Jankahíd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankahíd
(Јанков Мост / Jankov Most)
Jankov Most, Romanian Orthodox church.jpg
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23201
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 530 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 58 m
Terület 23,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jankahíd  (Szerbia)
Jankahíd
Jankahíd
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 28′ 16″, k. h. 20° 26′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 16″, k. h. 20° 26′ 10″

Jankahíd (szerbül Јанков Мост / Jankov Most, románul Iancǎid) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerek északi szomszédjában, a Duna–Tisza–Duna-csatorna és az Ó-Béga mellett, Magyarszentmihály és Bégafő közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jankahíd egy régi térképen

Jankahíd nevét 1221-ben említette először oklevél, mint az ittebői prépostság birtokát. 1332-1337. közt neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint ekkor már plébániája is volt.

Gróf Mercy térképén Passin-Jankait néven, a becskereki kerületben az elpusztult helységek között említették.

A 18. század közepén Baschin-Jankahid néven kincstári puszta volt, melyet 1750-ben a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelt.

A görögkeleti egyház anyakönyveinek 1803-ból való feljegyzése szerint 1747-ben marosmenti románokat telepítettek a faluba.

1781-ben, mikor a kincstári birtokok elárverezése alkalmával Lázár Lukács kincstári bérlő vette meg az écskai uradalommal együtt.

1838-ban Lázár Zsigmond birtoka volt, később pedig gróf Harnoncourt lett a legnagyobb birtokosa, majd 1911-ben a gróf Harnoncourt testvérek volt birtokát felparcellázták.

1910-ben 1220 lakosából 13 magyar, 38 német, 1167 román volt. Ebből 43 római katolikus, 188 görög katolikus, 983 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1070 1101 1057 977 841 752 636[2] 530[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Románok 384 60,37
Szerbek 183 28,77
Cigányok 20 3,14
Magyarok 14 2,20
Jugoszlávok 10 1,57
Horvátok 2 0,31
Németek 2 0,31
Muzulmánok 1 0,15
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus templom
  • Görögkeleti temploma - 1888-ban épült a romossá vált templom helyett, melyben elhelyezték a régi templom oltárát is
  • Görög katolikus temploma - 1899-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]