Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

A Wikipédia egy enciklopédia és mint ilyen, számos dolog van, amire nem való. Először is vannak irodalmi műfaji korlátok, amelyek elsősorban a szócikkek tartalmát szabályozzák: egy enciklopédiába nem valók személyes tudományos vagy irodalmi esszék, az enciklopédiacikkek nem szótári bejegyzések, link- vagy képgyűjtemények. Vannak olyan korlátok, amelyek a semlegességi alapelvünkből következnek, és szintén elsősorban a szócikkek tartalmát szabályozzák: tehát nem vagyunk vitafórum, propagandakiadvány, rajongói weboldal, vallásos igehely. Vannak végül, de nem utolsósorban olyan korlátaink, amelyek általában a közösségek működését szabályozzák, és ezek már mind szócikkeinkre, mind ezek megtárgyalására vonatkoznak: a törvények, a kulturált viselkedés szabályai, és bizonyos alapvető irányelveink (hivatalos irányelvek).

Mire nem való a Wikipédia?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Wikipédia nem papír. Emiatt nincsenek fizikai mérethatárai, élő hivatkozásokat tartalmazhat, tartalmazza a legfrissebb információkat és hasonlók. Ez azt is jelenti, hogy a papír alapú cikkeknél megszokott stílus és hossz nem feltétlenül megfelelő itt is.
  2. A Wikipédia nem szótár, szlengszótár, szóhasználati tanácsadó, családfa vagy biográfiai könyvtár.
  3. A Wikipédia nem szószék vagy fórum, nem ingyenes társkereső- vagy hirdetőszolgáltatás.
  4. Hasonlóképpen a Wikipédia nem linkgyűjtemény.
  5. A Wikipédia nem az a hely, ahol végre elmondhatod a véleményed valakiről, vagy szidalmazhatod őt, hanem komoly enciklopédia. Csak azért, hogy véleményt írj valakiről, semmiképp se kezdj szócikket (értsd: ne ebből álljon a cikk tartalma); ha azonban úgy gondolod, hogy a magánvéleményed része az általános emberi tudásnak (néha vannak ilyen szituációk), akkor kulturált formában és úgy írd le, hogy megemlítsed az ellenvéleményeket is (semleges szemléletmód). A szubjektívebb részek pedig lehetőleg a szócikk végén szerepeljenek, annak feltüntetésével, hogy ez vélemény vagy feltételezés, nem pedig igazolt tény.
  6. A Wikipédia nem tükrözés – a beküldött tartalomnak meg kell felelnie a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 licenc (régebbi anyagok esetén a GNU Szabad Dokumentáció Licenc) feltételeinek.
  7. A Wikipédia nem ingyenes wikitárhely, nem való arra, hogy a saját weblapjaidat vagy weblogodat tartsd rajta. Ha olyan általános wiki érdekel, ahol megkötöttség nélkül tudsz közösségi lapokat készíteni vagy bármi mást tenni, mint enciklopédiát írni, akkor erre számtalan egyéb ingyen vagy pénzért elérhető wiki-szervert találsz az interneten (mint például a SeedWiki vagy a Riters.com), vagy akár felinstallálhatod a saját wiki-szerveredet is.
  8. A Wikipédia nem vitafórum – vagy Everything2 node. Kérünk, hogy a feladatra koncentrálj (amely feladat enciklopédiacikkek készítése). A Wikipédia nem fórum, chat vagy beszélgetőhely. A cikkek készítésével kapcsolatosan a megfelelő cikkek vitalapján, a szerkesztőkkel pedig saját lapjukon kommunikálhatsz.
  9. A Wikipédia nem házi feladatok íratására való keretrendszer. Nagy örömmel látunk tanárokat, akik értik a Wikipédiát és segítik tanítványaikat a jó cikkek írásában, de nagyon kérjük, ne kényszeríts cikkírásra motiválatlan és fel nem készült diákokat, és ne hozd őket kellemetlen helyzetbe ezzel. Hallgatóként mindenkit boldoggá tehetsz jó cikkek írásával, de ne kérd, hogy csak a jövő keddig hagyjunk érintetlenül egy sikerületlen darabot, mert akkor kapsz rá osztályzatot, és azontúl nem is érdekel, mi lesz vele.

Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A szócikk nem szótári definíció – mivel a Wikipédia nem szótár, ezért nem tartoznak bele olyan bejegyzések, amik csak egy definíciót tartalmaznak. (Minden szócikknek illik definícióval, vagy a téma világos, rövid körülírásával kezdődnie.) Ha szótárt szeretnél készíteni, akkor a Wikiszótár-projektet kell keresned.
  2. A szócikk nem szótári definíciók listája – ha egy cikk nem tartalmaz mást, csak szavak definícióit (például egy adott témakörben), akkor az a cikk „hibás”, nem idevaló. (Természetesen a cikkek szövege mellett szerepelhet szavak definíciója.)
  3. A szócikk nem stilisztikai kézikönyv – nem célja az, hogy meghatározza, hogy egy kifejezést, szót stb., hol és hogyan kell használni. (Természetesen a cikkek nagyon gyakran tartalmazzák azt, hogy az adott fogalmakat hogyan használjuk; de ez a cikk szövegének csak kisebb része.)
  4. A Wikipédia nem szlengszótár vagy szóhasználati útmutató – az előzőhöz kapcsolódva nem célunk a hacker/cracker-szlenget leírni, a szakkifejezéseket magyarázni. Mi enciklopédiát készítünk, nem pedig szlenghasználatot tanítunk (bár minden cikknek hasznos része lehet az oda kapcsolódó kifejezések, szleng magyarázata, de ne ez tegye ki a cikk lényegi részét).
  5. A szócikkek nem propagandák vagy reklámok – semmilyen szempontból. (A cikkek tartalmazhatják, sőt, gyakran tartalmazzák azt, hogy az egyes elméletek hívei mit gondolnak, de mindezt objektívan közli, és nem próbál senkit meggyőzni arról, hogy ez az egyetlen lehetséges, helyes nézőpont.)
  6. A Wikipédia nem elektronikus könyvtár, ha jogtiszta (!) elsődleges forrást szeretnél a webre feltenni, arra a Wikipédia speciális, szabad források helyeként szolgáló társoldala, a Wikiforrás való.
  7. A Wikipédia nem rajongói oldalak (fanpage-ek) gyűjteménye, ahol informatív tartalom nélküli dicshimnuszokat kell zengeni emberekről vagy szervezetekről (ld. még a „a szócikkek nem propagandák és reklámok” kezdetű részt is). Az objektivitásra törekvő tudományos és művészeti kritika persze része pl. egy életrajznak, vagy műismertetésnek, főleg ha közvetlen élményeken alapul, de ekkor is maradjunk a semleges szemléletre törekvő enciklopédiacikk-műfajnál.
  8. A Wikipédia nem szakácskönyv. Például, ha a sült krumpliról akarsz írni, akkor „egy egyszerű recept a sült krumpli elkészítésére” nem elegendő ahhoz, hogy abból elfogadott szócikk szülessen (az ilyesmi a Szakácskönyv webhelyen tehető). Ehelyett írd meg a sült krumpli történetét, hogy milyen fajtái vannak, miben különbözik az amerikai és az európai elkészítési mód, milyen művészeti alkotásokban jut jelentős szerephez a sült krumpli, stb.
  9. A szócikkek nem társalgási fórumok, "chat"-ek vagy Everything2 cikkek. Kérünk, hogy koncentrálj a feladatunkra (itt a feladat az enciklopédiacikkek készítése). A Wikipédia nem fórum vagy chat. Természetesen az emberek beszélgetnek a cikkek vitalapjain vagy a saját vitalapjukon, illetve néhány kifejezetten beszélgetésre létrehozott "Wikipédia:" névtérben található lapon, de ezen kívül a beszélgetés nem való ide.
  10. A szócikkek nem személyes esszék, amelyekben egyéni véleményedet fejted ki egy témában. A Wikipédia célja az emberi tudás feldolgozása, nem pedig az, hogy az egyéni vélemények publikálási lehetősége legyen, amelyek (majdan) a tudás részévé válhatnak. Lásd még az A Wikipédia nem az első közlés helye c. irányelvet. Azokban a szokatlanul ritka esetekben, amikor egyetlen személy véleménye elég jelentős ahhoz, hogy arról írjunk, engedd, hogy azok az emberek írjanak róla, akiknek ezek a vélemények fontosak. A Wikipédia szócikkekkel kapcsolatos esszéket vagy a Meta-Wikin, vagy például a Wikinfón írhatod meg, ami Wikipédián alapuló, de attól független projekt.
