes értékítélet: például a lap címe Iszlám fundamentalista terrorszervezetek legyen, ne pedig „Az Iszlám és a terrorizmus”.

Ne használj alárendelt lapokat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felhasználói és vitalapokon használatos az úgynevezett alárendelt lap vagy más néven allap, amely a [[Lap/alárendeltlap]] formában használatos. A cikkek címében azonban a „/” jel nem egy alárendelt lapot jelent, hanem egyszerűen egy jel a cikk címén belül. Alárendelés jelölésére a „/” jelet a cikkek elnevezésénél nem használjuk. Ráadásul a Törökország közlekedése cim sokkal világosabb és logikusabb forma, mint a [[Törökország/Közlekedés]].

Légy óvatos a speciális jelekkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány írásjel használható ugyan, de kerülendő, mert mindenféle csúnya kavarodást tud okozni. Nem illik tehát használni címekben a virgulát (álló vonal: |), a csillagot (*), az et jelet (&), a kapcsos ({}) és szögletes zárójeleket ([]). Mivel a címek UTF-8 kódolással készülnek, elvileg bármilyen nyelv írásjeleit használhatod a címekben, azonban fontold meg azt, hogy a legtöbb szerkesztő nem tud kínai, arab, klingon vagy tengwar karaktereket írni, és így a cikkeidre való hivatkozások elkészítését lehetetlenné teheted. Így például ha a görög π-ről (pi betűről) kívánsz írni, érdemesebb a cikknek a pi nevet adni.

A latin írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és a kevéssé elterjedt közszavakat azonban megőrizzük eredeti alakjukban, így ezeket ilyen formában szokás a cikkek címének is megadni, például Gdańsk, Molière. Ha olyan betűt tartalmaznak, amelyet a magyar billentyűzetről nem lehet könnyen elérni, kérjük, gondoskodj a megfelelő átirányításról: hogy az olvasó például a Bunuel szót beírva eljuthasson a Luis Buñuel szócikkhez.

Egyéb elvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi nevek és titulusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapszabályként uralkodókat uralkodói nevükön, az uralt térség/nép és a titulus megjelölésével adjuk meg. (Például I. Lajos magyar király vagy X. Lajos francia király.)

Az újkori uralkodókat magyar nevükön, az ókori uralkodókat az eredeti név „népszerűsítő”, ejtésközelítő átírásával. Kivételt képeznek a pápák. (Például III. Alexandrosz makedón király, de I. Sándor pápa.) A középkori uralkodónevek esetenként bírálandók el, általában amely névnek van magyar alakja, azt használjuk. Például I. Károly frank császár nem Charles, míg I. Dagobert frank király marad az eredeti. Az eredetiben maradó nevek az eredeti írásmóddal szerepelnek, mint I. Chlothar frank király (Klotár, Klothar helyett).

Megállapodás:

  1. uralkodók esetén a címbe nem teszünk dinasztia- vagy családnevet, ha uralkodóként van megjelölve (kivéve az erdélyi fejedelmeket, akiknél a keresztneves jelölés egyáltalán nem egyértelmű, a hagyományos sorszámozásuk is családneveken alapul, mint például I. és II. Rákóczi Ferenc).
  2. ha az illető uralkodó uralkodói nevéből csak egy volt az adott országban, akkor nem számozzuk, kivéve ha forrás kifejezetten bizonyítja, hogy ő számozta magát, mint első ezen a néven. (Például I. Ferenc József.)
  3. uralkodó feleségénél használjuk a családnevet – ez helyettesíti a nemlétező számozást.
  4. ha magyar herceg, fejedelem valahol király is volt, akkor ezt a címet akkor nem tüntetjük, fel, ha más néven ismertebb vagy szokásosabb (pl. Báthory István, Álmos herceg). A szokásosság és ismertség kérdése ebben az esetben konkrét személynél a helyesírási KF-en megvitatható.

Ha egy uralkodót több néven is ismerünk, akkor a legmagasabb címe alapján nevezzük el, kivéve, ha az alacsonyabb rangú cím a magyar uralkodói cím, ez esetben a magyar uralkodói név és cím alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést. (Pl. Magyarországon Rudolf magyar király, a Német-római Birodalomban II. Rudolf német-római császár.)

Nem használunk titokzatos rövidítéseket (pl. „II. Hugó (n.-r.-i cs.)”). A megfelelő alternatív elnevezésekről és címekről átirányítást készítünk.

