Dragomirest
| Dragomirest (Dragomirești) | |
 | |
| Fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Csukás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csukás |
| Irányítószám | 307401 |
| SIRUTA-kód | 158822 |
| Népesség | |
| Népesség | 356 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 222 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 39″, k. h. 21° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 39″, k. h. 21° 57′ 07″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dragomirest témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dragomirest, 1911 és 18 között Dragomér, Dragomirestye (románul: Dragomirești, ukránul: Драхомирешти) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Lugostól 18 kilométerre délkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Dragomér/Dragomir személynév román képzős változatából való. 1439-ban Dragomerfalwa, 1542-ben Dragomeresth, 1573-ben Dragomirest alakban említették. 1909–11-ben a község döntése ellenére változtatták meg nevét Dragomér-ra.[2]
Története[szerkesztés]
1439-ben és 1444-ben Zsidóvár tartozékaként szerepel. 1717-ben harminc házzal írták össze. 1844-ben a görög eredetű Janitsáry Miklós komáromi kereskedő kapta meg birtoka negyedrészét, és hozzá dragomirestyei előnévvel nemesi oklevelet.[3] Rajta kívül ekkor a Raics és a Vlahovics családok birtokoltak benne.[4] Elköltöző román lakosságát 1964–65-től Máramarosból érkező ruszinok váltották fel. 1779 és 1880 között Krassó, 1880 és 1926 között Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
1880-ban 532 lakosából 478 volt román, 25 magyar, 8 német és 21 egyéb (cigány) anyanyelvű; 504 ortodox és 11 római katolikus vallású.
2002-ben 390 lakosából 366 volt ukrán és 21 román nemzetiségű; 237 ortodox és 149 pünkösdi vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Ukrán ortodox fatemploma 1754-ben épült, a 19. század elején festették ki és 1877-ben hozták mai helyére Nagyzorlencről. 1969-ben restaurálták.
Források[szerkesztés]
- A fatemplom leírása (románul)
- Néhány adat a faluról (románul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 96. o.
- ↑ Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||