Écska
| Écska (Ечка / Ečka) | |
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23203 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3999 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 177 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 71 m |
| Terület | 25,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Écska
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 19′ 04″, k. h. 20° 26′ 20″ | |
Écska (szerbül Ечка / Ečka, románul Ecica, németül Etschka) település Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben. Korábban két településből állt, ezek: Écska (1899-ig Német-Écska (Deutsch-Etschka)) és Ecsehida (Alt-Etschka).
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagybecskerektől 10 km-re délre, a Béga bal partján, Lukácsfalva, Zsigmondfalva és Óécska közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A település az 1718. évi pozsareváci béke után keletkezett, első említése III. Károly király 1718. szeptember 12-én kelt rendeletében történt[forrás?], amely a települést a nagybecskereki járásba sorolta. Écskát, és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot 1781-ben az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő vásárolta meg 217 000 forintért egy bécsi árverésen. Ezt követően kezdődik a mocsaras, jórészt lakatlan vidék felvirágzása: mindössze néhány évtized alatt az écskai uradalom neves mintagazdaság lett, és 160 esztendőn keresztül marad a Lázár család tulajdonában. A falu első telepesei magyarajkú katolikusok voltak, majd 1793-ban bolgárkertészettel foglalkozó katolikusok érkeztek.[forrás?] Ebben az évben alapították a plénániát is, és a következő évben elkészült a falu vertfalú temploma.[2]
1848. július 15-én itt verte vissza Kiss Ernő ezredes, későbbi aradi vértanú, a Nagybecskerek elfoglalására induló Stratimirović 8000 főnyi szerb seregét. 1910-ben 1680, többségben német lakosa volt, jelentős román és magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3934 | 4188 | 4323 | 4621 | 5293 | 5172 | 4513[3] | 3999[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2483 | 55,01 |
| Románok | 1325 | 29,35 |
| Magyarok | 196 | 4,34 |
| Jugoszlávok | 123 | 2,72 |
| Cigányok | 72 | 1,59 |
| Montenegróiak | 21 | 0,46 |
| Horvátok | 14 | 0,31 |
| Bolgárok | 12 | 0,26 |
| Szlovákok | 9 | 0,19 |
| Németek | 9 | 0,19 |
| Macedónok | 5 | 0,11 |
| Szlovének | 4 | 0,08 |
| Muzulmánok | 4 | 0,08 |
| Ukránok | 3 | 0,06 |
| Albánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Látnivalók[szerkesztés]
A Harnoncourt-kastély[szerkesztés]
A kastélyt 1817-ben építette Lázár János. A kastélyt környező területet Lázár Lukács örmény származású kereskedő vásárolta meg az állami kincstártól. A kastély impozáns épülete idővel Bánát egyik jelentős művelődési központjává vált. Számos neves előadóművész mellett a kastély megnyitásakor 1820-ban a kilenc éves Liszt Ferenc is hangversenyt adott. A kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd trónörökös és I. Sándor szerb kormányzó is.
A Keresztelő Szent János római katolikus templom[szerkesztés]
A néhai écskai templom helyén, amely több falusi épülettel együtt leégett 1836-ban, Lázár földbirtokos 1864-ben újat épített, a mai templomot. Építészeti szempontból tekintve, a templom nagy kiterjedésű egyhajós épület, félköralakú oltár háttérrel és igen magas harangtoronnyal. A templom térbeli helyzete és méreteinek összhangja, kivételes esztétikai élményt nyújt. A templom Kansky építészmérnök tervei alapján készült, az építkezés kivitelezője pedig a becskereki Stevan Đorđević volt. Lázár Zsigmondot, templomépítési vállalkozásáért IX. Piusz pápa a Szent György érdemrenddel tüntette ki.
A görögkeleti (szerb) templom[szerkesztés]
A templom 1711-ben épült Szent Miklós tiszteletére, és a legöregebb megőrzött művelődéstörténelmi emlékművek egyike ezen a területen. Közvetlenül a szerbek nagy vándorlása utáni időben épült. Megrázó egyszerűsége, sima díszítőelemek nélküli falaival, fával borított dobozelemes mennyezetével óhatatlanul Miloš Crnjanski, a szerb irodalom nagyságának Vándorlások című regénybeli hangulatára utalnak. Jelenleg a templomban egy 1786-ban készült barokk stílusú ikonosztáz áll.
A görögkeleti (román) templom[szerkesztés]
A templom neoklasszicista stílusban a falu központjában épült fel 1844-1850. között. Az egyhajós templomépületek sorába tartozik, félköralakú oltártérrel a keleti, és magas harangtoronnyal a déli részén.
-
A szerb templom
-
A román templom
-
Ikonosztáz a román templomban
Galéria[szerkesztés]
-
A katolikus templom oldalsó nézetből
-
A Béga Écskánál
-
A Béga-híd, háttérben a templommal
-
Az écskai víztorony maradványai
-
-
Écska a mezőről
-
Lázár grófi család címere
-
A katolikus temető bejárata
-
Écska és Ecsehida környékének térképe (1769-72)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||