Egyéb szuverének (hercegek, grófok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Doktori cím[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A doktori címet nem jelezzük a címben, kivéve ha mű címében szerepel vagy művésznév vagy márkanév része (pl. Doktor House, Dr. Dre, Dr. Oetker).

Dátumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sima számokat csak évszámokhoz használj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A csak számból álló cikkek mindig éveket jelölnek, melyekre a különböző naptárak, kalendáriumok, valamint a történelmi évfordulók listája szócikk hivatkoznak. Mindig írj bele szöveget, ha nem évszámról írsz cikket, mint például Intel 386 386 helyett, vagy 666 (szám) a 666 helyett, hogy megkülönböztesd őket az i. sz. 386. illetve 666. évtől.

Az éveket tartalmazó szócikkek neve után nincs pont, mert így egyrészt az elnevezés a többi nemzeti Wikipédiával egységes, másrészt sokkal egyszerűbb rá hivatkozni. A szövegben a pontot utána írjuk, a linken kívül: "[[2003]]." módon.

Hónap és nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A hónapot és napot tartalmazó napok szócikkei "hónapnév napszám pont" (pl.: "[[január 1.]]") formájúak. Ellentétben az évekkel, itt van pont a szócikk címe végén. Használata a szövegben: kisbetűs hónap-nap hivatkozás ponttal: "[[január 1.]]"

Időszámításunk kezdete előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Az időszámításunk kezdete előtti dátumokat, éveket, századokat az eléjük írt i. e. vagy Kr. e. betűkkel jelezzük: [[i. e. 110]], mindkét forma elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes, és az a meghatározó, hogy melyik formával kezdték el a cikket. Szintén megállapodás, hogy az időszámításunk előtti korszakból az éveknek önálló szócikkük csak az I. e. 1. évezred (i. e. 10. század) végéig van, tehát az utolsó önálló év-szócikk: i. e. 1000. Az ezelőtti évekről önálló szócikk nem készül, a korábbiakat az adott évszázad lapjára irányítjuk: i. e. 1364. Szócikkben ugyanakkor ki lehet írni az I. e. 1. évezred utáni pontos éveket is, de hivatkozásként mindig az adott évszázadra kell hivatkozni: pl: II. Ramszesz [[I. e. 13. század|i. e. 1279]]-től uralkodott.

Évtizedek, évszázadok, évezredek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A nagyobb időegységeket írjuk ki: [[16. század]], [[3. évezred]], [[i. e. 5. évezred]]. Az időszámításunk előtti I. e. 1. évezredig (i. e. 10. századig) évtizedeknek is lehet önálló szócikkük (I. e. 750-es évek), de az ennél korábbi éveknél az évtized szócikkeit az adott évszázadra irányítjuk: I. e. 1190-es évek.

Dátumok helyesírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Példák a helyesírási szabályzatból (AkH. 293–297.).

  • 1848. március 15., 1848. márciusban, 1848 márciusában (birtokviszony esetén nincs pont), 1956. október folyamán, 1956 folyamán, 1848 előtt/előtti/hősei/késő őszén; nincs pont, ha az évszám az alany (pl. 1492 fordulópont volt), vagy ha az évszám zárójelben van,
  • 1838-as árvíz, 1514-ben, 1848. márc. 15-én, júl. 6-ig vagy 6-áig,
  • 1-je (elseje), 1-jén (elsején), 1-ji (elseji), 1-jei (elsejei),
  • december 20. és 31. között, december 20-a és 30-a között.

Nyelvek neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A beszélt, emberi nyelvek esetén a nyelv szóval (példa: Tamil nyelv) különböztetheted meg az egyező alakú egyéb cikkektől.

Megállapodás: A programozási nyelvek után csak akkor írd a (programozási nyelv) szöveget (példa: Pascal (programozási nyelv)), ha egyértelműsítésre van szükség. Ha nincs szükség azonos nevű más szócikkre, akkor a szócikk címe csak a programozási nyelv neve (példa: C++).

Ábécék és írások neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Az egyes nyelvek írásképéről, betűiről szóló szócikkeket a nyelv neve és az „írás” szóval nevezd el, példa: Latin írás. (Azért nem „Latin ábécé”, mert sok nyelv esetén nincs a, b, c betű az írásban; ha az „ábécé” kifejezést is használják az adott nyelvre – mint például a „Latin ábécé” esetében – akkor készíthetsz egy átirányítást az „ábécé” formáról az „írás” formára.)

