Wikipédia:Őrizd meg a hidegvéred!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Wikipédia sok vad vitát látott már. Az interneten könnyű vitákba keveredni, különösen az olyan gyors válaszidejű környezetekben, mint a Wikipédia, de mindig tartsd szem előtt, hogy mindannyian többé-kevésbé ugyanabból az okból vagyunk itt, és hogy a vita másik oldalán is egy érző ember van. Egymás sértegetése ritkán jár eredménnyel, viszont nemcsak a vita résztvevői, hanem mindenki más számára is kellemetlenebb hellyé teszi a Wikipédiát.

Itt van néhány tipp, ami a tapasztalatok szerint működik:

  1. Ha valaki nem ért egyet veled, próbáld megérteni, miért, és vedd a fáradságot, hogy leírd neki a vitalapokon, hogy miért gondolod a te verziódat jobbnak.
  2. Ne címkézz szerkesztőket, vagy a szerkesztéseiket. Az olyan jelzők, mint a „rasszista”, „fasiszta” vagy „ostoba”, csak feldühítik és defenzívvé teszik az embereket. Ha ez bekövetkezik, már nagyon nehéz lesz produktív párbeszédet folytatni.
  3. Lassíts. Ha mérges vagy, tarts egy kis szünetet ahelyett, hogy rögtön válaszolnál vagy szerkesztenél. Gyere vissza egy nap vagy egy hét múlva. Lehet, hogy mire visszaérsz, valaki már megadta azt a választ, vagy megcsinálta azt a változtatást, amit te szerettél volna.
  4. Tartsd észben, hogy az írott kommunikáció többértelmű, és gyakran udvariatlanabbnak tűnik, mintha valaki szemtől szembe mondaná ugyanazt. A szöveghez nem társulnak arckifejezések, hanglejtés vagy testbeszéd, ezért könnyű tévedni az író szándékát vagy hangulatát illetően. És ha két ember szembekerül egymással, az többnyire azért van, mert nagyon eltérő feltételezésekből indulnak ki, vagy nehezen tudnak szót érteni egymással – ami tovább fokozza a félreértés veszélyét. Amikor válaszolsz, tedd egyértelművé, mire teszed: idézni a a gondolatot, amire reagálsz, nem rossz ötlet, de még jobb, ha összefoglalod a saját szavaiddal, vagy leírod, hogyan értelmezted. Továbbá tegyél az interpretációdhoz egy olyan megjegyzést, mint „ha jól látom, azt mondod”, vagy „ha jól értelek”, hogy jelezd, hogy interpretáció. Bármennyire is egyértelműnek tűnik számodra a másik mondanivalója, nem lehet kizárni, hogy mégis félreértetted; akárhogy is, ha éppen azt próbálod mondani az illetőnek, hogy mennyire rosszul csinál valamit, udvarias dolog jelezni, hogy talán te értetted félre.
  5. Feltételezd a legjobbat az emberekről, ha lehetséges. A Wikipédia eddig figyelemreméltóan jól működött a nyíltság elvét követve. Ez is mutatja, hogy a legtöbb ember, aki idejön, segíteni akar, és segít is.
  6. Légy kész bocsánatot kérni. A pillanat hevében néha olyasmit mondunk, amit jobb lett volna kimondatlanul hagyni; a legkevesebb, hogy utólag megpróbáljuk jóvátenni.
  7. Próbáld elkerülni a törlést, ha csak lehetséges. Javíts és szerkessz, és látni fogod, hogy szinte mindenben, amit töröltél volna, van valami hasznos. A legtöbb embernek – téged is beleértve – van valami használható mondanivalója. A törlés feldühíti az embereket, mert úgy érzik, csak az idejüket vesztegették. Ha lehet, inkább mozgasd a szövegüket egy allapra, vagy a vitalapjukra – ezzel is jelzed, hogy nem a megfelelő helyre írták, de továbbra is fel tudják használni, így kevésbé provokatív.
  8. Néha a legjobb egyszerűen otthagyni az egészet. Közel száz állandó felhasználónk van, aki átveheti a helyedet. Ne hagyd, hogy egy szerkesztési háború vigye el a Wikipédiára fordítható idődet. Ha a légkör túl harciassá válik, tarts egy kis szünetet; dolgozz egy ideig más szócikkeken. Végül is, szócikkeket írni vagy itt, nem háborúzni, nem igaz?

