Jankahíd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankahíd
(Јанков Мост / Jankov Most)
Jankov Most, Romanian Orthodox church.jpg
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23201
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 530 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 58 m
Terület 23,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jankahíd (Szerbia)
Jankahíd
Jankahíd
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 28′ 16″, k. h. 20° 26′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 16″, k. h. 20° 26′ 10″

Jankahíd (szerbül Јанков Мост / Jankov Most, románul Iancǎid) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerek északi szomszédjában, a Duna–Tisza–Duna-csatorna és az Ó-Béga mellett, Magyarszentmihály és Bégafő közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jankahíd egy régi térképen

Jankahíd nevét 1221-ben említette először oklevél, mint az ittebői prépostság birtokát. 1332-1337. közt neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint ekkor már plébániája is volt.

Gróf Mercy térképén Passin-Jankait néven, a becskereki kerületben az elpusztult helységek között említették.

A 18. század közepén Baschin-Jankahid néven kincstári puszta volt, melyet 1750-ben a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelt.

A görögkeleti egyház anyakönyveinek 1803-ból való feljegyzése szerint 1747-ben marosmenti románokat telepítettek a faluba.

1781-ben, mikor a kincstári birtokok elárverezése alkalmával Lázár Lukács kincstári bérlő vette meg az écskai uradalommal együtt.

1838-ban Lázár Zsigmond birtoka volt, később pedig gróf Harnoncourt lett a legnagyobb birtokosa, majd 1911-ben a gróf Harnoncourt testvérek volt birtokát felparcellázták.

1910-ben 1220 lakosából 13 magyar, 38 német, 1167 román volt. Ebből 43 római katolikus, 188 görög katolikus, 983 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1070 1101 1057 977 841 752 636[2] 530[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Románok 384 60,37
Szerbek 183 28,77
Cigányok 20 3,14
Magyarok 14 2,20
Jugoszlávok 10 1,57
Horvátok 2 0,31
Németek 2 0,31
Muzulmánok 1 0,15
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus templom
  • Görögkeleti temploma - 1888-ban épült a romossá vált templom helyett, melyben elhelyezték a régi templom oltárát is
  • Görög katolikus temploma - 1899-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]