Pészak
| Pészak (Pesac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Pészak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307316 |
| SIRUTA-kód | 158127 |
| Népesség | |
| Népesség | 1835 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 89 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′, k. h. 20° 50′Koordináták: é. sz. 46° 00′, k. h. 20° 50′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pészak (románul: Pesac) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszentmiklóstól délkeletre, Perjámos délnyugati szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Pészak nevét 1399-ben említette először oklevél Puerseegh néven. 1426-ban Pwrsegh, 1444-ben Peersegh, Pwrseegg, 1549-ben Persek, 1828-ban Pészak néven írták.
Pészak a 18. század végén még kincstári puszta volt, és Temes vármegyéhez tartozott. A helyi plébániai feljegyzései szerint 1768-ban települt, és az 1774. évi telekkönyv szerint akkor a csanádi kerülethez tartozott.
A települést II. József Kispakácz pusztával együtt adományozta Bajzáth József veszprémi püspöknek azzal a kikötéssel, hogy halála után a birtok testvére lemenőire szálljon, aki ide németeket telepített. 1798-ban Bajzáth József testvére János, 1802-1804 között kastélyt is építtetett itt, mely gróf Zichy Andorné született Bajzáth Irma, 1838-ban pedig Bajzáth József birtoka lett.
1910-ben 2986 lakosából 2223 román, 479 német, 178 cigány, 97 magyar volt. Ebből 2386 görögkeleti ortodox, 556 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.
2007-ben az addig Perjámos községhez tartozó falu önálló községgé alakult.[1]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma 1806-ban épült.
- Római katolikus temploma 1820-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ LEGE nr.369 din 21 decembrie 2007 pentru înfiinţarea comunei Pesac, judeţul Timiş, prin reorganizarea comunei Periam. Monitorul Oficial, 898. sz. (2007. december 28.)
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}