Kanak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanak (Конак / Konak)
Konak village, Serbia, Catholic church.jpg
A felújított római katolikus templom 2009-ben
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Torontálszécsány
Rang falu
Irányítószám 23253
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 777 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 43 m
Terület 41,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kanak  (Szerbia)
Kanak
Kanak
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 20° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 20° 54′ 29″

Kanak (szerbül Конак / Konak, németül Konak) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torontálszécsánytól délkeletre, a Berzava mellett, Bóka és Istvánvölgy közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanak egy régi térképen

Kanak nevét 1425-1452. között említette először oklevél Konaki néven, minta Konaki család birtoka. E család egyik tagját; Konaki Kerekedy Andrást, az országbíró 1452-ben a Himfiak és az Itebői család között támadt perben bíróul küldte ki.

A település a középkorban Temes vármegyéhez tartozott és a régi Keve vármegye határán feküdt.

Kanak a török hódoltság alatt is lakott maradt, de magyar jobbágyai elköltözködtek innen, és helyükbe szerbek telepedtek, akik egészen a hódoltság végéig itt maradtak.

Az 1717. évi összeíráskor itt szerbektől lakott 17 házat írtak össze.

A gróf Mercy-féle térkép szerint a csákovai kerülethez tartozott. 1779-ben, mikor Torontál vármegyét visszaállították, Kanakot a nagybecskereki járásba osztották be.

1781-ben, a kincstári birtokok elárverezésekor, Karácsonyi Mihály torontáli főszámvevő vett itt birtokot.

1801-ben Kanak a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került. Verhovácz Miksa zágrábi püspök Petrovics Illés hétszemélynöknek adta a falut; 1838-ban fia Petrovich József volt a helység földesura, majd Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr, Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát voltak a település legnagyobb birtokosai.

A 19. század elején németek telepedtek le itt, akik 1820. után elköltöztek innen, helyükbe bolgárok jöttek Vingáról, Rogendorfról, Óbesenyőről és Lukácsfalváról.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1848. augusztus 6-án a szerviánusok az egész helységet felgyújtották; ekkor hamvadtak el a községi irományok is.

A szabadságharc után, az 1848-ban innen elmenekült bolgárok lassanként visszatértek, de a horvátok nem.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Kanak, rácz falu, Torontál vármegyében, a Berzava csatornája mellett, Bókához 1 1/4 mérföldnyire: 120 kataszteri holdon, 5 evangélikus, 828 óhitű lakossal, anyatemplommal, 53 egész telekkel. A helységet sok puszta körözi, melyek közül Krivohara puszta roppant kiterjedésű rétjei s legelője miatt nevezetes. Földesura báró Bedekovich, Petrovich s más feudális nemesei a zágrábi püspöknek. Utolsó posta: Margita."

1910-ben 1828 lakosából 550 magyar, 67 német, 639 szerb, 526 bolgár volt. Ebből 1085 római katolikus, 32 evangélikus, 679 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

Kanak vidékén fekhetett egykor Saruld (Sarud) helység is, melyet a középkorban Temes, néha pedig Krassó vármegyéhez is számítottak:

Saruld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saruld nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben Zoruld, Soruld néven említették.

1438-ban bizonyos rác főurak kezéből, királyi jóváhagyással, a Thallócziak birtokába jutott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1828 1838 1726 1459 1211 1150 996[2] 777[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 401 40,26
Magyarok 371 37,24
Bolgárok 73 7,32
Jugoszlávok 27 2,71
Cigányok 19 1,90
Horvátok 18 1,80
Szlovákok 10 1,00
Macedónok 10 1,00
Románok 7 0,70
Németek 4 0,40
Szlovének 2 0,20
Montenegróiak 1 0,10
Egyéb/Ismeretlen[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dániel-kastély - a Berzava folyó közelében található. Báró Dániel Lajos földbirtokos építtette 1884-ben. Egy nagy park közepén helyezkedik el, ahol a XIX. század végén még különböző egzotikus, ritka növények pompáztak, amelyekből ma már csak néhány fedezhető fel. Jelenleg általános iskola működik a kastélyban.
  • Római katolikus templom - 1895-ben épült Keresztelő Szent János tiszteletére
  • Görögkeleti templom - 1758-ban épült Szent Száva tiszteletére, 1879-ben újjáépítették. 2009. október 22-én tornya felújítás közben összeomlott.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanak témájú médiaállományokat.
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Borovszky Samu: Torontál vármegye
  • A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. - Bp., 1912.