  11. A szócikkek nem saját kutatási anyagok vagy azok publikációi, mint amilyen az új elméletek vagy megoldások javaslatai, eredeti ötletek, kifejezések definíciói, szavak magyarázatai, stb. Ha egy témában saját, eredeti kutatási anyaggal rendelkezel, publikáld azt a szokványos "ellenőrzött tudományos publikációs fórumokon". A Wikipédia írni fog munkádról, amint az részévé válik az elfogadott egyetemes emberi tudásnak. Lásd még a Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye cikket.
  12. A szócikkek nem lazán összetartozó témák listái, mint amilyenek az idézetek, aforizmák, vagy személyek. Természetesen semmi baj nincs azzal, ha egy szócikkhez tartozó lista vagy táblázat szerepel a cikk szövegében. Ha csak idézeteket akarsz szerepeltetni, akkor erre a Wikidézetek projekt való.
  13. A szócikk nem kizárólag külső linkek gyűjteménye. Az viszont nem gond, ha felsorolsz pár hasznos linket, és a felhasznált on-line forrásaidat.
  14. A szócikk nem kizárólag belső linkek gyűjteménye. Ez alól kivételek az egyértelműsítő lapok, ha az adott szó túl általános ahhoz, hogy valamelyik témára egyértelműen lehessen vonatkoztatni. Az is hasznos lehet, ha felsorolod a témába vágó belső linkeket, mert ezzel segíted a navigálást.
  15. A szócikk nem közkincsek vagy egyéb forrásanyagok tárolóhelye, mint amilyen könyvek teljes szövege, forráskódok, történelmi dokumentumok, levelek, törvények, beszédek és egyéb olyan források, amik az csak eredeti formájukban és nyelvezetükkel idézve hasznosak. Ezeknek a helye a Wikiforrás-projekt. Természetesen az teljesen helyénvaló, ha szabadon elérhető forrásokkal egészíted ki vagy pontosítod egy cikk szövegét (mint amilyen például A Pallas nagy lexikona).
  16. A Wikipédia nem személyes honlap vagy tárhely. A wikipédistáknak van saját oldaluk, de az az enciklopédiával kapcsolatus munkájukhoz kapcsolódik. Ha az enciklopédiától független, személyes honlapot szeretnél, rengeteg ingyenes tárhelyszolgáltatót találhatsz az Interneten. Csak olyan fájlokat tölts fel, amelyek kapcsolódnak valamelyik szócikkhez; minden mást törölni fogunk.
  17. Hírek. A Wikipédia nem aktuális eseményekről szóló, a médiában is megjelent híreket tartalmaz. Ha híreket akarsz írni, arra ott a Wikihírek. Természetesen, enciklopédikus cikkek készítése aktuális témákról támogatandó. (A Wikipédia támogatja a csapatmunkában, az aktuális, történelmi jelentőségű események percről-percre végzett követését, egészen addig, amíg azok enciklopédia szócikkek formájában vannak megírva.) Ha cikkeket frissítesz aktuális eseményekkel, ajánlott múlt időt használnod, hogy a cikkek évekkel később is értelmesek, olvashatóak maradjanak.
  18. A Wikipédia nem családtörténeti tár (az a GenWiki), nem biográfia (azokat a Külső hivatkozásokban tüntetjük fel) és nem telefonkönyv.
    1. Csak olyan történelmi személyekről írj életrajzot, akik közismertek vagy fontos tevékenységet végeztek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetőt jegyzett külső források (könyvészeti munkák, nyomtatott lexikonok, vagy a kollektív emlékezet) megemlítette, megőrizte.
    2. Csak olyan kortárs személyekről írj életrajzot, akik közismertek vagy fontos tevékenységet végeznek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetőt számos külső forrás (pl. Google min. 50 találat; vagy az Életrajzi Lexikon, netán a Ki Kicsoda) megemlíti. A Wikipeople kezdeményezés foglalkozhat esetleg azzal, hogy olyan életrajzokat gyűjtsön össze, amelyek csak egy szűk réteg számára fontosak; a Wikipédia csak a területükön ismert személyekre koncentrál.
