Kanak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanak (Конак / Konak)
Konak village, Serbia, Catholic church.jpg
A felújított római katolikus templom 2009-ben
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Torontálszécsány
Rang falu
Irányítószám 23253
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 777 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 43 m
Terület 41,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kanak (Szerbia)
Kanak
Kanak
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 20° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 20° 54′ 29″

Kanak (szerbül Конак / Konak, németül Konak) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontálszécsánytól délkeletre, a Berzava mellett, Bóka és Istvánvölgy közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanak egy régi térképen

Kanak nevét 1425-1452. között említette először oklevél Konaki néven, minta Konaki család birtoka. E család egyik tagját; Konaki Kerekedy Andrást, az országbíró 1452-ben a Himfiak és az Itebői család között támadt perben bíróul küldte ki.

A település a középkorban Temes vármegyéhez tartozott és a régi Keve vármegye határán feküdt.

Kanak a török hódoltság alatt is lakott maradt, de magyar jobbágyai elköltözködtek innen, és helyükbe szerbek telepedtek, akik egészen a hódoltság végéig itt maradtak.

Az 1717. évi összeíráskor itt szerbektől lakott 17 házat írtak össze.

A gróf Mercy-féle térkép szerint a csákovai kerülethez tartozott. 1779-ben, mikor Torontál vármegyét visszaállították, Kanakot a nagybecskereki járásba osztották be.

1781-ben, a kincstári birtokok elárverezésekor, Karácsonyi Mihály torontáli főszámvevő vett itt birtokot.

1801-ben Kanak a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került. Verhovácz Miksa zágrábi püspök Petrovics Illés hétszemélynöknek adta a falut; 1838-ban fia Petrovich József volt a helység földesura, majd Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr, Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát voltak a település legnagyobb birtokosai.

A 19. század elején németek telepedtek le itt, akik 1820. után elköltöztek innen, helyükbe bolgárok jöttek Vingáról, Rogendorfról, Óbesenyőről és Lukácsfalváról.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. augusztus 6-án a szerviánusok az egész helységet felgyújtották; ekkor hamvadtak el a községi irományok is.

A szabadságharc után, az 1848-ban innen elmenekült bolgárok lassanként visszatértek, de a horvátok nem.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Kanak, rácz falu, Torontál vármegyében, a Berzava csatornája mellett, Bókához 1 1/4 mérföldnyire: 120 kataszteri holdon, 5 evangélikus, 828 óhitű lakossal, anyatemplommal, 53 egész telekkel. A helységet sok puszta körözi, melyek közül Krivohara puszta roppant kiterjedésű rétjei s legelője miatt nevezetes. Földesura báró Bedekovich, Petrovich s más feudális nemesei a zágrábi püspöknek. Utolsó posta: Margita."

1910-ben 1828 lakosából 550 magyar, 67 német, 639 szerb, 526 bolgár volt. Ebből 1085 római katolikus, 32 evangélikus, 679 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

Kanak vidékén fekhetett egykor Saruld (Sarud) helység is, melyet a középkorban Temes, néha pedig Krassó vármegyéhez is számítottak:

Saruld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saruld nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben Zoruld, Soruld néven említették.

1438-ban bizonyos rác főurak kezéből, királyi jóváhagyással, a Thallócziak birtokába jutott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1828 1838 1726 1459 1211 1150 996[2] 777[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 401 40,26
Magyarok 371 37,24
Bolgárok 73 7,32
Jugoszlávok 27 2,71
Cigányok 19 1,90
Horvátok 18 1,80
Szlovákok 10 1,00
Macedónok 10 1,00
Románok 7 0,70
Németek 4 0,40
Szlovének 2 0,20
Montenegróiak 1 0,10
Egyéb/Ismeretlen[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dániel-kastély - a Berzava folyó közelében található. Báró Dániel Lajos földbirtokos építtette 1884-ben. Egy nagy park közepén helyezkedik el, ahol a XIX. század végén még különböző egzotikus, ritka növények pompáztak, amelyekből ma már csak néhány fedezhető fel. Jelenleg általános iskola működik a kastélyban.
  • Római katolikus templom - 1895-ben épült Keresztelő Szent János tiszteletére
  • Görögkeleti templom - 1758-ban épült Szent Száva tiszteletére, 1879-ben újjáépítették. 2009. október 22-én tornya felújítás közben összeomlott.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanak témájú médiaállományokat.
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Borovszky Samu: Torontál vármegye
  • A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. - Bp., 1912.