Tamáslaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tamáslaka (Томашевац / Tomaševac)
Tomaševac, Orthodox Church.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23262
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1510 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 59 m
Terület 66,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tamáslaka (Szerbia)
Tamáslaka
Tamáslaka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 16′ 02″, k. h. 20° 37′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 02″, k. h. 20° 37′ 09″

Tamáslaka (szerbül Томашевац / Tomaševac, németül Tomaschewatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől délkeletre, Bótos, Orlód, Árkod és Újozora közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerek községhez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamáslaka helyén a török hódoltság előtt még két két falu állt, mivel a község két különböző pontján is templomrom nyomai látszottak és a falu két felét is két különböző néven (Csoke és Marievo) említik. A falu a török hódoltság alatt is lakott hely maradt.

Az 1717-es kincstári összeírásban Tomaschoviz néven a pancsovai kerület helységei között sorolták fel, 20 lakott házzal, és Mercy térképén is lakott helynek tüntették fel.

1750-ben a délmagyarországi kincstári pusztákat bérlő társaság bérelte és a becskereki kerületbe tartozott.

1760-1761. között a kamara új települési helyként a tiszai és a marosi szerb határőrök számára engedte át.

1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott, és a német-bánsági 12. számú határőrezred egyik századának székhelye lett.

Az 1788. évi hadjáratkor Tomasevácnál a Temes hídját a Radivojevics György százados vezérlete alatt álló 300 fős csapat védte, melyet a törökök október 17-18. között éjjel megtámadták és az egész hídőrséget felkoncolták. Az elesettek sírját a Temes jobb partján, levő magaslaton emlékkővel jelölték meg.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szeptember 2-án vívott első perlaszi csata után, szeptember 9-én, a szerbek Knicsanin szerb felkelővezér alatt megszállották a községet és a közelében fekvő magaslatokon ütöttek tábort. Ez a tábor a német-bánáti határőrök 3. és 4. ezredéből (2472 ember), 1610 szerbiai önkéntesből és 12 ágyúból állt.

November 30-án Vetter honvédezredes sikertelen támadást intézett Tomasevácz ellen. Ekkor Kiss Ernő tábornok december 5-én a község ellen újabb támadást intézett, melyet Knicsanin 4082 emberrel védett. A szerbek heves küzdelem után visszaszorították a magyarokat, akik közül 250-en elestek, míg a szerbeknek 180 ember volt a vesztesége. Délután 3 órakor a magyar sereg megkezdte a visszavonulást Nagybecskerek felé, míg a szerbek Jarkováczra vonultak s csak egy száz főből álló csapatot hagytak vissza; Kiss Ernő azonban Damjanicscsal egyesülve, újabb támadást tervezett Tomasevácz ellen, de Damjanicsot a szerbek Jarkováczon meglepték, és megakadályozták előnyomulását. Mikor december 14-én este Kiss Ernő Tomasevácz előtt megjelent, a szerbek kis csapata és a község lakossága éjjel titkon elhagyta a sáncokat és elmenekült. Másnap a magyarok behatoltak a községbe, melyet felgyújtottak. Kiss Ernő ezután gyorsan továbbvonult és Szárcsánál egyesült Damjanicscsal.

1849. május 7-én Perczel Mór a község határában fényes győzelmet aratott a Puffer ezredes vezérlete alatt álló császáriakon és szerb felkelőkön.

1910-ben 2727 lakosából 76 magyar, 177 német, 2455 szerb volt. Ebből 215 római katolikus, 32 evangélikus, 2461 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2518 2528 2532 2354 2149 1904 1765[2] 1510[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1626 92,12
Cigányok 58 3,28
Magyarok 23 1,30
Románok 11 0,62
Jugoszlávok 8 0,45
Szlovákok 3 0,16
Oroszok 2 0,11
Montenegróiak 1 0,05
Horvátok 1 0,05
Németek 1 0,05
Macedónok 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamáslaka egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]