Batthyány-Strattmann László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog Batthyány-Strattmann László
A szegények orvosa
Batthyany Strattmann Laszlo dij plakett.jpg
Batthyány-Strattmann László a róla elnevezett díj emlékplakettjén
németújvári herceg
Születése
1870. október 28.
Dunakiliti
Halála
1931. január 22.
Bécs, Ausztria
Boldoggá avatása 2003. március 23.
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány-Strattmann László témájú médiaállományokat.
A köpcsényi kastély
A körmendi kastély
A körmendi kastély
A németújvári ferences kolostor
Beatus Ladislaus, azaz boldog László, kinek földi maradványai immár a németújvári ferences kolostortemplom oldalkápolnájában láthatók.

Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos, (1915-ig gróf) (Liber Regius LXXIII. 254) (Dunakiliti, 1870. október 28.Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”. Ünnepe: január 22.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batthyány László gróf szülei hatodik gyermekeként jött világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, elvált, majd evangélikus hitre tért, hogy újból megházasodhasson. Édesanyja fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt.

Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatból leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[1]

Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be. Ebben az időszakban ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságából „Misl”-lel 12 gyerek született.

Orvosi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szombathely Oladi lakótelepén a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emeltek templomot

Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria). Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett.

1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Ekkor az újdonsült Batthyány-Strattmann herceg családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.

1921-ben tragédia sújtotta a családot, mikor legidősebb fiuk, Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batthyánynál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. Itt halt meg 14 havi betegség után 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron (ma: Güssing) temették el, a Batthyány-család kriptájában, az itteni ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában, a bécsi Császár-kripta után).

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szigetközben lévő Püski katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.

1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente 2 alkalommal.

Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emeltek templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.

Boldoggá avatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pálffyné Batthyány Erzsébet: Batthyány-Strattmann László ferences herceg, Budapest, 1931.
  • Rudolf Kroyer: Ladislaus Batthyány-Strattmann – Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen, Eisenstadt, 1986, 1999.
  • Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok... Dr. Batthyány-Strattmann László élete, Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1987, ISBN 9633934911
  • Puskely Mária: Dr. Batthyány-Strattmann László. 1870–1931. Dokumentált életrajz, Budapest, 2001.
  • Weibl Lipót: Ragyogtok, mint csillagok, Ecclesia Kiadó, Budapest, 2002.
  • Josef Dirnbeck: Geöffnete Augen. Ladislaus Batthyány-Strattmann und sein Leben als "Arzt der Armen", Güssing, 2003, ISBN 3950098410

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány-Strattmann László témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. E leánya, Papp Lajosné Török Julianna Dunaújvárosban halt meg 1973. október 21-én.