Pészak
| Pészak (Pesac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Temes |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | – |
| Irányítószám | 307316 |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 59′ 43″, k. h. 20° 49′ 57″ | |
| é. sz. 45° 59′ 43″, k. h. 20° 49′ 57″ | |
Pészak (románul Pesac) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszentmiklóstól délkeletre, Perjámos délnyugati szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Pészak nevét 1399-ben említette először oklevél Puerseegh néven.
1426-ban Pwrsegh, 1444-ben Peersegh, Pwrseegg, 1549-ben Persek, 1828-ban Pészak néven írták.
Pészak a 18. század végén még kincstári puszta volt és Temes vármegyéhez tartozott. A helyi plébániai feljegyzései szerint 1768-ban települt és az 1774. évi telekkönyv szerint akkor a csanádi kerülethez tartozott.
A települést II. József Kispakácz pusztával együtt adományozta Bajzáth József veszprémi püspöknek azzal a kikötéssel, hogy halála után a birtok testvére lemenőire szálljon, aki ide németeket telepített.
1798-ben Bajzáth József testvére János, 1802-1804 között kastélyt is építtetett itt, mely gróf Zichy Andorné született Bajzáth Irma,1838-ban pedig Bajzáth József birtoka lett.
1910-ben 2986 lakosából 97 magyar, 479 német, 2223 román, 178 cigány volt. Ebből 556 római katolikus, 2386 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Reiszig Ede: Temes vármegye
Hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||

