Torontál vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torontál vármegye
Torontál vármegye címere
Torontál vármegye címere

Központ Aracs, Nagybecskerek
Népesség
Népesség 615 200, 1910
Nemzetiségek szerbek, magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület 10 042  km2
Térkép
Torontal.png
Torontál vármegye térképe
Torontal county map.jpg
Torontál vármegye domborzati térképe

Torontál vármegye (németül: Torontal, latinul: Torontaliensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott. Kelet-nyugat irányba ereszkedett alá a síkság, tengerszint feletti magassága pedig mindenhol lecsökkent 100 m alá. Csak a Berzava folyótól délre található Delibláti-homokpuszta volt 100 méternél magasabban. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Tisza, a Maros, a Béga, a Temes, a Berzava is öntözte a vármegyét. Éghajlata teljesen alföldi, délen nagyon forró. Északon Csongrád és Csanád vármegyék, keletről Temes vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Bács-Bodrog vármegye illetve Horvát-Szlavónország határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontál vármegye a 15. században alakult, Aracs (jelenleg Törökbecse városrésze) központtal, modern kori területének körülbelül a középső harmadán. 1552-től az Oszmán Birodalom, ezen belül a Temesvári Tartomány része a pozsareváci békekötésig, 1718-ig. Ekkor a Habsburg Birodalom kebelezte be, a későbbi vármegyét a Temesi Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá, a Bánság polgárosult nyugati részén alakult meg Nagybecskerek székhellyel. Az aldunai középkori Keve vármegye ezután is katonai igazgatás alatt maradt, Pancsova székhellyel itt alakult meg a Németbánsági ezred, majd ennek keleti felén 1845-ben a Szerbbánsági ezred. 1848-1849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része volt, majd 1849-1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Habsburg- tartomány része volt. Az 1860-ban visszakerült a Magyar Királysághoz. A Határőrvidék közigazgatási átszervezésekor, 1873-ban a vármegye kapta a temeskubini járás (későbbi kevevári járás) kivételével a Németbánsági ezred területét, valamint a Szerbbánsági ezredből az alibunári járást. 1876-ban a vármegyébe olvadt a nagykikindai kerület. 1881-ben Újszegedet Szegedhez (Csongrád vármegye), 1892-ben Székelykeve községet Temeshez csatolták. 1918-ban francia ütközőzóna a szerb és a román hadsereg között.

1920-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd pedig a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része lett. A trianoni békeszerződés a vármegyét felosztotta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között, a vármegye 1910-es 10016 km²-en terütletéből Romániáé lett 2497 km², a szerb-horvát szlovén királyságé 7261 km². Az el nem csatolt 258 km²-es töredékmegye székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád és Arad vármegyékkel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés megye és Csongrád megye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád megyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrádtól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes megyéhez tartozik.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegyének 615.151 lakosa volt, ebből:

Torontál vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

  • Alibunári járás, székhelye Alibunár
  • Antalfalvai járás, székhelye Antalfalva
  • Bánlaki járás, székhelye Bánlak
  • Csenei járás, székhelye Csene
  • Módosi járás, székhelye Módos
  • Nagybecskereki járás, székhelye Nagybecskerek (rendezett tanácsú város)
  • Nagykikindai járás, székhelye Nagykikinda (rendezett tanácsú város)
  • Nagyszentmiklósi járás, székhelye Nagyszentmiklós
  • Pancsovai járás, székhelye Pancsova (törvényhatósági jógú város)
  • Párdányi járás, székhelye Párdány
  • Perjámosi járás, székhelye Perjámos
  • Törökbecsei járás, székhelye Törökbecse
  • Törökkanizsai járás, székhelye Törökkanizsa
  • Zsombolyai járás, székhelye Zsombolya

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye, 1912