Nagykőcse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykőcse (Checea)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak
Irányítószám 307102
Körzethívószám +40 x56[1]
SIRUTA-kód 156302
Népesség
Népesség 1838 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 106 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 78 m
Terület 57,46 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagykőcse (Románia)
Nagykőcse
Nagykőcse
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 10″, k. h. 20° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 10″, k. h. 20° 50′ 05″

Nagykőcse (románul: Checea, horvátul Hrvatska Keča) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, a szerb-román határ szomszédságában, Zsombolyától közúton 15, légvonalban 10 km-re délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1470-ben Kewche néven említette először oklevél.

1472-ben Keche, 1482-ben Kewche, 1494-ben Kylsewkewche, 1806-ban Kécsa, 1888-ban Román-Kécsa, 1909-ben Horvátkécsa, 1913-ban Nagykőcse néven írták.

A 15. században Temes vármegyéhez tartozott és e század közepén Száti Balázs birtoka volt kinek utód nélküli halála után, 1470-ben, Dóczy László, Péter és Imre, továbbá Oláh Péter és Dési János kapták adományul.

1494-ben Csomboli Kasza Benedek, 1494-ben pedig a Kőcsei Nagy család volt a birtokosa.

A török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi összeírásban a Temesvári kerület községei között volt, nyolc lakott házzal. Később azonban elpusztult, az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen már a lakatlan helyek között szerepelt, de az 1761. évi térképen már ismét lakott helyként van feltüntetve. Lakói ekkor már románok voltak. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták.

A 18. század végén nagy pestisjárvány volt a településen.

1801-ben a zágrábi püspökség birtoka lett.

1910-ben 2478 lakosából 76 magyar, 167 német, 1376 román, 624 szerb, 162 cigány volt. Ebből 287 római katolikus, 2162 görögkeleti ortodox, 28 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1931 lakosa közül 1131 fő (58,8%) román, 539 (27,9%) cigány, 136 (7,0%) magyar, 55 (2,8%) szerb, 51 (2,6%) horvát, 16 (0,8%) német, 1 (0,05%) szlovák, 1 (0,05%) bolgár és 1 (0,05%) zsidó volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]