Zsombolya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld)
Statuia Sf. Florian Jimbolia.jpg
Szent Flórián szobra (a város védőszentje)
Zsombolya címere
Zsombolya címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang város
Polgármester Postelnicu Darius Adrian (PDL) [1]
SIRUTA-kód 155494
Népesség
Népesség 10 808 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 1169 (2011)
Népsűrűség 107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 79 m
Terület 108 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsombolya  (Románia)
Zsombolya
Zsombolya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″
Zsombolya weboldala

Zsombolya (románul Jimbolia, németül Hatzfeld, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Alföld délkeleti részén, a Temesközben (más néven Bánsági-alföldön) fekszik. Vasúton és közúton egyaránt határátkelő hely Románia és Szerbia között. Temesvárról a DJ 59A úton és a Nagykikinda–Zsombolya–Temesvár-vasútvonalon lehet megközelíteni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos említés az 1333-as pápai tizedjegyzékben maradt fenn Chumbul néven. 1766-ban németeket telepítettek be, ekkor kapta a Hatzfeld nevet. Mivel a betelepítéskor 405 házával nagyobb volt, mint a környező helységek, rövidesen jelentős vásárközponttá vált a Temesvár és Kikinda közti területen. A története során több ízben a környező községek közigazgatási központja volt. 1857-ben adták át a Szeged–Temesvár-vasútvonalat, amely Zsombolyát is érintette. Az 1910-es évekre vasúti csomóponttá vált a lovrini és torontálszécsányi helyiérdekű vasútvonalak és a Nagybecskerek–Zsombolya kisvasúti vonal kiépítésével (utóbbi mára megszűnt). Az Bohn & Co téglagyár 1864-ben létesült.

A polgári közigazgatás bánsági helyreállítása után Torontál vármegyéhez tartozott. Trianon után 1920 és 1923 között a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része volt, 1924-ben településcserével Nagyzsám, Csene és Újvár községekkel együtt Romániához került, cserében Módos községért. Német többségi lakossága a második világháború végén részben elmenekült, részben a Szovjetunióba deportálták, visszatértük után túlnyomórészt kivándoroltak. Polgármestere 2000 óta a magyar nemzetiségű Kaba Gábor, RMDSZ-politikus. A város lakosságának 14,8%-a magyar nemzetiségű.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom
Népszámlálás[3] Nemzetiségi összetétel
Év Lakosság Románok Németek Magyarok Romák Szerbek Szlovákok Egyéb
1880 8621 39 7848 529 - 84 20 101
1900 10 152 52 8395 1532 - 96 8 52
1930 10 873 660 7640 2097 213 141 26 17
1977 14 682 6065 5021 2896 511 79 42 68
1992 11 830 7901 1112 1961 695 62 34 65
2002 11 113 8032 500 1649 768 51  ? 113

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maderspach Ferenc 1848-as honvéd százados síremléke
  • Ştefan Jäger Múzeum - [1]
  • Florian Tűzoltómúzeum [2], [3],
  • Dr. Karl Diel emlékház
  • Jimbolia Blues Festival – dzsesszfesztivál
  • Sever Bocu - Sajtómúzeum (Muzeul Presei) [4]

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jimbolia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombolya témájú médiaállományokat.