Elemér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elemér (Елемир / Elemir)
Elemir, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23208
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 4338 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 78 m
Terület 72,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elemér  (Szerbia)
Elemér
Elemér
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 26′ 34″, k. h. 20° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 34″, k. h. 20° 17′ 53″

Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. Korábban két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, közigazgatásilag hozzá tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.

1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el. Többször kifosztották, a templom jelenleg raktárként szolgál.

A Kiss-család kastélyát 1936-ban bontották le.[2]

1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.

Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4656 4757 4886 5001 4998 4724 4690[3] 4338[1]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4158 88,65
Cigányok 181 3,85
Magyarok 93 1,98
Jugoszlávok 54 1,15
Horvátok 24 0,51
Macedónok 11 0,23
Szlovének 7 0,14
Albánok 4 0,08
Montenegróiak 3 0,06
Ukránok 3 0,06
Románok 2 0,04
Muzulmánok 2 0,04
Csehek 1 0,02
Szlovákok 1 0,02
Ruszinok 1 0,02
Németek 1 0,02
Bunyevácok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elemér (település) témájú médiaállományokat.