Klári (Szerbia)
| Klári (Радојево / Radojevo) | |
 |
|
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Magyarcsernye |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23221 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1056 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 65 m |
| Terület | 42,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Klári
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 44′ 29″, k. h. 20° 47′ 13″ | |
Klári (szerbül Радојево / Radojevo, korábban Кларија / Klarija, horvátul Radojevo, Hrvatska Klarija, románul Peterda, németül Klari) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, a szerb-román határ szomszédságában. Közigazgatásilag Magyarcsernye községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagybecskerektől északkeletre, Nagykikindától délkeletre, Zsombolya, Szerbcsernye, Tamásfalva és Nagykőcse közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
A települést gróf Clary tartományi kormányzóról nevezték el.
Története[szerkesztés]
Egykor Peterd nevű falu állt a helyén, melyet 1334-ben a pápai tizedjegyzék említett először. 1770-ben német és román lakosokkal telepítették újra. 1470-1472. között Temes, 1479-ben Csanád vármegyéhez tartozott.
A 15. század közepén birtokosa Száti Balázs volt, ez időtől kezdve Kőcse sorsában osztozott.
1492-ben a Peterdi Pethő család bírtoka volt, 1494-ben pedig a Nagylucsei, a későbbi Dóczy Ferencz nyerte királyi adományul.
A 15. században a fentieken kívül a Zokonai család is zálogbirtokos volt itt, 1563-ban pedig a Dóczy család is birtokos volt Peterden.
A település a török hódoltság alatt is lakott maradt; az 1717-es összeírásban a temesi kerületben, Peterda néven, 15 lakott házzal tüntették fel. Később azonban elpusztult és lakosai is szétszéledtek. Az 1723-1725 évi gróf Mercy térképén már lakatlan helységként volt feltüntetve.
A jelenlegi Klári falu 1770-1771-ben szerb és román lakosokkal települt újra. Lakosait gróf Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepítette ide, akinek tiszteletére a helységet Clary-falvának nevezték el, de a románok megtartották a helység régi magyar nevét, csupán Peterda-ra ferdítették el. Román lakosai azonban hamarosan elköltöztek innen.
1801-ben a helység a zágrábi püspökség birtoka lett és Verhovácz Miksa zágrábi püspök egyháznemeseinek adta hűbérül. Így lett azután a Pozojevich, Milosich, Jellasich és a gróf Nádasdy családok birtoka, amely családok Petrinjéből származtak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Klári, vagy Péterd, szerb-oláh-horvát falu, Torontál vármegyében, szép rónaságon, Haczfeldhez 1, utolsó posta Csatádhoz 2 1/2 órányira, Nyély helységgel együtt 2253 óhitű szerb és oláh, és 500 horvát katholikus lakossal, óhitű anyaegyházzal. Határa gazdag fekete föld, s van itt 5590 hold majorsági, 2112 hold urbéri szántóföld, 678 hold kaszáló 1000 hold uradalmi rét, 159 hold szőlő, 584 hold közlegelő. Fő termékek búza és kétszeres. Az Ó-Bege csatornája a határon foly keresztül. Bírják a zágrábi püspök papnemesei."
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2869 | 2915 | 2595 | 2230 | 1872 | 1588 | 1385[2] | 1056[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1094 | 78,98 |
| Cigányok | 199 | 14,36 |
| Jugoszlávok | 19 | 1,37 |
| Magyarok | 11 | 0,79 |
| Horvátok | 10 | 0,72 |
| Macedónok | 10 | 0,72 |
| Bolgárok | 4 | 0,28 |
| Németek | 3 | 0,21 |
| Románok | 2 | 0,14 |
| Muzulmánok | 2 | 0,14 |
| Ruszinok | 1 | 0,07 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1841-ben épült
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||