Betűk neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A betűk szócikkeinek címe maga a betű, például: A, א.

Megállapodás: A latin ábécében nem szereplő betűkre érdemes létrehozni átirányításokat, amelyek latin vagy magyar betűkkel leírható neveken hivatkoznak a betűre, hogy el lehessen azokat érni. Példák: "ss (német)", "zs (orosz)", "ju2 (kínai)" vagy "kalapos a (francia)". Ha a betűnek/jelnek van egyéni, nem összekeverhető neve (példa: Alef) akkor arról készíts átirányítást.

Népek nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: a népekről szóló szócikkek címében használj többesszámot, pl: székelyek, nyenyecek.

Díjak helyesírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AkH. 140. b) szerint: :Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély; stb.

Az OH. szerint azonban (225–228) a fenti szabályozás számos kérdésre nem ad választ, a részleteket lásd a fentebb ajánlott linken.

Filmcímek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Ha több cikk is létezne ugyanazzal a címmel, akkor a filmeket így lehet egyértelműsíteni: [[Apollo 13 (film)|]]. Amikor két filmcím ütközik, akkor a zárójelben vessző után tüntesd fel a kibocsátás évét is (pl.: [[Casablanca (film, 1942)|]]).

Megállapodás: A filmeket a magyar címükkel nevezd el (még akkor is, ha a magyar elnevezések köztudottan és hagyományosan jelentősen eltérnek az eredeti címtől), és a cikk elején jelezd az eredeti nyelvű, illetve alternatív címeket. Az eredeti címeket átirányításként fel lehet később venni a cikkre mutatva, hogy az eredeti cím alapján is meg lehessen találni őket.

Művésznevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás:[1]

  • Amennyiben egy művész leginkább egy a teljes nevétől eltérő művésznevén ismert, akkor ez legyen a szócikk címe (például Madonna, Lady Gaga). A nem címadó névváltozatokról átirányítás készüljön.
  • A szócikkek szövegében a címtől eltérő névalakokat is szabad használni.
  • Csak akkor alkalmazzuk a művésznévre a származásával összhangban képzett magyaros átírást, ha nem alkot jelentős mértékben valamilyen latin betűs néven (pl. Alekszandr Malinyin, akinek csupán egyetlen dala jelent meg angolosított művésznevén.).
    Viszont ha a művész aktívan és jelentős mértékben alkot valamilyen latin betűs néven (például lemezborítókon, filmek stáblistájában stb. általában így szerepel a neve, illetve a saját nyelvén készült honlapján is ezt használja), akkor a cikkekben is az általa preferált latin betűs alakot használjuk művésznévként (pl. Vangelis Vangélisz Papathanaszíu helyett, Taeyang Thejang helyett, Chow Yun-fat Cau Jűn-fát helyett.)
    A bevezetőben a többi latin betűs átírási mód is feltüntetendő, ezekről is készüljön átirányítás.

Cirill betűs szláv nyelvek nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A WP:CIRILL alapján kell átírást alkalmazni, mindig az adott személy nemzeti nyelvéből. Orosz, ukrán és belarusz nevek esetén a címbe szükséges az apai név (patronümikon) megadása is. A cikk címére átirányítás szükséges a nemzeti nyelvi kéttagú névalakról, nem oroszok esetén az oroszból átírt kéttagú és háromtagú névalakról is.

Példa: Volodimir Volodimirovics Klicsko, ukrán professzionális ökölvívó. A szükséges átirányítások:

Spanyol családnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyol nyelvterületen a személynevekben használják mind az apai, mind az anyai családneveket. Más nyelvekben ezekre a személyekre általában csak az apai családnévvel hivatkozunk, például: az Augusto Pinochet ismertebb, mint az Augusto Pinochet Ugarte. Ennek ellenére, ha ismert a teljes név, akkor a cikk első soraiban meg kell adni a teljes nevet.

