Párdány
| Párdány (Међа / Međa) | |
 |
|
| A katasztrofális állapotban lévő római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Bégaszentgyörgy |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23234 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 838 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 81 m |
| Terület | 48,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Párdány
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 32′ 08″, k. h. 20° 48′ 21″ | |
Párdány (szerbül Међа / Međa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagybecskerektől északkeletre, a szerb-román határtól mindössze 1 km-re, Szerbittabé és Módos közt fekszik.
Története [szerkesztés]
Párdány Árpád-kori település, nevét már 1247-ben említette oklevél, és ekkor már monostora is volt.
A település a Csanád nemzetség ősi birtoka volt, és 1247-ben a Csanád nemzetségből származó Kelemenös bán fiának Pongrácnak volt a birtoka.
1337-ben a Csanád nemzetség Tömpösi ágából származó Fülöpé és a Makófalvi család birtoka volt.
A település a középkorban Keve vármegyéhez tartozott.
1401-ben a Pordány néven említett települést Csáki Miklós temesi főispán nyerte Zsigmond királytól.
A török hódoltság alatt sem pusztult el, neve a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakott helyek között volt feltüntetve.
1773-ban II. József császár harmadik délmagyarországi útja alkalmával Párdányban is járt.
1781-ben a birtokot gróf Buttler vásárolta meg.
1808. április 22-én kelt oklevélben országos- és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.
A 19. század elején a település két részből állt: Magyar-Párdányból és Rácz-Párdányból, és 1838-ban mindkettőnek gróf Buttler János volt a földesura, kinek halála után a birtok a kincstárra szállt.
1910-ben 3213 lakosából 243 magyar, 1874 német, 1052 szerb volt. Ebből 26 evangélikus, 1059 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt járásszékhely, Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Tövisesd [szerkesztés]
Párdány körül említették a középkorban Tövisesdet is, mely a középkorban Keve vagy Temes vármegyéhez tartozott.
Tövisesd birtokosa az Aba nemzetség Aszalai és Szikszai ága volt. A birtokot 1320-ban Károly Róbert királynak adták cserébe, Abaúj és Zemplén vármegyei birtokokért.
1400-ban a Csáki család volt a birtokosa.
Ikerhalom [szerkesztés]
Ezen a környéken feküdt egykor Ikerhalom is, mely eredetileg a Bár–Kalán nemzetség birtoka volt.
1280-ban a birtokot az e nemzetséghez tartozó II. Marján a margitszigeti monostornak hagyományozott.
1410-1461-ben Ikerhalom Keve vármegyéhez tartozott.
1410-ben az Ikerhalmi család birtoka volt, 1455-ben pedig a Csáki család birtoka lett.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2555 | 2638 | 2367 | 2047 | 1636 | 1403 | 1155[2] | 838[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1024 | 88,65 |
| Magyarok | 43 | 3,72 |
| Cigányok | 25 | 2,16 |
| Horvátok | 6 | 0,51 |
| Jugoszlávok | 5 | 0,43 |
| Macedónok | 4 | 0,34 |
| Montenegróiak | 2 | 0,17 |
| Németek | 2 | 0,17 |
| Románok | 1 | 0,08 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Itt született [szerkesztés]
- Itt született 1946. november 29-én Vuk Drašković szerb politikus
Érdekesség [szerkesztés]
- 2004. júniusában a belgrádi Kurir napilap arról cikkezett, hogy Johnny Weissmuller, olimpiai bajnok úszó és filmművész Párdányban született 1904-ben, habár Tarzan megalakítója hivatalos önéletrajza szerint a Temesvár közelében lévő Szabadfalun született.[4]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Római katolikus temploma - a 19. század elején épült
- Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült
- Bogdanovich kastély
Galéria [szerkesztés]
-
A görögkeleti templom
-
Feszület a katolikus templom előtt
-
A katolikus temető
-
Párdány egy régi térképen
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Tarzan iz Banata
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
|||||||||||||||||
