Rezsőháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rezsőháza (Книћанин / Knićanin)
Knićanin, main street.jpg
A főutca
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23265
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1753 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 59 m
Terület 49,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rezsőháza (Szerbia)
Rezsőháza
Rezsőháza
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 11′ 14″, k. h. 20° 19′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 14″, k. h. 20° 19′ 12″

Rezsőháza (szerbül Книћанин / Knićanin, németül Rudolfsgnad) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza és a Béga összefolyása alatt, Perlasztól délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rezsőházát az Écskáról és Zsigmondházáról idetelepedett németek alapították, akiknek 1865-ben a katonai Határőrvidék területéhez tartozó perlaszi rétekből hasítottak ki 7010 holdat, a házhelyeket 1866 március 13-án sorsolták ki a telepesek között. Az új helységet 1866 április hó 2-án, húsvét hétfőjén ünnepélyesen avatták fel, és még az év őszén hozzáfogtak a tiszai védgátak elkészítéséhez; április 29-én az árvíz mégis elöntötte. Az árvíz elvonulása után, hozzáfogtak az új védgátak emeléséhez, melyek az 1868-as árvíznek már sikerrel ellenálltak. 1876-ban azonban a falut ismét árvíz pusztította el, ekkor lakossága Perlaszra és Titelre menekült, csak néhány magasabb helyen épült ház menekült meg.

1882. decemberében az árvízveszélyt Tallián Béla alispán vezetésével, az egész lakosság munkájával készített védgátak hárították el, majd az 1888-as árvíz ellen ismét sikerrel védekezett a község.

1895-ben és 1907-ben ismét árvíz borította el a község határát.

1873-ban, a német-bánáti Határőrvidék feloszlatása után, a községet Torontál vármegyéhez csatolták. Ekkor a perlaszi járáshoz tartozott, majd ennek megszüntetése után 1878-ban az antalfalvi, majd 1885-től a nagybecskereki járáshoz csatolták.

1910-ben 3186 lakosából 139 magyar, 3011 német volt. Ebből 3118 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Rezsőháza ma szerbek lakta település. A második világháború után ismertségét mint az ország legnagyobb koncentrációs tábora szerezte meg, mintegy 11 000, főleg német nemzetiségű vesztette itt életét. Német katolikus templomát 1948-ban rombolták le az üres faluba betelepülő szerbek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5977 1802 2169 2251 2226 2227 2034[2] 1753[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1981 97,39
Magyarok 17 0,83
Jugoszlávok 9 0,44
Szlovákok 4 0,19
Horvátok 3 0,14
Németek 2 0,09
Muzulmánok 2 0,09
Macedónok 2 0,09
Montenegróiak 1 0,04
Ukránok 1 0,04
Szlovének 1 0,04
Oroszok 1 0,04
Bolgárok 1 0,04
Albánok 1 0,04[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1877-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőháza témájú médiaállományokat.