  19. A Wikipédia nem való (ön)reklámozásra. Csak azért ne kezdj szócikket valamiről, mert érdekelt vagy benne. (Alapvetően nehéz semlegesnek maradni egy érintett témában - ha az tudsz lenni, éppenséggel írhatsz róla.) Az üzleti linkekkel nincs baj, ha segítenek beazonosítani a témával kapcsolatos nagyobb vállalatokat. Sokak szerint nem érdemes (de nem tilos) szócikket írnod saját magadról, vagy olyan projektekről, amelyekben személyesen részt veszel. Néhány híresebb wikipédista jelentősen hozzájárult a saját magáról, vagy munkáiról szóló szócikkhez, és ezt némi vita, ideális esetben, szavazás után általában elfogadjuk. Az ilyen oldalakra persze ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint a többire. Az önéletrajzi művekre való túlzott hivatkozás nem egyezik a Wikipédia szellemével. A részleteket az Önéletrajzok szócikkben találod. A Wikipédia nem foglalkozik üzleti tevékenységgel és nem társul más vállalatokkal.
  20. A Wikipédia nem képgyűjtemény, nem szolgál hosszabb kísérőszöveg nélküli képek, galériák tárolására. Egy enciklopédiában a hangsúly a tartalmon van, így a képek vagy egyéb multimédiás információhordozók a szöveggel együtt, egymást kiegészítve érnek csak valamit. Ha olyan szabad felhasználású és jó minőségű kép- vagy hangállománnyal rendelkezel, ami nem szükséges valamilyen cikk illusztrálásához, azt a Commonsba töltsd fel. Csak jogtiszta képeket küldj fel! Ha a kép nyilvános forrásból („public domain source”) származik, akkor lehetőleg még átmenetileg se készíts pusztán egyetlen képből álló szócikket, inkább add ezt hozzá a Wikipédia:Szabad képforrások laphoz. Ha egy képhez nem tartozik szócikk, akkor az a Wikipédia:Képek szócikk nélkül lapra fog kerülni, és előbb-utóbb törlődik, vagy áttöltjük a Commonsba.
  21. A Wikipédia nem üzleti katalógus, nem címjegyzék, nem áruházlista. Például egy cikk egy rádióállomásról általában nem tartalmazza a műsorterveket, promóciókat, telefonszámokat stb. (de például a jelentős, hosszú ideig tartó eseményeket jelezheti). A vitalapok is arra valók, hogy a cikk elkészítését segítsék és nem azért, hogy ott a cikkel kapcsolatos üzletelés folyjon.
  22. A Wikipédia nem GyIK (gyakori kérdések és válaszok) gyűjtemény. A cikkek ne tartalmazzanak gyakori kérdéseket, válasszal vagy anélkül. A cikkek formája a természetes, folyamatos próza. A GyIK esetleg a Wikikönyvek témájába vághat.
  23. A Wikipédia-szócikkek nem használati útmutatók. A Wikipédia szócikkei bár számos témáról szólhatnak, de nem adnak sem jogi, sem orvosi, sem másmilyen jellegű tanácsokat, javaslatokat és útmutatásokat. A szócikkek nem használati útmutatók vagy kézikönyvek, játékleírások, tipp- vagy receptgyűjtemények. Ha tanácsokat, tippeket, útmutatókat szeretnél írni, akkor használd a Wikipédia testvérprojektjét, a Wikikönyveket.
  24. A Wikipédia nem gyűjt gépi fordításokat. A cikkeket emberek írják vagy fordítják; a számítógéppel fordított szövegek tapasztalatunk szerint egyszerűen nem értelmesek magyarul, nem éri meg javítgatni sem őket.
  25. A Wikipédia-szócikkek nem csak egy mű cselekményének ismertetői. A Wikipédia a könyveket, filmeket és más műveket enciklopédikus tartalomként kezeli. Tárgyalja azok fogadtatását, hatását és jelentőségét. A cselekmény ismertetése általában csupán a szócikk egyik fejezete a sok közül.

