Tamáslaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tamáslaka (Томашевац / Tomaševac)
Tomaševac, Orthodox Church.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23262
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1510 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 59 m
Terület 66,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tamáslaka  (Szerbia)
Tamáslaka
Tamáslaka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 16′ 02″, k. h. 20° 37′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 02″, k. h. 20° 37′ 09″

Tamáslaka (szerbül Томашевац / Tomaševac, németül Tomaschewatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől délkeletre, Bótos, Orlód, Árkod és Újozora közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerek községhez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamáslaka helyén a török hódoltság előtt még két két falu állt, mivel a község két különböző pontján is templomrom nyomai látszottak és a falu két felét is két különböző néven (Csoke és Marievo) említik. A falu a török hódoltság alatt is lakott hely maradt.

Az 1717-es kincstári összeírásban Tomaschoviz néven a pancsovai kerület helységei között sorolták fel, 20 lakott házzal, és Mercy térképén is lakott helynek tüntették fel.

1750-ben a délmagyarországi kincstári pusztákat bérlő társaság bérelte és a becskereki kerületbe tartozott.

1760-1761. között a kamara új települési helyként a tiszai és a marosi szerb határőrök számára engedte át.

1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott, és a német-bánsági 12. számú határőrezred egyik századának székhelye lett.

Az 1788. évi hadjáratkor Tomasevácnál a Temes hídját a Radivojevics György százados vezérlete alatt álló 300 fős csapat védte, melyet a törökök október 17-18. között éjjel megtámadták és az egész hídőrséget felkoncolták. Az elesettek sírját a Temes jobb partján, levő magaslaton emlékkővel jelölték meg.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szeptember 2-án vívott első perlaszi csata után, szeptember 9-én, a szerbek Knicsanin szerb felkelővezér alatt megszállották a községet és a közelében fekvő magaslatokon ütöttek tábort. Ez a tábor a német-bánáti határőrök 3. és 4. ezredéből (2472 ember), 1610 szerbiai önkéntesből és 12 ágyúból állt.

November 30-án Vetter honvédezredes sikertelen támadást intézett Tomasevácz ellen. Ekkor Kiss Ernő tábornok december 5-én a község ellen újabb támadást intézett, melyet Knicsanin 4082 emberrel védett. A szerbek heves küzdelem után visszaszorították a magyarokat, akik közül 250-en elestek, míg a szerbeknek 180 ember volt a vesztesége. Délután 3 órakor a magyar sereg megkezdte a visszavonulást Nagybecskerek felé, míg a szerbek Jarkováczra vonultak s csak egy száz főből álló csapatot hagytak vissza; Kiss Ernő azonban Damjanicscsal egyesülve, újabb támadást tervezett Tomasevácz ellen, de Damjanicsot a szerbek Jarkováczon meglepték, és megakadályozták előnyomulását. Mikor december 14-én este Kiss Ernő Tomasevácz előtt megjelent, a szerbek kis csapata és a község lakossága éjjel titkon elhagyta a sáncokat és elmenekült. Másnap a magyarok behatoltak a községbe, melyet felgyújtottak. Kiss Ernő ezután gyorsan továbbvonult és Szárcsánál egyesült Damjanicscsal.

1849. május 7-én Perczel Mór a község határában fényes győzelmet aratott a Puffer ezredes vezérlete alatt álló császáriakon és szerb felkelőkön.

1910-ben 2727 lakosából 76 magyar, 177 német, 2455 szerb volt. Ebből 215 római katolikus, 32 evangélikus, 2461 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2518 2528 2532 2354 2149 1904 1765[2] 1510[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1626 92,12
Cigányok 58 3,28
Magyarok 23 1,30
Románok 11 0,62
Jugoszlávok 8 0,45
Szlovákok 3 0,16
Oroszok 2 0,11
Montenegróiak 1 0,05
Horvátok 1 0,05
Németek 1 0,05
Macedónok 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamáslaka egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]