Écska
| Écska (Ечка / Ečka) | |
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23203 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4513 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 177 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 71 m |
| Terület | 25,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Écska
Pozíció Szerbia térképén
|
|
Écska (szerbül Ечка / Ečka, románul Ecica, németül Etschka) település Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben. Korábban két településből állt, ezek: Écska (1899-ig Német-Écska (Deutsch-Etschka)) és Ecsehida (Alt-Etschka).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagybecskerektől 10 km-re délre, a Béga bal partján, Lukácsfalva, Zsigmondfalva és Óécska közt fekvő település.
[szerkesztés] Története
A település az 1718. évi pozsareváci béke után keletkezett, első említése III. Károly király 1718. szeptember 12-én kelt rendeletében történt[forrás?], amely a települést a nagybecskereki járásba sorolta. Écskát, és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot 1781-ben az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő vásárolta meg 217 000 forintért egy bécsi árverésen. Ezt követően kezdődik a mocsaras, jórészt lakatlan vidék felvirágzása: mindössze néhány évtized alatt az écskai uradalom neves mintagazdaság lett, és 160 esztendőn keresztül marad a Lázár család tulajdonában. A falu első telepesei magyar ajkú katolikusok voltak, majd 1793-ban bolgárkertészettel foglalkozó katolikusok érkeztek.[forrás?] Ebben az évben alapították a plénániát is, és a következő évben elkészült a falu vertfalú temploma.[2]
1848. július 15-én itt verte vissza Kiss Ernő ezredes, későbbi aradi vértanú, a Nagybecskerek elfoglalására induló Stratimirović 8000 főnyi szerb seregét. 1910-ben 1680, többségben német lakosa volt, jelentős román és magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
[szerkesztés] Népesség
- 1991-ben 5172 lakosa volt, melyből 2332 (45,1%) szerb, 1796 (34,7%) román, 526 jugoszláv, 227 (4,4%) magyar, 72 cigány, 30 montenegrói, 21 horvát, 18 német, 18 szlovák, 14 macedón, 11 bolgár, 4 albán, 4 szlovén, 3 muzulmán, 2 bunyevác, 2 orosz, 1 ukrán, 1 cseh, 23 nem nyilatkozott, 11 régió, 45 ismeretlen.
- 2002-ben 4513 lakosa volt, melyből 2483 (55%) szerb, 1325 (29,4%) román, 196 (4,3%) magyar, 123 jugoszláv, 72 cigány, 21 montenegrói, 14 horvát, 12 bolgár, 9 német, 9 szlovák, 5 macedón, 4 muzulmán, 4 szlovén, 3 ukrán, 1 albán, 11 egyéb, 133 nem nyilatkozott, 37 régió, 51 ismeretlen.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] A Harnoncourt-kastély
A kastélyt 1817-ben építette Lázár János. A kastélyt környező területet Lázár Lukács örmény származású kereskedő vásárolta meg az állami kincstártól. A kastély impozáns épülete idővel Bánát egyik jelentős művelődési központjává vált. Számos neves előadóművész mellett a kastély megnyitásakor 1820-ban a kilenc éves Liszt Ferenc is hangversenyt adott. A kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd trónörökös és I. Sándor szerb kormányzó is.
[szerkesztés] A Keresztelő Szent János római katolikus templom
A néhai écskai templom helyén, amely több falusi épülettel együtt leégett 1836-ban, Lázár földbirtokos 1864-ben újat épített, a mai templomot. Építészeti szempontból tekintve, a templom nagy kiterjedésű egyhajós épület, félköralakú oltár háttérrel és igen magas harangtoronnyal. A templom térbeli helyzete és méreteinek összhangja, kivételes esztétikai élményt nyújt. Lázár Zsigmondot, templomépítési vállalkozásáért IX. Piusz pápa a Szent György érdemrenddel tüntette ki.
[szerkesztés] A görögkeleti (szerb) templom
A templom 1711-ben épült Szent Miklós tiszteletére, és a legöregebb megőrzött művelődéstörténelmi emlékművek egyike ezen a területen. Közvetlenül a szerbek nagy vándorlása utáni időben épült. Megrázó egyszerűsége, sima díszítőelemek nélküli falaival, fával borított dobozelemes mennyezetével óhatatlanul Miloš Crnjanski, a szerb irodalom nagyságának Vándorlások című regénybeli hangulatára utalnak. Jelenleg a templomban egy 1786-ban készült barokk stílusú ikonosztáz áll.
[szerkesztés] A görögkeleti (román) templom
A templom neoklasszicista stílusban a falu központjában épült fel 1844-1850. között. Az egyhajós templomépületek sorába tartozik, félköralakú oltártérrel a keleti, és magas harangtoronnyal a déli részén.
-
A szerb templom
-
A román templom
-
Ikonosztáz a román templomban
[szerkesztés] Galéria
-
A katolikus templom oldalsó nézetből
-
A Béga Écskánál
-
A Béga-híd, háttérben a templommal
-
Az écskai víztorony maradványai
-
Écska a mezőről
-
Lázár grófi család címere
-
A katolikus temető bejárata
-
Écska és Ecsehida környéke 1769-72 között
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Magyar katolikus lexikon
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||
