Bóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bóka (Бока / Boka)
Boka village, Serbia, Catholic church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Torontálszécsány
Rang falu
Irányítószám 23252
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1412 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 53 m
Terület 79,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bóka (Szerbia)
Bóka
Bóka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 20° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 20° 49′ 28″

Bóka (szerbül Бока / Boka, németül Boka) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől keletre, Torontálszécsány, Nezsény, Kanak és Surján közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bóka (Báka, Borzovatő) nevét 1333-ban említette először oklevél Baka, 1338-ban Burzuatuebaka néven.

1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint a torontáli esperességhez tartozó egyházának papja 1 báni pápai tizedet fizetett.

1361-1362-ben nevét Báka, 1338-ban és 1462-ben Borzvatő Báka néven írták, és az utóbbi években berekszói Hagymási Miklós birtoka volt, aki testvérévé fogadta Szentgirolti Jánost, és annak itteni birtokaira is igényt tartott.

A 15. század végén a faluba a balkáni tartományokból és a kevei területekről érkezett szerb lakosság telepedett le itt, akik a török hódoltság alatt végig megmaradtak a faluban, és a Temesvár visszavétele után kiküldött bizottság 40 szerb lakosok által lakott házat talált itt. Ekkor a települést a pancsovai kerületbe osztották be. 1779-ben pedig, Torontál vármegye visszaállítása után, a becskereki járáshoz csatolták.

A görögkeleti templom

Az egykori falu a Temes partján feküdt s egészen a Grádácz nevű erdőig terjedt, a régi falu temetője pedig a mostani Bóka közepén volt.

1788. október 17-én, a császári sereg Pancsova ostromára vonulásakor, II. József császár Bókán szállt meg Oberknezevics Pál rác gazdálkodó házában.

1801-ben a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került, mely egyházi hűbérnökeit telepítették ide, akik a kulpántuli birtokaikat, a melyeket a katonai Határőrvidék számára foglaltak le, kénytelenek voltak elhagyni.

A püspökség egyháznemesei 1801-ben telepedtek, itt le és egy külön utcát építettek a Temes-folyótól beljebb, Szerb-Bókával szemben. Ezt az utcát, mely az újabb beköltözködésekkel mind népesebb lett, Horvát Bókának nevezték el.

1910-ben 2975 lakosából 624 magyar, 620 horvát, 1397 szerb volt. Ebből 1437 római karolikus, 37 evangélikus, 1457 görögkeleti ortodox volt.

A 20. század elején Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.

Bóka közelében egykor több mára már nem létező település is feküdt; így Kisléczpuszta, Csott, valamint Óléczpuszta, Bécs puszta - melyet 1344-ben említett egy oklevél, Fűszeg faluról 1338-1438-ból maradtak fenn adatok, Igantő - 1338-ban lemlítette először oklevél, 1432-ben itt tartotta közgyűléseit Keve vármegye, Varsány - 1338-ban említette oklevél, és Kalántelke is.

Óléczpuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óléczpuszta (Nagylécpuszta) neve 1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mint egyházas hely. A török hódoltság alatt lakatlanná vált, s lakatlan pusztaként 1723-1725 között még szerepelt Mercy térképén is. A 18. század közepén a kincstártól marhakereskedők bérelték, később a Szamosújvárnémeti Dániel család vette meg. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták.

Kalántelke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalántelke, a Bár-Kalán nemzetség ősi birtoka volt, a birtokot a Csanád nemzetségből való I. Pongrácz (1218-1256), a Telegdy család őse, és a Bár-Kalán nemzetségből származó felesége kapta az ősz Kalán pécsi püspöktől. A birtokot az 1254. évi osztozkodáskor a Kelemenősfiak és a Waffafiak kapják meg.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2912 2819 3260 2673 2246 1992 1734[2] 1412[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 994 57,32
Magyarok 482 27,79
Horvátok 83 4,78
Cigányok 47 2,71
Jugoszlávok 16 0,92
Szlovákok 8 0,46
Macedónok 7 0,40
Bolgárok 6 0,34
Szlovének 5 0,28
Románok 4 0,23
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1840-ben épült
  • Görögkeleti temploma - 1852-ben épült újjá

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bóka egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóka témájú médiaállományokat.