Nyugodtan egészítsd ki a listát, ha felfedezel új, érdekes módokat, ahogy valaki nem idevaló cikkeket ír. Amikor új bejegyzést írsz hozzá, légy olyan pontos és érthető, amennyire csak tudsz, és próbálj példákat is felhozni a kiemelt hibákra.

A Wikipédia nem egy blog, egy tárhely szolgáltató, ismertségi hálózat vagy emlékhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia nem olyan közösségi oldal, mint a MySpace, a Facebook vagy a iwiw. A Wikipédia oldalai nem:

  1. Személyes weboldalak. A wikipédistáknak megvan a saját szerkesztői lapjuk, azonban ezek az oldalak csak olyan információkat tartalmazhatnak, amik a szerkesztő munkáját mutatják be vagy ehhez kapcsolódnak. Ha a személyes honlapodat vagy a blogodat, esetleg az önéletrajzodat szeretnéd itt tárolni, akkor arra kérünk, hogy keress magadnak erre egy másik ingyen tárhely szolgáltatót. A szerkesztői lap alapvető kritériuma az, hogy ne olyan legyen, mint egy közösségi oldal és téged, mint wikipédistát mutasson be.
  2. Médiatár. Kérünk, hogy csak olyan fájlokat tölts föl, amiknek hasznát vesszük, vagy fogjuk venni. Előfordulhat, hogy olyan fájlok, amik semmire sem hivatkoznak törölve lesznek. A szabad képeket érdemes a Wikimédia Commons-ba feltöltened, hogy azt később minden Wikipédia el tudja érni.
  3. Társkereső oldalak. A Wikipédia nem a megfelelő hely arra, hogy párt találj magadnak. Ettől függetlenül valószínűleg barátokra fogsz lelni miközben az enciklopédiát szerkeszted.
  4. Emlékhelyek. A Wikipédia nem az a hely, ahol emléket állíthatsz az elhunyt barátaidnak, rokonaidnak vagy a kollégáidnak. A szerkesztői lapok erre való alkalmazása nem elfogadott, kivétel erre az, amikor egy elhunyt wikipédista szerkesztői lapjáról van szó. Ebben az esetben megengedett, hogy a szerkesztő valamelyik rokona vagy kollégája elhelyezze a megemlékezést és hogy kihirdesse a szomorú hírt.

A Wikipédia közössége nem...[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentiek a szócikkek tartalmára, az alábbiak pedig a Wikipédiában folyó megbeszélésekre vonatkoznak.

A Wikipédia nem demokrácia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia nem egy demokráciát vagy más politikai rendszert vizsgáló kísérlet. A konszenzus keresésének elsődleges módja a megbeszélés, nem pedig a szavazás. Bár a szerkesztők tartanak néha szavazásokat, hogy felmérjék, van-e konszenzus egy-egy kérdésben, ennek ellenére a szavazások és közvélemény-kutatások valójában inkább akadályozzák, mint segítik a megbeszélést. Óvatosan kell őket használni – már ha egyáltalán szükség van rájuk – és eredményüket nem kell minden esetben kötelező érvényűnek tekinteni.

A Wikipédia nem bürokrácia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia nem játékbíróság, ahol a résztvevők jogászosdit játszanak. Bár a szabályok gyakran megkönnyítik a munkát, a közösség célja nem a szabályok létrehozása. Amennyire lehet, kerülni kell a túlságosan részletekbe menő szabályok létrehozását. Ha valami eljárásbeli hiba fordul elő egy ötlet felvetésekor, vagy valamilyen jelöléskor, akkor az nem ok arra, hogy érvénytelennek tekintsük. Kövesd a szabályok szellemét és nem azok betűjét, hogyha úgy érzed, hogy azok ellentmondanak egymásnak. A vitás eseteket a konszenzusra irányuló megbeszélésekkel és nem a szabályok merev követésével kell rendezni.