A sértések kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annak ellenére, hogy mindenki egyetért abban, hogy kerülnünk kellene a személyes támadásokat, előfordul, hogy kemény szavak hangzanak el – néha régi szerkesztők szájából, de többnyire újoncokéból. Többféleképpen lehet ezt kezelni:

  1. Egyszerűen ne vegyél róla tudomást. A gorombáskodás sértő lehet, de nem túl hasznos vagy érett dolog. Végezd a dolgod, és ne is törődj vele – nem vagy köteles válaszolni.
  2. Udvariasan kérd meg azt a személyt, aki érzésed szerint sértegetett téged, hogy vonja vissza, amit mondott. Lehet, hogy nem akart semmi rosszat, csak nem vette észre, hogy a szavainak egy más, bántóbb olvasata is van, mint ahogy ő értette őket. Az is lehet, hogy csak elhamarkodottan cselekdett, és ha rájön, hogy megbántott másokat, változtat a viselkedésén.
    Ha te magad bántottál meg – véletlenül vagy indulatból – valakit, egy bocsánatkérés segíthet helyrehozni a dolgokat. Ha komolyan gondoltad, amit mondtál, és a bocsánatkérés nem lenne őszinte, akkor a legjobb csöndben maradni. Ha nem működik, próbálj a vita tárgyára koncentrálni; ahelyett, hogy a személyt sértegetnéd, inkább határozd meg minél pontosabban, mely cselekedeteit találod elfogadhatatlannak.
  3. Ha végképp nem tudsz szót érteni valakivel, kezdeményezd a vita rendezését.

A semleges nézőpont kialakítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a semleges nézőpont (NPOV) elvét sértő szövegeket javítunk, könnyen előfordulhat, hogy a mi változatunk sem lesz teljesen semleges, például mert olyan kifejezéseket használunk, mint „Gipsz Jakab rámutat arra...” vagy „xy elmagyarázza...”. Ezek a kifejezések önmagukban sem teljesen semlegesek, mert azt sugallják, hogy a beszélőnek tulajdonított állítással a Wikipédia is egyetért. Az eredeti szöveg szerzője aztán ezeket az elfogultság jelének látják, és törlik a módosításainkat, míg végül szerkesztési háború alakul ki. Jobb az alábbi eljárást követni (hacsak nem egészen kirívó elfogultságot javítunk):

  1. Udvariasan felhívjuk a figyelmet a szócikk vitalapján azokra a részletekre, amiket nem tartunk semlegesnek, és leírjuk, milyen módosításokat javaslunk.
  2. Ha nem kapunk választ, elvégezzük a módosításokat. (A figyelőlista segítségével nyomon követhetjük a tennivalóinkat.)
  3. Ha kapunk választ, megpróbálunk megegyezni arról, milyen megfogalmazás kerüljön a szövegbe.

Ilyen módon, ha sikerül egyetértésre jutni, elkerülhetjük a szerkesztési háborúkat. A módszer hátránya az, hogy a cikk hosszabb ideig egy nem kielégítő állapotban marad – de egy öt percenként változó cikk legalább annyira nem kielégítő, és elriasztja a többi szerkesztőt.

Sajnos vannak esetek, amikor ez a stratégia nem működik. Vannak felhasználók, akik egyszerűen nem tudnak, vagy nem akarnak semleges cikkeket írni, vannak akik mindenáron ki akarnak törölni fontos információkat, vannak akik javíthatatlanul antiszociálisak, és így tovább. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen felhasználókra nem igazán van szükségünk; néhányukat ki is tiltjuk. A legtöbb wikipédistával azonban, még ha bizonyos témákban, amelyek a szívéhez közel állnak, enyhén elfogult is, szót lehet érteni.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]