Bégamonostor
| Bégamonostor (Mănăștiur) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Padurány, Remetelunga és Topla |
| Polgármester | Ionel Curuți (PNL–PNȚ-CD–RNDF) |
| Népesség | |
| Népesség | 1224 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1781 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 104 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bégamonostor
Pozíció Románia térképén
|
|
Bégamonostor (1910-ig Monostor, románul Mănăștiur) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lugostól 24 km-re északkeletre, a Béga folyó partján fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
[szerkesztés] Története
A középkori, ismeretlen rendhez kötődő kolostort csupán 1233-ban említették. A mai falutól északra, a Bega jobb partján létezett, és a 14. század közepén már nem működött. Helyét a La mănăstire határnév tartotta fenn. Az 1979 és 1986 között folytatott ásatások háromhajós, 22×12,7 méteres bazilikát tártak föl, amelynek három apszisa kőből, a hajók téglából épültek, és amelyet ellipszis alakú sánccal vettek körül.[3]
A település első írásos említése: Monostor (1427). 1484-ben mezőváros. Várát először 1505-ben említik. 1551-ben Petrovics Péter, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el, később a törökök lerombolták.
1765-ben Arad vidékéről románok költöztek be. 1903–1904-ben a kincstár 30 telekre református magyarokat telepített.
Krassó vármegyéhez, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
[szerkesztés] Lakossága
1910-ben 781 lakosából 508 volt román és 267 magyar anyanyelvű, 511 ortodox, 231 református és 28 római katolikus vallású.
2002-ben 1224 lakosából 1054 román, 104 magyar és 52 cigány nemzetiségű; 931 ortodox, 110 református, 116 pünkösdista és 30 római katolikus vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Határában 14. századi templom romjai állnak. Ortodox temploma 1779-ben, a református 1904-ben épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1879-ben Gheorghe Gârda nyelvjárási költő. Az ő 1908-as kötetéből való a jelszó: „Că tăt Bănatu-i fruncea!” ('Mégis a Bánát jár elöl!').
[szerkesztés] Gazdasága
- A településen fűrészárugyár működik.
[szerkesztés] Források
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
