Törzsudvarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törzsudvarnok
(Банатски Двор / Banatski Dvor)
Banatski Dvor Orthodox church.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Bégaszentgyörgy
Rang falu
Irányítószám 23213
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1095 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 68 m
Terület 36,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Törzsudvarnok  (Szerbia)
Törzsudvarnok
Törzsudvarnok
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 20° 30′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 20° 30′ 51″

Törzsudvarnok (szerbül Банатски Двор / Banatski Dvor, németül Banater Hof) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben. Két település, Törzsudvarnok és Szőlősudvarnok egyesülésével jött létre. A települést a környékbeli magyarok csak Udvarnok néven ismerik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől északkeletre, az Ó-Béga partján, Csősztelek, Jankahíd és Bégaszentgyörgy közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törzsudvarnok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törzsudvarnok 1319-ig királyi birtok volt, ekkor Károly Róbert király Karthali Tamás illyédi várnagynak és Etele nevű testvérének adományozta

A középkorban Keve vármegyéhez tartozott, neve 1332-1337 közt már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben az Ittebei család birtoka volt, 1508-ban azonban már csak mint puszta volt említve. 1508-ban II. László király e puszta akkori földesurának, Etelei Miklósnak adott kedvezménye szerint az Udvarnokon megtelepedők, hat évi adómentességet nyertek. E kedvezmény következtében a falu ismét felépült és a 15. század utolsó évtizedében még fennállt, a 17. században azonban ismét elpusztult és a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között szerepelt, és még 1779-ben is lakatlan volt. A kincstártól Petrovics József szerezte meg 1825 körül, majd Torontál és Krassó vármegyékből bolgárokat telepített ide, akik azonban később a szomszédos Szőlősudvarnokra költöztek. 1838-ban Petrovics József volt a földesura és ekkor még önálló puszta volt. 1910-ben 863 lakosából 602 magyar, 254 német volt. Ebből 827 római katolikus, 13 református, 16 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Szőlősudvarnok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2177 2099 1832 1629 1374 1300 1263[2] 1095[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 593 46,95
Magyarok 509 40,30
Jugoszlávok 50 3,95
Cigányok 30 2,37
Bolgárok 8 0,63
Románok 6 0,47
Montenegróiak 5 0,39
Muzulmánok 4 0,31
Németek 2 0,15
Csehek 1 0,07
Horvátok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törzsudvarnok témájú médiaállományokat.