Wikipédia:Feltételezz jóindulatot!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

Tételezz fel jóindulatot! – ez nemcsak a Wikipédia, hanem minden wiki alapelve. Mindenkinek megengedjük, hogy szerkesszen, mert feltételezzük, hogy a legtöbben azért szerkesztenek, hogy segítsék a projektet, nem azért, hogy hátráltassák. Ha ez nem volna igaz, a Wikipédia és minden hasonló projekt kezdettől fogva halálra lenne ítélve.

Ennek szellemében, ha valamit jószándékú tévedésnek is tudsz tekinteni, tekintsd annak, és ennek megfelelően javítsd ki, ahelyett, hogy vandalizmusnak bélyegeznéd vagy csendben visszaállítanád. Ha vitába kerülsz valakivel, gondolj arra, hogy minden bizonnyal ő is azt hiszi, hogy amit csinál, az hasznára válik a projektnek. Magyarázd meg a cselekedeteidet a vitalapokon, és add meg másoknak is a lehetőséget, hogy ezt tegyék. Így elkerülheted a félreértéseket, és megakadályozhatod, hogy a vita veszekedéssé fajuljon. Különösen ügyelj arra, hogy türelmes légy az újoncokkal, akik még nem ismerik a Wikipédia szokásait és szabályait.

A jóhiszeműségről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindenki követ el hibákat mind viselkedésben (pl. személyes támadásokat intéz másokhoz), mind szerkesztésben (pl: saját kutatást tölt föl), ezek azonban legtöbbször a helyes útra való emlékeztetéssel orvosolhatók. Ennek ellenére a Wikipédián sokszor egyet nem értés fog fennállni, mivel mindenre egyetlenegy irányelv vagy útmutató sem adhat választ. Amikor valaki nem ért veled egyet az nem jelenti azt, hogy az illető szándékai lennének rosszak. Őrizd meg a hidegvéred és törekedj a vitarendezésre, mikor az egyet nem értés maradandónak tűnik. Hidd el, a legtöbb eset nem az!

Ez az alapelv nem várja el a szerkesztőktől, hogy akkor is jó szándékot feltételezzenek, amikor az ellenkezőjére utaló bizonyíték áll fenn. A jó szándék feltételezése nem tiltja a vitázást vagy a kritizálást, ez azt jelenti, hogy a szerkesztők nem feltételeznek rosszindulatot, hacsak az bizonyítottan nem áll fenn.

Az irányelvek megsértése, mint pl. a zoknibábozás vagy a konszenzus megsértése jó vagy rossz szándékkal is elkövethető. Ezek kezelésére megvannak a folyamatok, ismétlődésük esetén szankcionálni szokás attól függetlenül, hogy azt jó vagy rossz szándék motiválta.

A jóhiszeműség és az újoncok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos, hogy türelmesek legyünk az újoncokkal, akik nem ismerik a Wikipédia kultúráját és szabályait; ettől még hozzájárulásuk a projekthez értékesnek bizonyulhat.

Egy újonnan jött viselkedése az ő számára bizonyára helyénvalónak tűnik, és ha probléma van vele, az azt jelzi, hogy nem ismeri vagy félreismerte a Wikipédia kultúráját. Nem ritkaság, hogy egy újonnan jött úgy érzi, hogy egy számára szokatlan irányelvet meg kéne változtatni, hogy megfeleljen a máshol szerzett tapasztalatainak – főleg, ha egyébként is vannak, akik megkérdőjelezik azt az irányelvet. Más újoncok úgy érezhetik, hogy az általuk jól ismert szakterület cikkeiben végzett szerkesztéseik helyességét kérdések nélkül el kellene fogadni. Az ilyen hozzáállásból származó viselkedés talán nem túl bölcs, de általában nem rosszindulatú. Nagyon sok új szerkesztő számára, aki kezdetben nem érzi a Wikipédia szokásait, egy idő után fokozatosan egyre tisztább lesz az azok mögött húzódó logikai felépítés.

A jóhiszeműség és a szerzői jog[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a szerzői jog esetleges megsértésével kerülsz szembe, akkor is tartsd fejben, hogy a szerkesztők igyekeznek betartani az irányelveket és a jogszabályokat. Természetesen ez eltér attól, hogy azt feltételezzük, hogy azokat be is tartják. A szerkesztők kötelesek kitölteni képfeltöltésnél a fájl dokumentációját stb., és ha ez hiányos vagy nem megfelelő akkor előfordulhat, hogy azt később törlik. A javító szándék leginkább azzal mutatkozik meg, ha az adott problémát a szerkesztő tudtára adod és segítesz neki orvosolni a hibát.

Mutasd be a saját jóhiszeműséged[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biztass másokat, hogy jóindulatot feltételezzenek azzal, hogy te magad is jó példával jársz el. Ezt leginkább őszinte szándékaiddal hangsúlyozhatod, úgymint: úgy szerkesztesz, hogy azok az együttműködésre való törekvésre utalnak, kimutatod a Wikipédia fejlesztésére irányuló motivációdat, betartod az irányelveket és az útmutatókat, legjobb tudásod szerint csak igaznak tűnő állításokat írsz le, nem játszod ki a rendszert és más ehhez hasonló cselekedetek. A jó szándék demonstrálása nem kötelező, azonban mindenképpen elősegíti a zökkenőmentes és sikeres együttműködést másokkal.

A rosszindulat kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még ha a rosszindulat nyilvánvaló is, akkor se viselkedj civilizálatlanul, ne támadj másokra viszonzásul és ne veszítsd el a fejed! Másoknak jóval egyszerűbb lesz így a vitarendezés keretein belül eljárni, megállapítani, hogy ki sértette meg az irányelveket, ha az egyik fél láthatóan megfelelően viselkedett.

A vitarendezésben résztvevő adminisztrátorok és más tapasztalt szerkesztők általában szívesen segítenek, és képesek pontosan kiszűrni az irányelvsértő magatartást, ha a figyelmüket egyértelműen ráirányítod a nyilvánvaló bizonyítékokra.

Másokat vádolni rosszindulattal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rosszindulattal vádolni valakit gyújtó hatású lehet, ezért ez a vitarendezésben nem túl hasznos. Az ilyen vádaskodás személyes támadásnak tűnhet, ha azokra nincs valós bizonyíték. A válasz sokszor erre az, hogy a vádoló fél szintén rosszindulattal vádaskodik, ami ördögi körhöz fog vezetni.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]