Beodra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beodra (Ново Милошево / Novo Miloševo)
Novo Miloševo, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Törökbecse
Rang falu
Irányítószám 23273
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 6020 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 77 m
Terület 171,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beodra  (Szerbia)
Beodra
Beodra
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″
Beodra weboldala

Beodra (szerbül Ново Милошево / Novo Miloševo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben. Két település, Beodra és Karlova egyesülésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykikindától délnyugatra, Törökbecsétől északnyugatra, Bocsár, Basahíd és Töröktopolya közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karátsony család egykori kastélya
A görögkeleti templom

Beodra nevét 1331-ben említették az oklevelekben Böldre (Beldre) néven. A 15. században több birtokosa is volt: 1414-1448. között a berekszói Hagymás családé, 1434-1451 a Beldrei Himfieké, később pedig a Dócziaké volt, akik 1482-ben Böldrén kívül Szentesen és Szeg településen is birtokosok voltak.

1461-ben és 1482-ben már két Böldre helység is létezett, melyek egyike Böldreszeg, a mai Karlova helyén volt.

1572-ben Telegdy Miklós birtoka volt, akitől testvére Mihály és annak leszármazottai örökölték.

Beodra a török hódoltság alatt is lakott maradt.

1695-ben Frigyes Ágost szász herceg seregét a Peadrán át akarta vezetni a török ellen, de a környező mocsarakon nem tudott átjutni, ezért kénytelen volt más utat választani.

A 18. század elején a település elpusztult, hiányzott az 1717-es összeírásból, és Mercy gróf, katonai kormányzó térképén is a lakatlan helységek között jelölték.

Később Aracs, Kerektó és Somogy településekről magyarok és szerbek telepedtek le itt, majd 1740 körül újabb szerb betelepülők érkeztek a faluba.

1781-ben Karátsonyi Bogdán vásárolta meg a kincstártól a beodrai uradalmat, 1794-ben, 1796-1805 között németek telepedtek le itt.

1805-ben mezőváros lett és évenként három országos vásár tartására is kiváltságot nyert.

1910-ben 4680 lakosából 1691 magyar, 598 német, 2325 szerb volt. Ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.

Akács-puszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település közelében feküdt Akács-puszta is, mely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott, eredeti birtokosa nem ismert. A 14. század első felében az örökös nélkül maradt birtok Károly Róbert királyra szállt, aki a birtokot Becsei Imre bácsi főispánnak és lévai várnagynak adományozta hűséges szolgálataiért.

1334-ben Becsei Imre fiainak Tőttösnek és Vesszősnek birtoka volt. Becsei Imre fiai a 14. század közepén a birtokot a Csanád nemzetségnek adták el, akik 1360-ban osztoztak meg ősi birtokaikon, Akács a Lőrinczfiaknak jutott.

1495-ben a Csanád nemzetségbeli Telegdy András Beodrai birtokrészét Bodófalvi Ferenc deáknak zálogosította el.

1508. május 22-én Telegdi István új adománylevelet kapott II. Ulászló királytól itteni birtokaira, és a Telegdyeké volt még 1568-1570-ben is.

1611-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem Akácsot, mely akkoriban néptelen puszta volt, Egri Monojlónak adományozta.

1717-ben a becskereki kerületbe osztottak be a falut s ekkor az összeírás szerint, 13 házból állt. 1731-ben a falu lakosai rác hajdúk voltak, akik külön kapitány alatt álltak.

A török hódoltság után e vidéken útonállók, rablók telepedtek meg itt. Báró Engelshofen Ferenc Lipót (1742-53) az útonállók, s rablók eme fészkét katonai karhatalommal feloszlatta és lakosságát Beodrára telepítette át. Akács ekkor újra puszta lett.

1826-ban jászsági és nagykunsági magyarok telepedtek le a pusztára. Az 1890. évi népszámláláskor már feloszlott községként írták össze.

Paktó puszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paktó (Pataktó) puszta is ide tartozott egykor.

1285-ben a Csanád nemzetségbeli Tamás birtoka volt. Károly Róbert király még 1319 előtt elvette a hűtlenségbe esett Csanád nemzetségtől és a királyi birtokokhoz csatolta, 1319-ben pedig Lampert országbírónak adta cserébe, némely Temes megyei birtokokért.

A 14. században valószínűleg a kunok pusztították el, többé nincs adatunk róla.

Akács-Szent-Miklós[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beodra határában feküdt egykor Akács-Szent-Miklós falu is, melyről 1323-ból van először adat, ekkor Becsei Imre birtoka volt, majd a Telegdyek birtoka lett.

1360-ban Lőrincz fiai Tamás és János birtoka volt.

1366-ban még említették, később azonban már nincs róla adat, valószínűleg árvíz következtében pusztult el és jobbágyai átköltöztek Akácsra.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
9536 9356 9276 8548 7805 7309 6763[2] 6020[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 5146 76,09
Magyarok 986 14,57
Cigányok 361 5,33
Jugoszlávok 88 1,30
Horvátok 18 0,26
Macedónok 14 0,20
Montenegróiak 9 0,13
Oroszok 5 0,07
Németek 4 0,05
Muzulmánok 4 0,05
Románok 2 0,02
Szlovének 1 0,01
Szlovákok 1 0,01
Bolgárok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1838-1842 között épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beodra témájú médiaállományokat.