Nadrág (település)
| Nadrág (Nădrag) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Község | Nadrág | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 307290 | ||
| SIRUTA-kód | 157905 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2133 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 71[1] | ||
| Népsűrűség | 16,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 230–350 m | ||
| Terület | 132,51 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 22° 10′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 22° 10′ 59″ | |||
| Nadrág weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
_k%C3%B6zs%C3%A9g_l%C3%A1tk%C3%A9pe,_el%C5%91t%C3%A9rben_lent_a_Gavosdia_-_Nadr%C3%A1g_k%C3%B6z%C3%B6tti_iparvas%C3%BAt_v%C3%A1g%C3%A1nya._Fortepan_95201.jpg)
Nadrág (románul: Nădrag, németül: Nadrag vagy Steinacker) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Ruszka-havas nyugati peremén, Lugostól 36 km-re kelet–délkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a Nedrag szláv személynévből való. Először 1364-ben Nodrag, majd 1548-ban Nadrág és 1590-ben Alsó-Nagyragh alakban írták.
Története[szerkesztés]
Az azonos nevű középkori falu valószínűleg közelebb feküdt Krivinához, mint a mai Nadrághoz. Zsidóvár tartozékaként említették 1548-ban, amikor Izabella királyné Petrovics Péternek adományozta, 1590-ben, amikor Jósika Istvánt iktatták birtokába és 1599-ben is, amikor Báthory Andrástól Sarmasághy Zsigmond kapta meg. Ez a falu később elpusztult.
Az új Nadrágot 1846-ban a bécsi vállalkozók által létrehozott Zsidowaer Eisenwerk Gewerkschaft alapította, miután 14 ezer holdas területét megvásárolta a zsidóvári közbirtokosságtól. Korábban sűrű erdő volt itt, ahol a bécsiek vasércre bukkantak. Vashutákat építettek, melléjük pedig morvaországi német vasgyári munkásokat, szénégetőket és iparosokat költöztettek be. Később szlovákok, románok és cigányok is betelepültek. Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. Az 1910-es évek elején nyaranta városi gyerekeket üdültettek benne.[2]
1849-ben hengermű, 1862-ben lemezgyár, 1874-ben szöggyár, 1879-ben egy második lemezgyár, 1879-ben ekegyár, 1880-ban gőzfűrész létesült. 1865-ben kétezer holdnyi erdő égett le gyújtogatás következtében. A társulat 1866-ban csődbe jutott és 1873-ban átalakult Nadrager Eisen-Industrie Gesellschafttá (Nadrági Vasipari Rt.). Bányái 1885-ben hat aknából és négy, összesen 410 méter hosszú tárnából álltak. A tüzeléshez szüksége fa könnyebb szállítása céljából a Nadrág-patak mellékpatakjain kilenc zsilip üzemelt. A kivágott fatörzseket számtalan facsúsztató csatornán eresztették le a zsilipekkel felduzzasztott tavakba, ahonnan a zsilipek kinyitása után lezúduló víz vitte őket a gyártelepig. Érdekesség, hogy az egyes mellékpatakok vizétől a Nadrág-patak különböző színű lett. Vállalata 1890-ben megvásárolta a már az 1870-es évek második felétől általa bérlelt ploszkai vasérclelőhelyeket. A század végén vasgyárában 765 munkás dolgozott, de a feldolgozott vasérc többségét távolról szállították ide. 1906-ban fuzionált a Borsodi Acél- és Acélszerszámgyár Rt.-vel. 1910-ben két nagyolvasztójában 17 195 mázsa nyers- és 44 295 mázsa öntöttvasat termelt. 1950-ig az egyesült vállalthoz tartoztak a pusztakaláni és a nándorhegyi üzemek is.
Kisvasutakhoz is gyártottak itt mozdonyokat, amelyek nemcsak Romániában, de Lengyelországban is forgalomban voltak.
Az állami vállalat mára tönkrement, és 2009-ben a helyét átvevő magáncég is felszámolás alá került.[3]
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 2150 lakosából 1067 volt német, 731 román, 149 szlovák, 76 magyar, 26 horvát és 96 főként cseh és cigány anyanyelvű; 1397 római katolikus, 709 ortodox és 29 református vallású.
- 2002-ben 2599 lakosából 2217 volt román, 219 német, 121 magyar és 24 ukrán nemzetiségű; 1928 ortodox, 478 római katolikus, 49 pünkösdista, 31 baptista és 26 református vallású.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Cseppkőbarlang, vízesés.
- Gyermektábor.
Források[szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/2. Bp., 1884.
- Thirring Gusztáv: Vázlatok a Pojána-Ruszka hegységből. A magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 13 (1886), 135–138. o.
- Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981.
- A Pallas nagy lexikonának szócikke
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Aurel Cosma: Memorii. Timișoara, 2010, 104. o.
- ↑ jurnalul.ro. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Nadrág kohászati emlékei (románul)
- Képriport Nadrágról (románul)
- A római katolikus orgona ismertetése, fényképek a templomról és az orgonáról (németül)
- Régi nadrági képek
- Műholdas térkép
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||