A Wikipédia nem csatatér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia nem arra való, hogy személyes konfliktusaidat idehozd, gyűlöletet vagy félelmet kelts. Ha a wikipédiás megbeszélésekből személyes háborúkat csinálsz, az ellenkezik mind az elveinkkel, mind a céljainkkal.

Minden felhasználótól elvárjuk, hogy másokkal civilizált, higgadt módon és együttműködésre készen lépjen fel. Ne próbáld sértegetni, zaklatni vagy megfélemlíteni azokat, akik nem értenek egyet veled. Ehelyett mindig közelítsd meg a kérdéseket intelligens módon, beszéld meg őket udvarias hangnemben. Ha egy felhasználó veled nem viselkedik civilizáltan; ideges, együttműködésre képtelen, sértő módon zaklat vagy megpróbál megfélemlíteni, az nem ad neked felhatalmazást arra, hogy te ugyanazt tedd vele. Vagy válaszolj mondanivalójának tényszerű részére, úgy, hogy nem foglalkozol a kifogásolható részekkel, vagy inkább teljes egészében hagyd figyelmen kívül a hozzászólását.

Ha egy elhúzódó konfliktus folyamatosan zavar téged vagy másokat, kövesd a vitarendezés lépéseit. Mindig fogsz találni felhasználókat, akik készek közvetítőként fellépni a vitás ügyedben.

Ne kelts zavart demonstrációkkal, csak azért, hogy mondanivalódat bizonyítsd. Ne fenyegesd jogi lépésekkel a Wikipédiát, más felhasználókat, vagy a Wikimédia Alapítványt. Más módon is meg lehet beszélni a problémákat. Az effajta fenyegetéseket nem tűrjük és a kitiltásoddal járhatnak.

A Wikipédia nem anarchia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia szabad és nyitott, de mind a szabadságot, mind a nyitottságot korlátozza, hogyha azok útjában állnak az enciklopédia szerkesztésének. Ennek megfelelően a Wikipédia nem a szólásszabadság gyakorlására használatos fórum. Az, hogy a Wikipédia nyitott és nem felülről vezérelt projekt, nem jelenti, hogy az anarchista közösségek működőképességének tesztelése lenne a célja. A mi célunk egy enciklopédia létrehozása, nem az anarchia gyakorlati korlátainak vizsgálata.

A Wikipédia nem a webszolgáltatód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon sok fent említett tartalmi megkötés a szerkesztői lapodra és a szerkesztői vitalapodra ugyanúgy vonatkozik. A szerkesztői lapod nem a személyes honlapod, és nem is a blogod. De még ennél is fontosabb, hogy a szerkesztői lapod nem a „tiéd”. Része a Wikipédiának, és a szerkesztés megkönnyítése érdekében ajánlott kialakítani, nem pedig az önreklámra. Lásd: Wikipédia:Szerkesztői lap.

Ha a fenti szabályokat nem tartod be, a következő sokkhatások érhetnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyszerűen átszerkesztik a cikkeidet; erre egyébként is készülj fel, mert a Wikipédia a közös szerkesztésre épül.
  • A laptörténet megtartásával a lapod átirányításra kerül.
  • A történetével együtt törlődik a lapod; általában miután a szerkesztők nagy része ezt a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok lapon megvitatta. Ezt hasznos megnézni, ha szeretnéd megérteni, pontosan milyen visszásság miatt is töröltük a cikkedet, és szeretnéd ezt elkerülni a jövőben;
  • Nagyon súlyos szabálysértés (pl. rendszeres vandalizmus vagy törvénysértés) esetén az erre a feladatra rendszeresített adminisztrátorok komolyabb intézkedéseket is hozhatnak (eltanácsolás, IP-címed blokkolása stb.).
  • Az e lapon lévő irányelvek és szabályok (mint az összes többi irányelv és útmutató) közösségi döntéssel megváltoztathatóak, ha szükséges.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]