Tolvád
| Tolvád (Livezile) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Temes |
| Rang | községközpnt |
| Beosztott falvak | Dóc (Dolaț) |
| Népesség | |
| Népesség | 1069 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1603 (2009)[2] |
| Magyar lakosság | 52 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Tolvád
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 23′ 22″, k. h. 21° 03′ 19″ | |
Tolvád (Livezile), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Berzava-csatorna mellett, Bánlaktól nyugatra fekvő település.
Története [szerkesztés]
Tolvád nevét 1333-ban Tegvid néven említette először oklevél.
1334-ben Taluod, Tolnoyd [Toluoyd] egyházas hely. 1462 Tholwayd, 1806-ban Tolvadia, 1913-ban Tolvád néven írták.
1332-1334 között neve már egyházas helyként szerepelt a pápai tizedjegyzékben.
1462-ben Berekszói Hagymás Miklós birtokának írták, ki miután Szentgirolti Jánost testvéréül fogadta, Szentgirolti János a Hagymás család itteni birtokaira is igényt tartott.
A török hódoltság alatt a település nem pusztult el, de a 17. században nem a mai helyén, hanem a Jark nevű dűlőrészben feküdt és neve ekkor Tolvadja, Tolvadin, volt.
Az 1717. évi kincstári összeírásban, a csákovai kerületben, a lakott helyek között tartották számon, 30 házzal, de nemsokkal ezután elpusztult.
A gróf Mercy-féle térképen Tollwacz néven lakatlan helységként tüntették fel, a becskereki kerületben.
II. József idején Gyertyánffy Antal, Lukács és Kristóf vásárolták meg, majd 1838-ban Bobdai Gyertyánffy Dávid lett a földesurak később pedig Dániel Lászlónak, Gasztonyi Lőrincznek és Rittinger Ádámnak volt itt nagyobb birtoka.
A községben levő régi kúriát Gyertyánffy Kristóf 1790 körül építtette. A községben két templom van, az egyik a szerbeké, a másik a románoké.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Tolvád, 28 katholikus, 106 református, 1434 óhitű, 2 zsidó lakossal, anyatemplommal. Földesura: Bobdai, ifjú Gyertyánfi Dávid"
1910-ben 1965 lakosából 164 magyar, 536 német, 971 román lakosa volt. Ebből 654 római katolikus, 28 evangélikus, 1269 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ INSSE (Nemzeti Statisztikai Intézet)
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
