Beodra
| Beodra (Ново Милошево / Novo Miloševo) | |
 | |
| A Szent Mária Magdolna római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Törökbecse |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23273 |
| Körzethívószám | +381 (0) 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6020 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 77 m |
| Terület | 171,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 11″, k. h. 20° 18′ 07″ | |
| Beodra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beodra témájú médiaállományokat. | |
Beodra (szerbül Ново Милошево / Novo Miloševo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben. Két település, Beodra és Karlova egyesülésével jött létre.
Fekvése[szerkesztés]
Nagykikindától délnyugatra, Törökbecsétől északnyugatra, Bocsár, Basahíd és Töröktopolya közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Beodra nevét 1331-ben említették az oklevelekben Böldre (Beldre) néven. A 15. században több birtokosa is volt: 1414-1448. között a berekszói Hagymás családé, 1434-1451 a Beldrei Himfieké, később pedig a Dócziaké volt, akik 1482-ben Böldrén kívül Szentesen és Szeg településen is birtokosok voltak.
1461-ben és 1482-ben már két Böldre helység is létezett, melyek egyike Böldreszeg, a mai Karlova helyén volt.
1572-ben Telegdi Miklós birtoka volt, akitől testvére Mihály és annak leszármazottai örökölték.
Beodra a török hódoltság alatt is lakott maradt.
1695-ben Frigyes Ágost szász herceg seregét a Peadrán át akarta vezetni a török ellen, de a környező mocsarakon nem tudott átjutni, ezért kénytelen volt más utat választani.
A 18. század elején a település elpusztult, hiányzott az 1717-es összeírásból, és Mercy gróf, katonai kormányzó térképén is a lakatlan helységek között jelölték.
Később Aracs, Kerektó és Somogy településekről magyarok és szerbek telepedtek le itt, majd 1740 körül újabb szerb betelepülők érkeztek a faluba.
1781-ben Karátsonyi Bogdán vásárolta meg a kincstártól a beodrai uradalmat, 1794-ben, 1796-1805 között németek telepedtek le itt.
1805-ben mezőváros lett és évenként három országos vásár tartására is kiváltságot nyert.
1910-ben 4680 lakosából 1691 magyar, 598 német, 2325 szerb volt. Ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott, majd az új délszláv államhoz került.
1946-ban a magyar többségű falut összevonták a szomszédos szerb többségű Karlovával, és a közös település neve Miloš Klima kommunista partizán után Novo Miloševo lett.
Akács-puszta[szerkesztés]
A település közelében feküdt Akács-puszta is, mely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott, eredeti birtokosa nem ismert. A 14. század első felében az örökös nélkül maradt birtok Károly Róbert királyra szállt, aki a birtokot Becsei Imre bácsi főispánnak és lévai várnagynak adományozta hűséges szolgálataiért.
1334-ben Becsei Imre fiainak Tőttösnek és Vesszősnek birtoka volt. Becsei Imre fiai a 14. század közepén a birtokot a Csanád nemzetségnek adták el, akik 1360-ban osztoztak meg ősi birtokaikon, Akács a Lőrinczfiaknak jutott.
1495-ben a Csanád nemzetségbeli Telegdy András Beodrai birtokrészét Bodófalvi Ferenc deáknak zálogosította el.
1508. május 22-én Telegdy István új adománylevelet kapott II. Ulászló királytól itteni birtokaira, és a Telegdyeké volt még 1568-1570-ben is.
1611-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem Akácsot, mely akkoriban néptelen puszta volt, Egri Monojlónak adományozta.
1717-ben a becskereki kerületbe osztottak be a falut s ekkor az összeírás szerint, 13 házból állt. 1731-ben a falu lakosai rác hajdúk voltak, akik külön kapitány alatt álltak.
A török hódoltság után e vidéken útonállók, rablók telepedtek meg itt. Báró Engelshofen Ferenc Lipót (1742-53) az útonállók, s rablók eme fészkét katonai karhatalommal feloszlatta és lakosságát Beodrára telepítette át. Akács ekkor újra puszta lett.
1826-ban jászsági és nagykunsági magyarok telepedtek le a pusztára. Az 1890. évi népszámláláskor már feloszlott községként írták össze.
Paktó puszta[szerkesztés]
Paktó (Pataktó) puszta is ide tartozott egykor.
1285-ben a Csanád nemzetségbeli Tamás birtoka volt. Károly Róbert király még 1319 előtt elvette a hűtlenségbe esett Csanád nemzetségtől és a királyi birtokokhoz csatolta, 1319-ben pedig Lampert országbírónak adta cserébe, némely Temes vármegyei birtokokért.
A 14. században valószínűleg a kunok pusztították el, többé nincs adatunk róla.
Akács-Szent-Miklós[szerkesztés]
Beodra határában feküdt egykor Akács-Szent-Miklós falu is, melyről 1323-ból van először adat, ekkor Becsei Imre birtoka volt, majd a Telegdyek birtoka lett.
1360-ban Lőrincz fiai Tamás és János birtoka volt.
1366-ban még említették, később azonban már nincs róla adat, valószínűleg árvíz következtében pusztult el és jobbágyai átköltöztek Akácsra.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 9536 | 9356 | 9276 | 8548 | 7805 | 7309 | 6763[2] | 6020[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 5146 | 76,09 |
| Magyarok | 986 | 14,57 |
| Cigányok | 361 | 5,33 |
| Jugoszlávok | 88 | 1,30 |
| Horvátok | 18 | 0,26 |
| Macedónok | 14 | 0,20 |
| Montenegróiak | 9 | 0,13 |
| Oroszok | 5 | 0,07 |
| Németek | 4 | 0,05 |
| Muzulmánok | 4 | 0,05 |
| Románok | 2 | 0,02 |
| Szlovének | 1 | 0,01 |
| Szlovákok | 1 | 0,01 |
| Bolgárok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Bűnbánó Szent Mária Magdolna római katolikus temploma 1838–1842 között épült
- Traktormúzeum (Muzej Žeravica)[4]
- Karátsony-kastély (nem látogatható)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ A beodrai traktormúzeum – YouTube-videó
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Torontál vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pallas Nagy Lexikona
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Beodra hivatalos honlapja
- Karlova és Beodra története Archiválva 2012. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (1896-1914) Beodra
