Begafő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Begafő (Клек / Klek)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23211
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 2706 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 115 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 74 m
Terület 25,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Begafő  (Szerbia)
Begafő
Begafő
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 25′ 11″, k. h. 20° 28′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 11″, k. h. 20° 28′ 29″

Begafő (korábban Bégafő, szerbül Клек / Klek, németül Klek, románul Clec) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybecskerek északkeleti szomszédjában, a Béga mellett, Jankahíd, Bégaszentgyörgy és Lázárföld közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Begafő egy régi térképen

Begafő, előző nevén Klekk a 18. század század közepéig csak kincstári puszta volt, melyet 1750-től a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.

1765-ben Mária Terézia királynő rendeletére, a kincstár Maros menti románokat telepített az itteni pusztára akik a Jankahíd felé vezető út mindkét oldalán építették fel házaikat, majd a románok letelepedése után nemsokkal szerbek költöztek a helységbe, akik 1783-1784-ben átköltöztek a Határőrvidékre. A románok legnagyobb része is elköltözött és helyükbe a Lázár család, mint a helység földesura, németeket telepített. Az új bevándorlók házaikat a mai község helyén építették fel.

1838-ban a település birtokosa Lázár Zsigmond volt.

1910-ben a Jankahidi-híd mellett a Béga folyóban épülő zsilipmunkánál foglalatoskodó munkások között kolerajárvány ütött ki.

1910-ben 1306 lakosából 66 magyar, 1069 német, 142 román volt. Ebből 1136 római katolikus, 14 református, 149 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1608 1635 1835 1990 2401 2729 2959[2] 2706

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2687 90,80
Románok 73 2,46
Magyarok 47 1,58
Cigányok 43 1,45
Jugoszlávok 25 0,84
Montenegróiak 15 0,50
Macedónok 9 0,30
Horvátok 5 0,16
Németek 4 0,13
Szlovákok 3 0,10
Szlovének 1 0,03
Oroszok 1 0,03
Muzulmánok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]