Artisjus
| Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület | |
| Egyéb nevek | Society ARTISJUS Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights |
| Alapítva | 1996 |
| Típus | egyesület |
| Tevékenység | szerzői jogvédelem |
| Székhely | 1016 Budapest, Mészáros u. 15-17. |
| Tagság | 11 000[1] |
| Elnök | Németh Alajos |
| Kulcsemberek | Dr. Szinger András[2] (főigazgató) |
| Költségvetés | bevétel: 9,5 milliárd forint (2011)[3] |
| Működési régió | Magyarország |
| Dolgozók száma | 150 |
| Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület weboldala | |
Az ARTISJUS, teljes nevén Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület egy országos egyesület, a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal feladatkörébe tartozó közös jogkezelés tekintetében annak jogutódja.[4] „a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete” Magyarországon.[1] Az egyesület tagjai lehetnek zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. Az egyesület alapította az Artisjus Zenei Alapítványt, ami azonban az Artisjustól függetlenül működik.[5]
Az Artisjus bevétele 2011-ben 9,5 milliárd forint volt, ebből 110 millió származott az internetes közlések utáni jogdíjbefizetésből.[3]
Jogdíjbevételei[szerkesztés]
Az Artisjus jogdíjakból befolyó bevételeit (a működési költségek levonása után) a szerzőknek és a zeneműkiadóknak fizetik ki.[6] A művek felhasználása után szerzői jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak az alábbi esetekben:[7]
- Nyilvános előadás (üzletek, vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek, koncertek és egyéb rendezvények)
- Nyilvánossághoz közvetítés (rádiók, televíziók, simulcasting és webcasting, internetes felhasználás)
- Hangfelvétel-kiadás
- Üres hang- és képhordozók (audio- és videókazetta, CD, DVD, egyéb optikai lemezek, memóriakártyák, merevlemezek, pendrive-ok, beépített tárolóegységgel rendelkező felvevő-lejátszó készülékek)[8][9]
Története[szerkesztés]
Az Artisjus a jogelődjének tekintett Zeneszerzők Szövetkezete (teljes nevén: Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete) 1907-es megalakulásáig vezeti vissza történetét.[10]
Elnökei:
- Herzfeld Viktor (1907–1918)
- Hubay Jenő (1918–1919)
- Huszka Jenő (1919–1944)
- Sándor Jenő (1944)
- Heltai Jenő (1945–1952)
- Kadosa Pál (1953–1956; 1958–1983)
- Bölöni György (1956–1958)
- Petrovics Emil (1983–1987; 1991–1999)
- Lendvay Kamilló (1987–1991)
- Bródy János (1999–2012)
- Victor Máté (2012–2014)
- Madarász Iván (2014–2022)
- Németh Alajos (2022–)[11]
Vitás ügyei[szerkesztés]
Az Artisjus 2013-ban emelte a jogdíjait, melyeknek mértékét kifogásolta például a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, indokolatlannak tartva az összeget, mivel 2008 óta 18%-kal emelkedtek a díjak, miközben a szállodák szobafoglalásai stagnálnak.[3]
Az Artisjus jogvitába keveredett a Cloud Casting-gal, hogy ez utóbbi a saját zenéit szolgáltathatja-e a közös jogkezelőnek fizetett jogdíj nélkül.[12]
Egy perzsa étterem is kénytelen fizetni az Artisjus-nak, annak ellenére, hogy csak iráni zenét játszanak.[12]
Az Artisjus díjai miatt Magyarország területén az üres adathordozók árai sokkal magasabbak a szomszéd országokéhoz képest, emiatt Alkotmánybírósági panaszt nyújtottak be magánszemélyek. Az Artisjus álláspontja erről : "ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.
Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”"[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Egyesület. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Választott testületek és tisztségviselők. ARTISJUS, 2011. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ a b c Sokallják az Artisjus jogdíjait. Világgazdaság, 2013. január 26. [2013. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 1996. október 26-án elfogadott Alapszabálya. ARTISJUS, 2011. december 12. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Miért éppen Presser Gábor?. Quart.hu, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Küldetés. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíjközleményei. ARTISJUS/Magyar Közlöny. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról Ü13. ARTISJUS, 2012. december 7. [2013. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ A külső merevlemezekre is rákerül az Artisjus-matrica. HWSW, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
- ↑ Géra Eleonóra Erzsébet: A Zeneszerzők Szövetkezetétől az Artisjus Egyesületig, 1907–2007: a zenei közös jogkezelés száz éve Magyarországon. Budapest: Artisjus, 2007.
- ↑ Németh Alajos, a Bikini alapítója lett az Artisjus elnöke (hvg.hu, 2022. február 4.)
- ↑ a b GSzD: Per lehet az Artisjus ellen (magyar nyelven), 2013. június 18.
- ↑ Gyakori kérdések. Artisjus, 2015. június 26. (Hozzáférés: 2019. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Géra Eleonóra Erzsébet–Csatári Bence: A Zeneszerzők Szövetkezetétől az Artisjus Egyesületig, 1907–2007. A zenei közös jogkezelés száz éve Magyarországon; Artisjus, Bp., 2007