Klári (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klári (Радојево / Radojevo)
Radojevo, Orthodox church.jpg
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Magyarcsernye
Rang falu
Irányítószám 23221
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1056 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 65 m
Terület 42,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klári  (Szerbia)
Klári
Klári
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 20° 47′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 20° 47′ 13″

Klári (szerbül Радојево / Radojevo, korábban Кларија / Klarija, horvátul Radojevo, Hrvatska Klarija, románul Peterda, németül Klari) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, a szerb-román határ szomszédságában. Közigazgatásilag Magyarcsernye községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől északkeletre, Nagykikindától délkeletre, Zsombolya, Szerbcsernye, Tamásfalva és Nagykőcse közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést gróf Clary tartományi kormányzóról nevezték el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom tornya

Egykor Peterd nevű falu állt a helyén, melyet 1334-ben a pápai tizedjegyzék említett először. 1770-ben német és román lakosokkal telepítették újra. 1470-1472. között Temes, 1479-ben Csanád vármegyéhez tartozott.

A 15. század közepén birtokosa Száti Balázs volt, ez időtől kezdve Kőcse sorsában osztozott.

1492-ben a Peterdi Pethő család bírtoka volt, 1494-ben pedig a Nagylucsei, a későbbi Dóczy Ferencz nyerte királyi adományul.

A 15. században a fentieken kívül a Zokonai család is zálogbirtokos volt itt, 1563-ban pedig a Dóczy család is birtokos volt Peterden.

A település a török hódoltság alatt is lakott maradt; az 1717-es összeírásban a temesi kerületben, Peterda néven, 15 lakott házzal tüntették fel. Később azonban elpusztult és lakosai is szétszéledtek. Az 1723-1725 évi gróf Mercy térképén már lakatlan helységként volt feltüntetve.

A jelenlegi Klári falu 1770-1771-ben szerb és román lakosokkal települt újra. Lakosait gróf Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepítette ide, akinek tiszteletére a helységet Clary-falvának nevezték el, de a románok megtartották a helység régi magyar nevét, csupán Peterda-ra ferdítették el. Román lakosai azonban hamarosan elköltöztek innen.

1801-ben a helység a zágrábi püspökség birtoka lett és Verhovácz Miksa zágrábi püspök egyháznemeseinek adta hűbérül. Így lett azután a Pozojevich, Milosich, Jellasich és a gróf Nádasdy családok birtoka, amely családok Petrinjéből származtak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Klári, vagy Péterd, szerb-oláh-horvát falu, Torontál vármegyében, szép rónaságon, Haczfeldhez 1, utolsó posta Csatádhoz 2 1/2 órányira, Nyély helységgel együtt 2253 óhitű szerb és oláh, és 500 horvát katholikus lakossal, óhitű anyaegyházzal. Határa gazdag fekete föld, s van itt 5590 hold majorsági, 2112 hold urbéri szántóföld, 678 hold kaszáló 1000 hold uradalmi rét, 159 hold szőlő, 584 hold közlegelő. Fő termékek búza és kétszeres. Az Ó-Bege csatornája a határon foly keresztül. Bírják a zágrábi püspök papnemesei."

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2869 2915 2595 2230 1872 1588 1385[2] 1056[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1094 78,98
Cigányok 199 14,36
Jugoszlávok 19 1,37
Magyarok 11 0,79
Horvátok 10 0,72
Macedónok 10 0,72
Bolgárok 4 0,28
Németek 3 0,21
Románok 2 0,14
Muzulmánok 2 0,14
Ruszinok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görögkeleti temploma - 1841-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klári egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klári (Szerbia) témájú médiaállományokat.