Bóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bóka (Бока / Boka)
Boka village, Serbia, Catholic church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Torontálszécsány
Rang falu
Irányítószám 23252
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1412 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 53 m
Terület 79,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bóka  (Szerbia)
Bóka
Bóka
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 20° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 20° 49′ 28″

Bóka (szerbül Бока / Boka, németül Boka) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől keletre, Torontálszécsány, Nezsény, Kanak és Surján közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bóka (Báka, Borzovatő) nevét 1333-ban említette először oklevél Baka, 1338-ban Burzuatuebaka néven.

1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint a torontáli esperességhez tartozó egyházának papja 1 báni pápai tizedet fizetett.

1361-1362-ben nevét Báka, 1338-ban és 1462-ben Borzvatő Báka néven írták, és az utóbbi években Berekszói Hagymási Miklós birtoka volt, aki testvérévé fogadta Szentgirolti Jánost, és annak itteni birtokaira is igényt tartott.

A 15. század végén a faluba a balkáni tartományokból és a kevei területekről érkezett szerb lakosság telepedett le itt, akik a török hódoltság alatt végig megmaradtak a faluban, és a Temesvár visszavétele után kiküldött bizottság 40 szerb lakosok által lakott házat talált itt. Ekkor a települést a pancsovai kerületbe osztották be. 1779-ben pedig, Torontál vármegye visszaállítása után, a becskereki járáshoz csatolták.

A görögkeleti templom

Az egykori falu a Temes partján feküdt s egészen a Grádácz nevű erdőig terjedt, a régi falu temetője pedig a mostani Bóka közepén volt.

1788. október 17-én, a császári sereg Pancsova ostromára vonulásakor, II. József császár Bókán szállt meg Oberknezevics Pál rác gazdálkodó házában.

1801-ben a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került, mely egyházi hűbérnökeit telepítették ide, akik a kulpántuli birtokaikat, a melyeket a katonai Határőrvidék számára foglaltak le, kénytelenek voltak elhagyni.

A püspökség egyháznemesei 1801-ben telepedtek, itt le és egy külön utcát építettek a Temes-folyótól beljebb, Szerb-Bókával szemben. Ezt az utcát, mely az újabb beköltözködésekkel mind népesebb lett, Horvát Bókának nevezték el.

1910-ben 2975 lakosából 624 magyar, 620 horvát, 1397 szerb volt. Ebből 1437 római karolikus, 37 evangélikus, 1457 görögkeleti ortodox volt.

A 20. század elején Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.

Bóka közelében egykor több mára már nem létező település is feküdt; így Kisléczpuszta, Csott, valamint Óléczpuszta, Bécs puszta - melyet 1344-ben említett egy oklevél, Fűszeg faluról 1338-1438-ból maradtak fenn adatok, Igantő - 1338-ban lemlítette először oklevél, 1432-ben itt tartotta közgyűléseit Keve vármegye, Varsány - 1338-ban említette oklevél, és Kalántelke is.

Óléczpuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óléczpuszta (Nagylécpuszta) neve 1332-1337. között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mint egyházas hely. A török hódoltság alatt lakatlanná vált, s lakatlan pusztaként 1723-1725. között még szerepelt Mercy térképén is. A 18. század közepén a kincstártól marhakereskedők bérelték, később a Szamosújvárnémeti Dániel család vette meg. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták.

Kalántelke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalántelke, a Bár-Kalán nemzetség ősi birtoka volt, a birtokot a Csanád nemzetségből való I. Pongrácz (1218-1256), a Telegdy család őse, és a Bár-Kalán nemzetségből származó felesége kapta az ősz Kalán pécsi püspöktől. A birtokot az 1254. évi osztozkodáskor a Kelemenősfiak és a Waffafiak kapják meg.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2912 2819 3260 2673 2246 1992 1734[2] 1412[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 994 57,32
Magyarok 482 27,79
Horvátok 83 4,78
Cigányok 47 2,71
Jugoszlávok 16 0,92
Szlovákok 8 0,46
Macedónok 7 0,40
Bolgárok 6 0,34
Szlovének 5 0,28
Románok 4 0,23
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1840-ben épült
  • Görögkeleti temploma - 1852-ben épült újjá

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bóka egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóka témájú médiaállományokat.