Batthyány család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címere

A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak. Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán). György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése: battyányi).

1522-ben Batthyány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland). A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt. Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon. A grófi címet 1630-ban kapták meg (Batthyány I. Ádám királyi kamarás). Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván. Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született, Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja családi neveinek kettős használatára (Batthyány-Strattmann). 1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt. A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.

A család további ismert tagjai:

Kastélyok, kúriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók

Családi legendák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja felkínálta bájait az akkori szépségideált megtestesítő Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek, de visszautasításra lelt, s az sem kizárt, hogy az 1848–49-es forradalmat és szabadságharc leverését követően Zsófia bosszúvágya is szerepet játszhatott a gróf agyonlövetésében.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány család témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]