Nagykomlós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykomlós (Comloșu Mare)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak Kiskomlós, Kunszőllős,
Irányítószám 307120
Népesség
Népesség 3389 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 4737 (2011)[2]
Magyar lakosság 151
Földrajzi adatok
Terület 101,42 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagykomlós  (Románia)
Nagykomlós
Nagykomlós
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 26″, k. h. 20° 37′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 26″, k. h. 20° 37′ 38″
Nagykomlós weboldala

Nagykomlós (románul Comloșu Mare, németül Grosskomlosch; Großhopfendorf ) község Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

Nevének változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1839-ben Komlós, 1863-ban Bánát-Komlós, 1873-ban, 1880-ban Komlós (Bánát-), 1890 –ben Nagy Komlós, 1920–ban Comloș, 1930-ban és 1941–ben Comloșul-Mare az elnevezése.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovsky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában: „…A középkorban is már Komlós néven szerepel. A XV. században kisebb nemesek lakták. 1446-ban Fejéregyházi Jánosnak van benne része. 1450-ben Komlósi András és Mihály is birtokosai voltak. 1453-54-ben Hunyadi János kormányzó szerez itt részeket Kölkedi Jánosnétól és özvegy Fejéregyházi Benedeknétől. 1479-ben Muronyi Kónya Demeter itteni részbirtokát a budai káptalannak adományozta. A falu valószínűleg Bali bég 1529. évi rablóhadjárata alatt pusztult el, mert a XVI. században sem a török, sem a magyar adólajstromokban nem fordul elő. 1647-ben puszta, melyet Palkonyai Nagy Balázs kapott, kinek magva szakadván, Wesselényi nádor 1657-ben Krecsics Györgynek, Szalatnai Györgynek és Tenturich Istvánnak adományozta. A zentai diadal után szerb pásztorok szállották meg. 1717-ben már 20 háza volt. Neve 1657-ben Konus, 1702-ben Konas elferdített alakban szerepel. 1740 nyarán pestis volt a községben. 1743 őszén a temesvári igazgatóság az Oláhországból bevándorolt s ideiglen Vingán letelepített románoknak Komlóst jelölte ki letelepedési helyül és ugyanakkor ide költöztek a gyarmatai románok is. 1745-ben Vingáról újabb családok is jöttek ide. 1781-ben Nákó Kristóf vásárolta meg, a ki 1782-ben Békés vármegyéből ág. evangélikus vallású tótokat telepített ide, de ezek innen 1788-ban a Kisgáj melletti Sztamorára költöztek. Az első német települők 1771-ben Felső-Magyarországból és Luxemburgból vándoroltak be. 1811-ben a helység egy része leégett. 1838-ban Nákó János volt a helység földesura. A községben van San-Marco hercegné kastélya, melyet 1848 előtt Nákó János építtetett. A szerbek régi temploma az uradalmi gabonaraktár helyén állott, hol az oltár helyét most is kereszt jelöli. Ez a templom 1783-ban összeomlott. 1796-ban a görög-keleti románok új templomot építettek maguknak. A római katolikus templom 1868-ban, a görög katolikus 1891-ben épült…”

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Iulian Grozescu (18391872), román költő, publicista
  • Ion Iancu (1931), román karmester
  • William Totok (1951), német író
  • Hans Diplich (19091990) német író

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]