Közkincs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Searchtool right.svg Lásd még: Wikipédia:Közkincs a Wikipédián belüli használat során

A közkincs (angolul public domain) egy szellemi alkotásokra vonatkozó (leggyakrabban szerzői jogi) fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amelynek felhasználására a jog nem ír elő korlátozást.[1]"A szellemi tulajdon tárgyai azok a szellemi javak (műszaki szellemi alkotások, árujelzők, művek, szomszédos jogi teljesítmények), amelyeket a jogi szabályozás – speciális oltalmi formák révén, előre megszabott feltételekkel – a közkincs köréből időlegesen kivon."[2]

A római jogban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közkincs "res omnium communes" néven ismert volt már a római jogban is. Ide tartoztak pl. a levegő és a folyóvíz. Beszéltek továbbá senki tulajdonában nem levő dolgokról (res nulllius) illetve közhasználatról (usus publicus). [3] Megjelent a közkincs a mai értelemben vett szerzői jog által védett alkotások tekintetében is. A Kr. u. 4. században élt szónok, Symmachus szerint "a nyilvános szónoklat közkincs" (Oratio publicata res libera est.) [4]

A szellemi alkotások jogában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szellemi alkotások jogában ide tartozhatnak mind az iparjogvédelemben, mind a szerzői jogban:
  • Közkincsnek minősül az elvileg iparjogvédelmi illetőleg szerzői jogi oltalomban részesíthető, de oltalmazni nem kívánt ("dedicated") szellemi alkotás, amennyiben azt a szerzője közkincsnek minősíti.
  • A lejárt oltalmi idejű szellemi javak, pl. szabadalmak, formatervezési minták, szerzői művek.
  • Közkinccsé válik egy védjegy, ha védjegyoltalmát köznévvé válása miatt veszti el.
  • mindaddig, amíg egy alkotás akár a szerzői jog, akár bármely iparjogvédelmi oltalmi forma szerinti oltalom alatt áll, nem tekinthető közkincsnek még akkor sem, ha egy másik oltalmi forma szerinti oltalom már lejárt. Ha pedig a lejárt szerzői jogi oltalmú alkotás védjegyoltalom alatti elemet (többnyire ábrát) is tartalmaz, akkor ezen elem tekintetében nem áll be a közkincs-státus.[5]Így különösen: egy adott grafikai alkotás fennálló védjegyoltalma ideje alatt nem tekinthető közkincsnek akkor sem, ha egyébként a szerzői jogi oltalmi idő lejárt.[6]

A know-how[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Polgári Törvénykönyv védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. „…az általános közkincs fogalom szerint azok a szellemi javak tartoznak oda, amelyek nem állnak nevesített szellemi tulajdonjogok oltalma alatt.” – Bobrovszky Jenő: REJTÉLYEK ÉS FORTÉLYOK, Hozzászólás az üzleti titok és a know-how kérdésköréhez a Ptk. Javaslat kapcsán
  2. Ficsor Mihály Zoltán cikke
  3. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika. 70.old.
  4. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika. 70.old.
  5. Vesd össze a Ficsor Mihály Zoltántól idézett megállapítással
  6. "...unlike copyrights, trademarks can be perpetual. As long as a trademark is used in commerce (to identify a product or service), it’s protected. So even though you’re free to copy out-of-copyright works, you might have a trademark issue — depending on how you use the public domain work."