Kőszegi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőszegi vár
Kőszeg - Jurisics Castle.jpg
A Jurisics-vár
Ország  Magyarország
Tszf. magasság 280 m

Épült 1263 előtt
Elhagyták 1777
(tűzvész, majd részleges lebontás)
Állapota 1963-ban, majd 2012 helyreállított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Kőszegi vár  (Magyarország)
Kőszegi vár
Kőszegi vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 20″, k. h. 16° 32′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 20″, k. h. 16° 32′ 19″

A kőszegi vár (legismertebb várkapitánya után Jurisics-várként is ismert) Kőszeg történelmi hangulatú óvárosában található.

A vár története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven.[1] A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek, a falakat övező árkokba pedig a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Kőszeg várának rekonstruált képe

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisics azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ban a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.

Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét. A műemlék helyreállítására 1955 és 1963 között került sor, a helyreállított várban kulturális intézmények kaptak helyet.

A Jurisics-vár rekonstrukciója 2011-ben kezdődött el, és az egy évre tervezett időtartam helyett 2 évig tartott. Felújítás évei alatt a vár zárva volt.[2]. A várat a látogatók előtt 2013. július 2-án nyitották meg. Megújult külsővel és modern technikai eszközökkel, például klimatizált vitrinekkel ellátott interaktív kiállítótérben ismerkedhetnek a látogatók a vár történetével az építéstől egészen 1945-ig, azaz az Esterházy-korszak végéig. Az 1532-es török várostromot kiemelten jelenítik meg, különtermet kap majd helyet. A tervek szerint szeptember végéig létrejön a Kőszeghez kapcsolódó legértékesebb emléktárgyak időszakonként változó bemutatására az úgynevezett aranyszoba.[3]

Esterházy oltár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár részét képezte a belső várnál lévő oltár, melynek központi alakja Madonna volt. A kép mögé rejtett feliratok szerint Esterházy Miklós József állíttatta 1771-ben. Az oltárt 1903-ban renoválták. Az 1963-as felújításkor állították ismét össze, azonban az eredeti facsapolások helyett szegezték. Az oltárt 2009. őszén kezdődött régészeti feltárások ürügyén elbontották és azóta ismeretlen raktárba szállították. Helyreállítása és újjáépítése a mai napig sem történt meg. Utolsó helyét – a mai üveglift mellett – a falból kiálló rögzítők jelölik.[4]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Várépítészetünk, főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 194-199. oldal
  1. Ezen azonosítást azonban már számos kutató elvetette (Vékony Gábor 2002: Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Budapest; Steinhübel, J. 2003: Kaganát a tudunát. Studia Historica Tyrnaviensia III, 25 jegyz. 62).
  2. Némethy Mária (2011. január 10.). Átalakítás: megelevenedik a Jurisics vár története. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2011. január 12.  
  3. Kleinhappel Miklós (2013. június 30.). Újra látogatható a megújult Jurisics-vár. Alon.hu. Hozzáférés ideje: 2013. július 1.  
  4. Némethy Mária (2010. január 28.). Régészeti feltárás és restaurálás Jurisics-várban. Vas Népe. Hozzáférés ideje: 2013. július 3.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegi vár témájú médiaállományokat.