Szerb ortodox egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerb ortodox egyház

(Српска Православна Црква)
Cathedral of Saint Sava, Belgrade.jpg
A belgrádi Szent Száva katedrális

Vallás kereszténység
Felekezet ortodox
Eredet konstantinápolyi ortodox egyház
Lelkészi vezető Irinej (Iréneusz)
Tisztsége pátriárka
Szertartás bizánci
Tagság 9 000 000
Nyelv szerb, egyházi szláv nyelv
Státusz autokefál
Státusz kezdete 1219
Fő terület Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Románia, Magyarország
Székhely Belgrád, Szerbia
Naptár juliánus

A(z) Szerb ortodox egyház
hivatalos honlapja

A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak. Istentiszteleti nyelve az egyházi szláv és a modern irodalmi szerb.

A szerb egyház 1219-ben nyerte el önállóságát. Első érseke Szent Száva, Stefan Nemanja nagyzsupán legkisebb fia volt, aki a görögországi Áthosz hegyén tette le a szerzetesi fogadalmat az 1190-es években. Az egyház hívei ma elsősorban Szerbiában, Montenegróban, Bosznia és Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Európa több államában, illetve az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon élnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyház feje a pátriárka. Teljes titulusa: Peć (albánul Pejë, törökül és magyarul régiesen Ipek[1]) érseke, Belgrád és Karlóca metropolitája, a szerbek pátriárkája. A 45. szerb egyházfő 2010. január 23-tól Irinej (sz. Vidova, 1930. augusztus 28.), eredeti nevén Miroslav Gavrilović, korábbi niši püspök.[2]

Az egyház legmagasabb döntéshozó testülete a Szent Püspöki Zsinat (Свети Архијерејски Сабор). Tagjai a pátriárka, a metropoliták, a püspökök és a vikárius püspökök. Évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, általában Belgrádban illetve valamelyik kiemelkedő jelentőségű monostorban.

Szintén fontos szerepet tölt be a Szent Püspöki Szinódus (Свети Архијерејски Синод), amely a pátriárkából és négy püspökból áll. A Szinódus tagjai jelenleg a következők: Amfilohije montenegrói metropolita, Hrizosztom zsicsai püspök, Hrizosztom bihácsi és petrovaci püspök, valamint Filaret mileševói püspök[1].

Szakadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hívek egy része csatlakozott Rómához. Ez a Križevci Bizánci Egyházmegye néven ismert uniátus keleti katolikus egyház.

Egyházmegyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb ortodox egyháznak jelenleg 32 egyházmegyéje van. Négy egyházmegye van Észak-Amerikában és kettő Ausztráliában.

Magyarországi jelenlét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budai szerb ortodox egyházmegye
Szentendrei szerb ortodox székesegyház.jpg
A Belgrád székesegyház Szentendrén

Vallás kereszténység
Felekezet ortodox
Lelkészi vezető Pantelics Lukijan
Tisztsége püspök
Tagság 1914[3]
Alapítva 1691
Székhely 2000 Szentendre, Pátriárka u. 5.
Technikai szám 0420
  • Budai szerb ortodox püspökség

Püspöke Lukijan Pantelić budai püspök, a temesvári szerb ortodox egyházmegye adminisztrátora. A püspöki helynök Vojiszláv Gálity protoierej-sztavrofor. Három esperessége van: a budai (székhelye: Szentendre, esperese: Lazar Pajtić protoierej) a mohácsi (székhelye: Mohács, esperese: Lazar Pajtić protoierej) és a szegedi (székhely: Szeged, esperese: Pavle Kaplan protonamesnik). Két monostor tartozik hozzá: az egyik Ráckevén (Pest megye) található, temploma az Istenszülő elhunytának van szentelve, a másik Grábócon (Tolna megye), temploma a Szent Arkangyaloknak van szentelve.

A püspökség székhelye Szentendrén van. Itt található az a gazdag gyűjtemény is, amely az ország minden részéből bemutatja a hazai szerbség értékes egyházművészeti kincseit, régi ikonokat, díszes kelyheket, papi ruhákat és evangéliumokat, valamint kézírásos és nyomtatott istentiszteleti könyveket. Itt őriznek több, a középkori magyarországi szerb monostorok és templomok jogait biztosító császári és szultáni okiratot.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]