A fenti szabály alól kivétel, ha több azonos apai családnevű, de különböző anyai családnevű személyről van szó, így az anyai családnévvel meg tudjuk különböztetni őket, vagyis ilyenkor az egyúttal egyértelműsítésül is szolgál:

Romániai megyék nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Az Európa regionális földrajza c. egyetemi tankönyv 2007. évi új, kétkötetes kiadása szerint a Kárpátokon túl elhelyezkedő romániai megyék nevét írjuk a román alakban, a magyar névről (ha létezik ilyen) legyen átirányítás. Erdély, Partium és a Bánság megyéi szerepeljenek a magyar nevükön, a románról legyen átirányítás, az adott szócikkekben pedig szerepeljen az összes forrással alátámasztható magyaros változat. A javaslat nem vonatkozik a romániai települések nevére. Konkrétan:

  • a Kárpátokon-innen a magyar elnevezéseket használjuk: Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény
  • a Kárpátokon-túl a román elnevezéseket használjuk: Botoşani, Suceava, Iaşi, Neamţ, Vaslui, Bacău, Buzău, Vrancea, Galaţi, Brăila, Tulcea, Constanţa, Ialomiţa, Călăraşi, Teleorman, Dâmboviţa, Ilfov, Argeş, Prahova, Giurgiu, Olt, Vâlcea, Gorj, Dolj, Mehedinţi.

A vitát és szavazást lásd itt: Wikipédia:Szavazás/Romániai megyék elnevezése

Labdarúgással kapcsolatos elnevezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A 300–899 közötti számjelzésű autóbuszvonalak kivételével valamennyi busz- és villamosvonal esetén egyértelműsítünk, zárójelben feltüntetjük a település nevét (pl.: 240-es busz240-es busz (Budapest)). Több települést érintő viszonylat esetén átirányítást készítünk a nagyobb lélekszámú településre (pl.: 240-es busz (Budaörs)240-es busz (Budapest)).

Megállapodás: Számmal végződő viszonylatneveket raggal látjuk el, betűjelzésre végződő neveket nem ragozzuk, perjelet nem használunk (pl.: 5-ös busz (Kecskemét), 7E busz (Budapest), C33-as busz (Nagykanizsa), T busz (Szolnok), M89A busz (Pécs), stb.)

Vitás megállapodások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsorolások, listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Használjuk az [[X listája]] (esetleg [[X felsorolása]], ha a listája szó nem értelmezhető rá) formát az [[Xek]] vagy más (akár jelzős) formák helyett. Lásd még: Wikipédia:Listák, illetve Wikipédia:Listák listája

Zeneművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A zeneművek nevét a legismertebb formájukban – esetleg a szerzőjüket zárójelben megadva – kell használni: Requiem, Hegedűverseny (Berg), 6. szimfónia (Mahler). Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (Zeneművek)

Településnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: A települések neveit a magyar nyelven is névvel rendelkezők esetén magyar néven nevezzük el (és a más nyelveket használt neveket átirányítással mutathatjuk erre, például "Kassa", és erre mutat a "Košice" is).

A cikkek szövegében – amennyiben lehetséges – a települést az adott korszaknak megfelelő néven nevezzük (pl. Gdańsk neve Danzig volt a német uralom, illetve megszállás idején), illetve jelezzük első előfordulásnál, ha a település más, elterjedt néven is ismert volt.

Megállapodás: Ha két település neve megegyezik, akkor utána zárójelben jelezd, hogy az adott település mely földrajzi egységben helyezkedik el. Próbálj olyan egységet választani, mely mindkét településnél releváns: két egyforma nevű azonos országban levő település esetén (ha van ilyen) a megyét, vagy közigazgatási egységet (pl. amerikai állam) írd zárójelbe; egyéb esetben pedig az országot.

Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (településnevek)

  • Erről a pontról a vitalapon megy szavazás.

Évek a címekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Nincs általános érvényű megállapodás az évek megadására címekben. Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (évek a címekben)

Pénznemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megállapodás: Ha van (és ismert) magyar neve, akkor használjuk azt (pl. "cseh korona" a "koruna" helyett). Használható ezen túl a nemzetközi pénznem kód is ("angol font" illetve "GBP"). Mivel nem minden pénznemnek van magyar neve, de mindegyiknek van kódja, ezért érdemesebb a cikkeket a kódokról elnevezni, és a magyar neveket ezekre irányítani.

Lásd: Wikipédia:Elnevezési szokások (pénznem)


Még számos, félig kidolgozott vagy még kidolgozatlan téma található a elnevezési szokások vitalapján.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó útmutatók, irányelvek, kategóriák és sablonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]