Fajtanévvé vált védjegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fajtanévvé vált védjegy olyan megjelölés, amely korábban védjegyoltalom alatt állt, de a védjegy a bejelentése óta elvesztette megkülönböztető képességét, generikus fogalommá, köznévvé, más szóval közkinccsé vált. Nyelvészeti szempontból a védjegyszó köznevesülését jelenti.[1]

Védjegy és fajtanév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fajtanév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajtanév fogalmát a védjegytörvény sajátos értelemben használja.

A fajtanév olyan szó vagy szóösszetétel (a továbbiakban együtt: szó), amely nem alkalmas védjegyoltalomra, tehát amelynek védjegyként való oltalmát a védjegytörvény kizárja.

A fajtanév azért nem alkalmas védjegyoltalomra, mert olyan szó, amely úgy nevez meg egy árut vagy szolgáltatást (a továbbiakban együtt: árut), hogy egyáltalán nem utal az előállító (forgalomba hozó, a szolgáltatást nyújtó) vállalatra.

Nem fajtanév ezzel szemben az a védjegyoltalom alatt álló szó, amely ugyan egyértelműen megnevez egy vagy több árut, azonban egyúttal a védjegyjogosultra (előállítóra stb.) is utal. A fajtanév értelmezésénél mindig figyelemmel kell lenni az árujegyzékre, azaz eltérő áru esetén a fajtanévben foglalt szó alkalmas lehet védjegyoltalomra.

Például:

Egy védjegy fajtanévvé válásának folyamata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fajtanévvé válhat egy védjegy, ha a védjegyjogosult hagyja, hogy széles körben fajtanévként használják védjegyét, amely ily módon – szaknyelven – elveszíti megkülönböztető képességét. Ez történt például a fridzsider (eredetileg Frigidaire) szóval. A védjegyjogosult maga is közreműködhet a fajtanévvé válásban. Így például a Henkel cég rövid idő után felhagyott a Silan védjeggyel ellátott termék reklámozásánál a "szilanizáltam" szó használatával. A védjegyjogosultak egy része különös figyelmet fordít arra, hogy megakadályozza védjegye megkülönböztető képességének elveszítését. A fajtanévvé válási folyamat ugyanis bizonyos ideig visszafordítható. Például a védjegyjogosult hirdetésekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a megjelölésre védjegyoltalommal rendelkezik. Megtörtént, hogy a „zsilett” szót az 1950-es1970-es években általában az „önborotvapenge” fajtaneveként használták Magyarországon – a Gillette cég termékei ekkor nem voltak elérhetők. Amióta azonban a Gillette védjeggyel ellátott termékek újra kaphatók, és őket kiterjedten reklámozzák, a GILLETTE védjegy visszanyerte megkülönböztető képességét.

A védjegyoltalom megszűnhet, ha ezt a védjegy megkülönböztető képességének megszűnésére alapítva kérik. Miután a védjegyoltalom megszűnéséről jogerő határozat születik, a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként.

Védjegyek és fajtanevek feltüntetése lexikonban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szótárakban, lexikonokban, enciklopédiákban (így a Wikipédiában is) bármilyen nyilvános információ szerepelhet, így védjegyszavak is (a védjegyjogosult engedélye nélkül is). Egy példa: a „Renault” cégről információ adható a Renault védjegy jogosultjának engedélye nélkül.

Nem kelthet azonban a megjelent információ olyan benyomást, hogy fajtanévről és nem védjegyszóról van szó. Ezt a benyomást a lexikon stb. akkor kelti – a szerkesztő szándékától függetlenül – ha a védjegyet úgy tünteti fel, mintha fajtanév lenne (képzeletbeli példák valódi védjegyekkel):

  • a „Walkman” címszónál a következő szöveg szerepel: „»walkman« a sétálómagnó szokásos neve” vagy „Ma már a világon sok vállalat gyárt walkmant” stb.
  • avagy: „»dzsip«: a négykerék-hajtású járművek gyűjtőneve” vagy „a Land Cruiser a Toyota dzsipje” stb.

Ez a védjegyből képzett egyéb szavakra is vonatkozik: például másokat zavarhat a hangos walkmanozás (vókmenezés) közterületen stb. (A lexikon szerkesztőjének akkor is figyelemmel kell lennie arra, hogy védjegyszóval van dolga, ha a védjegyszó fajtanévvé válása történetesen előrehaladott stádiumban van, vagyis általában már fajtanévként emlegetik.)

A fajtanévvé válási folyamatot tehát a lexikon stb. nem támogathatja, a téves fogyasztói tudatot nem erősítheti, ez ellen a védjegyjogosult tiltakozhat és követelheti, hogy a lexikon stb. következő kiadásában helyesen jelenjenek meg a kifogásolt tények.

E rendelkezés megsértésére hivatkozva a védjegyjogosult polgári bírósághoz fordulhat és követelheti a helyreigazítást.

Példák fajtanévvé vált védjegyekre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A példák hangsúlyozottan Magyarországra vonatkoznak)

Védjegyoltalom alatt álló, néha fajtanévként említett nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szalai Péter:A védjegyek köznevesüléséről
  2. http://www.ma.hu/tudomany/12209/Miert_gem_a_gemkapocs

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]