Zichy család

A zichi és vásonkeői Zichy család.

A család őse Zayk Gál lehetett 1260 körül, a család egyik otthona Zajk községben (Zala), a másik Zich helységben volt. A család hosszú ideig Zajknak nevezte magát, majd a 14. században kezdte használni a de Zich elnevezést. Zayk Gál unokája Péter, Károly Róbert idején élt, s Esztergomnál katonaként esett el. Testvérei László és Jakab 1347-ben Nagy Lajos alatt kaptak adományt. Jakab fiai közül Benedek a Hunyadiak korában élt s Hunyadi Mátyás hadseregében szolgált. Fia, II. Benedek egyik unokája, I. György Moson és Vas vármegye alispánja lett 1592-ben. Három házasságából hét gyermeke született, kik közül III. Benedek 1623-ban vasvármegyei szolgabíró, 1630-ban követ és később alispán volt. III. Benedek fia Mihály 1635-ben vasvármegyei szolgabíró, a magyar hadsereg ezredese volt. Mihály öt fia közül Ádám 1723-ban Bács megye alispánja, majd a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1732-ben kapta meg a bárói rangot, de utód nélkül halt meg. Az ő leszármazottai Mihály, festőművész és Antal, a főrendi ház tagja. I. György második fia I. Pál 1619-ban veszprémi várkapitány. Egyetlen fia, I. István aki már fiatal korában kamarás lett III. Ferdinánd udvarában. Előbb győri várparancsnok, majd országos altábornok, 1655-ben kamarai elnök és báró lett, 1661-ben koronaőr, 1676-ban pedig grófi rangot kapott, 1681-ben Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ban tárnokmester lett. Nagy mértékben hozzájárult a család vagyonának gyarapodásához. Kettős házasságából származott 3 fia közül Ádám kamarás, tanácsos, győri kapitány és Moson vármegyei főispán volt. Ádám fia Károly Savoyai Jenő seregében harcolt és mint apja szintén mosoni főispán volt, majd 1735-ben koronaőr lett. Ádám testvére II. István. Először Szabolcs vármegye, később Komárom vármegye főispánja volt, 1693-ban szintén koronaőr lett. II. István jelentős szerepet játszott Várpalota visszafoglalásában. Fiai közül László a komáromi, Péter a szabolcsi főispánságban követte. László utód nélkül halt meg. Péter gyermekei közül Ferenc győri püspöke lett, László pedig szabolcsi főispán, Miklós szintén szabolcsi főispán volt és vele halt ki II. István ága. I. Pál hat gyermeke közül III. János, királyi tanácsos tartotta fenn a családi vonalat családot. Két fiával két ágra oszlott a család.

[szerkesztés] Híres családtagok

Zichy Amália (1782–1819) Viczay Ferenc felesége
Zichy Antal (1823–1898) a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbelii tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja
Zichy Antónia (1816–1888) Batthyány Lajos felesége
Zichy Ágost (1852–1925) utazó, politikus
Zichy Béla (1825–1848) nemzetőr vértanú
Zichy Ferenc (1701–1783) főispán, győri püspök
Zichy Ferenc (1811–1897) tárnokmester
Zichy Géza (1849–1924) zongoraművész, költő és zeneíró, a főrendiház tagja
Zichy István (†1693) tárnokmester
Zichy Jakab (1872–?) képviselő
Zichy János (1868–1944) agrárius nagybirtokos, miniszter, legitimista politikus, az MTA igazgató tagja
Zichy Jenő (1837–1906) szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteletbeli tagja
Zichy József (1841–1924) főrendi ház tagja, a vaskorona-rend nagykeresztese
Zichy Károly (országbíró) (1753–1826) helytartótanácsi elnök
Zichy Károly (főispán) (1779–1834) nagybirtokos, a magyar udvari kamara elnöke
Zichy Manó (1808–1877) katona
Zichy Mihály (1827–1906) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.
Zichy Miklós (1709-1758) főúr, az óbudai Zichy-kastély építtetője
Zichy Miklós (1856–1915) politikus, katona* Zichy Nándor (1829–1911) politikus
Zichy Ottó (1815–1880) főhadnagy, birtokos
Zichy Ödön (1809–1848) politikus, nagybirtokos
Zichy Péter (1674–1726) Zsámbékvár főkapitánya, szabolcsi főispán, császári-királyi kamarás, főasztalnok és a hétszemélyes tábla bírája