Béga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béga
A Béga Nagybecskereknél
A Béga Nagybecskereknél
Közigazgatás
Országok Románia,
 Szerbia
Romániai megyékTemes megye
Szerbiai körzetekKözép-bánsági körzet
Szerbiai községekNagybecskerek és Bégaszentgyörgy község
Földrajzi adatok
Hossz254 km
Vízgyűjtő terület2878 km²
ForrásKét patak összefolyása Kurtyánál
é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 22° 24′ 21″
TorkolatTisza (Titel mellett)
é. sz. 45° 12′ 30″, k. h. 20° 18′ 54″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Béga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója. Romániát és Szerbiát (a Vajdaságot) érinti.

Földrajz[szerkesztés]

A Nagy-Béga (Bega Luncanilor) és a Kis-Béga (Pojéni, Bega Poieni) patak összefolyásából keletkezik Kurtyánál. Mindkét patak a Ruszka-havas északnyugati oldalán ered, a Nyugati-Kárpátokban, Romániában. A Béga előbb északnak tart, majd Marzsina után nyugati irányba fordul. Átfolyik Facsádon és Temesváron. Ezután délnyugati irányba folyik. Szerbiában áthalad Nagybecskereken. Végül Titel mellett ömlik a Tiszába. Hossza 254 km, vízgyűjtő területe 2878 km².

Borovszky Samu szerint:

„ A Bega folyó a 18. század elején egészen vad és rendezetlen állapotban kalandozta be Temes- és Torontál vármegye síkjait és miután vármegyénk határán Papdnál (Bobda) magába vette a Beregszó(wd) patakot, azon túl igen nagy területeket állandóan víz alatt tartott, úgy hogy a Csene, Zsombolya, Csernye, Udvarnok, Begaszentgyörgy, Párdány, Ivánd, Torontáldinnyés községek közé eső kb. 200.000 holdnyi területen rendesen csak posványok és nádtermő rétek voltak. Csak Bégafőnél (Klekk) bújt ki a folyó ismét a nagy rétségből és határozottabb mély mederben folyt tovább, Nagybecskereket és Ecsehidát (Écska) érintve, de Ecsehidán alul már ismét a Tisza árterébe jutott és ennek árvizeivel egyesülve, Perlaszon felül ismét nagy mocsárba, az úgynevezett Beloblatóba veszett el, melyből csak a Tiszának alacsonyabb vízállásakor nyert kedvező lefolyást. (...)

Báró Mercy Claudius Florimund tábornok, a temesi bánság első kormányzója, a ki 1716-ban, Temesvár visszavétele után e vidék adminisztrácziójának vezetője lett, elsősorban a Bega folyó rendezését kezdte meg, mert a töröktől visszahódított és temesi bánságnak elnevezett terület főhelyét, Temesvárt leginkább ez érdekelte. E várost csakis a Bega vizeinek szabályozásával lehetett rendesen megerősíteni és fejleszteni.

”
– Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Torontál vármegye

A 18-19. században a folyami szabályozások keretében két párhuzamos csatornát ástak ki: a délebbi Béga hajózási csatornát (röviden: Béga-csatornát), amibe a folyó vizét terelték és az északabbi Béga lecsapoló csatornát, amely a Lippai-dombság patakjainak és az egykori mocsarak vizét gyűjti össze. Az eredeti meder, az Ó-Béga egyes szakaszai a lecsapoló csatornára kapcsolódtak, mások kiszáradtak.

A hajózó csatornán két vízszintszabályozó van: Szerbittabénál és Bégafőnél. 2008-ban a hajózócsatorna elhanyagolt, eliszaposodott állapotban volt, eredeti funkcióját nem töltötte be. Szakértői vélemény szerint a víz annyira szennyezett volt, hogy a fürdést megtiltották benne, mivel az iszap mérgező anyagokat tartalmazott.[1]

Ez a helyzet megváltozott 2022-ben. Románia és Szerbia közötti határ menti együttműködési program keretében 14 millió euróból újították fel a Vajdaságban a felsőittebei (Srpski Itebej) és a bégafői (Klek) zsilipet, a Bánságban pedig a románszentmihályit. Emellett kikotorták a csatorna medrét, és megvásárolták a folyamatos karbantartáshoz szükséges kotróhajókat. Az Európai Unió 11 millió euróval támogatta a Bánsági Vízmedence Vízügyi Igazgatósága (ABAB) által koordinált projektet, a fennmaradó részt helyi forrásokból fedezték. A támogatás felét Szerbiában, másik felét Romániában használták fel. A tervek szerint 2023 végéig a két ország határátkelőhelyet nyit a Béga csatorna mellett, amelyen a Béga töltésére épített kerékpárúton haladók is átléphetik majd a határt.[2]

Települések a folyó mentén[szerkesztés]

A folyó Bethlenháza mellett
Temesvár
A folyó Nagybecskereknél
A Béga tiszai torkolata

(Zárójelben a román illetve szerb név szerepel.)

Romániában:

Szerbiában:

Mellékvizek[szerkesztés]

Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):

  • Bega Luncanilor River
  • Ó-Béga
  • Galațca River
  • Temeșiț River
  • Coșteiu-Chizătău Canal
  • Nieregiș River
  • Șopot River
  • Gherteamoș River
  • Miniș River
  • Bălășina River
  • Hezeriș River
  • Bistra Orășenilor River
  • Timișel River
  • Bucovăț River
  • Bega Poieni River
  • Behela River
  • Bunea River
  • Chizdia River
  • Cladova River
  • Fântâneaua Rece River
  • Fădimac River
  • Gladna River
  • Homojdia River
  • Icui River
  • Mociur River
  • Năndrăneasca River
  • Potoc-Remetea River
  • Pârâul Carpenului
  • Rastova River
  • Vale River
  • Vădana River
  • Zidileasca River
  • Zopana River

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szekernyés Irén: A Bega-csatorna az iszap fogságában Archiválva 2014. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Nyugati Jelen, 2008. augusztus 9.
  2. ↑ Timișoara a redevenit port: canalul Bega, care leagă orașul de Tisa, e din nou navigabil. www.g4media.ro (2022. május 3.) (Hozzáférés: 2022. május 13.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Béga&oldid=26445643”