Perlasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perlasz (Перлез / Perlez)
Perlez, Catholic Church.jpg
A római katolikus és a görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23260
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 3383 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 63 m
Terület 100,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perlasz  (Szerbia)
Perlasz
Perlasz
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 12′ 17″, k. h. 20° 22′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 17″, k. h. 20° 22′ 32″

Perlasz (szerbül Перлез / Perlez, németül Perlas) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől délre, a Béga mellett, Óécska, Rezsőháza és Farkasd közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perlasz helyén egykor Szige nevű falu állt, mely az 1717 évi kincstári összeírásban Sige néven szerepelt, és ekkor 30 ház állt itt. Később az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is a lakott helyek között tüntették fel, a nagybecskereki kerületben. A település közelében Sánc-nak nevezett erődítvényt is emeltek, melyet az 1761-es térképen Szige fölött találhatunk meg.

Az új helység; Perlasz nevét Gróf Perlas-ról, a temesvári kincstári tartományi igazgatóság elnökéről kapta, aki 1752 után a Sáncz alján új helységet telepített.

Perlasz első lakosai a Tisza-Maros vidékéről beköltözött szerbek voltak.

1766-ban a kamara Perlasz határának egy részét a tiszai és a marosi határőröknek engedte át, majd 1767-ben, a német-bánáti határőrezred megalakításakor az egyik század székhelye lett, de 1770-ben a szerb ezrednek engedték át.

1775-1778. között a volt kikindai kiváltságos kerületből a volt tisza-marosvidéki szerb határőrcsaládok költöztek ide.

A török háború kitörésekor, amikor II. József 1787. év végén hadait a határon felállította, hadiközépponttá és a sereg egyik hadosztályának székhelyévé lett.

Perlasz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb felkelők hadműködésének középpontjaként, több véres ütközet színhelye lett:

1848. szeptember 2-án Kiss Ernő, a bánsági magyar hadak vezére, 4000 emberével véres küzdelem után bevette a perlaszi sáncokat, melyeket Drakulics szerb felkelővezér parancsnoksága alatt, mintegy 5000 ember védett. A győzelem után a magyar sereg bevonult a városba, melynek lakossága fehér zászlóval fogadta.

1848. szeptember 11-én a Vetter Antal alezredes vezérlete alatt álló magyar had és a Sztratimirovics vezérlete alatt álló szerbek között ismét összeütközés volt, mely a magyarok vereségével végződött.

1849. tavaszán ismét a szerb felkelők egyik főtáborhelye lett. 1849 tavaszán és nyarán a honvédsereg több ízben intézett támadást a perlaszi sáncok ellen, de mindannyiszor sikertelenül. 1849 május 24-én Bene honvédezredes támadta meg Knicsanin szerb felkelővezér egyik osztályát, 1849 június 26-án pedig 900 nemzetőr; július 14-én pedig Derra honvédőrnagy 1100 emberével intézett támadást a szerb felkelők ellen, de mindegyik esetben sikertelenül.

1910-ben 4949 lakosából 317 magyar, 777 német, 3220 szerb volt. Ebből 1597 római katolikus, 3241 görögkeleti ortodox, 61 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4528 4623 4881 4458 4283 3880 3818[2] 3383[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 3333 87,29
Cigányok 83 2,17
Jugoszlávok 70 1,83
Magyarok 62 1,62
Horvátok 44 1,15
Szlovákok 16 0,41
Macedónok 12 0,31
Bolgárok 9 0,23
Montenegróiak 8 0,20
Ukránok 6 0,15
Románok 5 0,13
Bunyevácok 4 0,10
Szlovének 2 0,05
Németek 2 0,05
Muzulmánok 1 0,02
Albánok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perlasz egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlasz témájú médiaállományokat.