Gyertyánffy család
| Gyertyánffy család | |
| Ország | Eredet: Örményország Németország
Történelmi: Jelenlegi:  Magyarország |
| Nemzetiség | magyar |
| Alapítva | 1759 (nincs pontos dátum) |
| Alapító | Gyertyánffy Adeodat (1730-1795) (első ismert) |
| Főág | Gyertyánffy |
| Oldalág | Gyertyánfy |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánffy család témájú médiaállományokat. | |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A Gyertyánffy család örmény eredetű magyar nemesi család akiket I. Apafi Mihály telepített le a 17.században. Eredeti örmény neve: Dserák (jelentése: gyertya). [1]Nemesi címét a kolozsvári Antal és testvérei: Lukács, Kristóf és Jónás szerezték 1795-ben. Antal, Lukács és Kristóf 1806-ban a Torontál vármegyei, egyenként több ezer holdat kitevő Bobda, Gyér és Tolvádia uradalmak birtokosai lettek, és felvették a bobdai előnevet. Utódaik jelentős szerepet játszottak a vármegye politikai és gazdasági életében. Kristóf építtette 1815-ben a mai Anker-palota helyén a Gyertyánffy-házat, mely Pest első négy emeletes háza volt. Jónás és utódai, akik a család előnév és földbirtok nélküli ágát alkották, Brassóban telepedtek le, ahol a város jelentős kereskedőcsaládjává váltak; egy részük később Udvarhelyszékre települt át.
Nevezetes családtagok[szerkesztés]
Gyertyánffyak:
- Dávid (Kolozsvár, 1795 – Gyér, 1878) Torontál vármegye követe volt az 1832-1836-os országgyűlésen. Kereskedelmi kérdésekben reformer, a nemesi előjogok vonatkozásában konzervatív álláspontot képviselt, 1845 és 1848 között a megye főispáni adminisztrátora volt.[2]
- Lajos (Bobda, 1810 – Görz, 1876) utazó 1840-ben bejárta Egyiptomot, tőle származnak az L. Gyertyanffy feliratok az Abu Szimbel-i sziklatemplom egyik szobrán és más egyiptomi látnivalókon.[3]
- Berta (Tolvádia, 1819 - Nagyszentmiklós, 1882) és férje, gróf Nákó Kálmán jelentős művészetpártolók voltak. Bécsi palotájukban, nagyszentmiklósi és schwarzau-i kastélyukban mások mellett Wagner, Brahms, Amerling, Lenbach vendégeskedett. Cigányokat ábrázoló biedermeier falusi életképeket festett, és ismert volt virtuóz zongorajátékáról, melyet gyakran cigányzenészek kísértek.[4]
- Jónás (Brassó, 1813 - ?) alapította az 1830-as évtized második felében a szentkeresztbányai vaskohót, mely később Székelyföld legjelentősebb vasüzemévé vált.[5]
- Ferenc (Vargyas, 1827– Sepsiszentgyörgy, 1849) hadnagyként szerzett magának hírnevet az 1848-49-es szabadságharcban, Gál Sándor ezredes székelyföldi hadseregében. Hősi halált halt a tragikus kimenetelű 1849. július 5-i sepsiszentgyörgyi csatában.[6]
- István (Tibód, 1834 – Budapest, 1930) a budai Pedagogium (a mai ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, valamint nevét viselő ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola jogelődje) igazgatójaként működött 1873-tól a század végéig, ugyanebben az időben a legnagyobb példányszámú pedagógiai lap, a Néptanítók Lapjának szerkesztője volt. Az általa írt tankönyveket és módszertani könyveket széles körben használták a magyarországi polgári iskolákban és tanítóképzőkben.
Gyertyánfyak:
- Péter (Budapest, 1944 – ) a Szerzői Jogvédő Hivatal, majd az Artisjus főigazgatója volt 1992 és 2008 között. Az ő nevéhez köthető a közös jogkezelés társadalmasítása, az állam intézményből (1953 óta létezett a Szerzői Jogvédő Hivatal) egyesületté alakítása. A Szerzői Jogi Törvény Nagykommentárja (KJK, majd Walters Kuwer Kiadó, Budapest 2000, 2006 és 2014) szerkesztője és társszerzője. További több mint 90 szerzői jogi szakkönyv, illetve szakcikk szerzője.[7][8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gudenus János Jószef: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
- ↑ Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. Budapest, 1996, 70. 75. 261. 312. o. (Várostörténeti tanulmányok 2.)
- ↑ Gaboda Péter: Egy reformkori utazó feliratai Felső-Egyiptomban és Alsó-Núbiában. A rejtélyes „L. Gyertyanffy” monogram feloldása. In: Emlékkönyv a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem fennállásának 15. évfordulójára 2002-2017. Budapest, 2017, 115-130.o.
- ↑ Budapesti Hírlap, 26. évf. 69. sz. (1906. március 11.) és 79. sz. (1906. március 21.)
- ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Hasonmás kiad. Szekszárd : Babits, I. kötet, 82. o.
- ↑ Szőcs János: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849). In: Murányi János (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Csíkszereda, 2007, 239-242. 248. 250. o.
- ↑ https://copy21.com/2019/06/gyertyanfy-75/
- ↑ https://magyarszemle.hu/szerzo/661
Források[szerkesztés]
- Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Budapest, 2010, 287-306. o.
- Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, 1911, 50., 103. és 124. o.
- Fancsali János: Adatok a brassói Gyertyánffyak történetéhez. Magyarörmény Kulturális Lapok, 2002/3, 62-66. o.
- Gyertyánfy András: A Gyertyánffy család története a 19. században. Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Budapest, [2018]. (Erdélyi Örmény Múzeum 26.)