Ernőháza
| Ernőháza (Банатски Деспотовац / Banatski Despotovac) |
|
 |
|
| Park a falu központjában. Ezen a helyen állt a katolikus templom az 1940-es évekig | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23242 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1291 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 53 m |
| Terület | 50,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Ernőháza
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 21′ 33″, k. h. 20° 39′ 31″ | |
Ernőháza (1899-ig Ernesztháza, szerbül Банатски Деспотовац / Banatski Despotovac, németül Ernsthausen) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagybecskerektől 22 km-re keletre, a Temes közelében, Lázárföld, Szárcsa, Nezsény és Bótos közt fekszik, közigazgatásilag Nagybecskerek községhez tartozik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Magyar és német neve Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú nevét viseli.
Története [szerkesztés]
1828-ban ittebei Kiss Izsák telepítette a Kenderes nevű puszta helyén. 1910-ben 2206, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Temploma 1884-ben épült. 1945-ben a templomot földig rombolták. A németek helyére Észak-Boszniából és Montenegróból érkeztek új szerb telepesek. 1983-ban a faluban 3 magyar és 2 horvát katolikus élt. 2002-ben 1620 lakosából 1591 szerb volt, a magyarok száma: 2.
Első birtokosa 1848-ig Kiss Ernő, az Aradon kivégzett vértanú tábornok volt, akinek itteni birtokait a kincstár foglalta le és az ittebei kincstári tiszttartóság vette kezelésbe.
1860-ban a község lakosai vásároltak meg itt 80 telket, az összes ú. n. királyi kisebb haszonvételekkel (regale) és a plébánia kegyúri jogával együtt, a többi birtok pedig 1867-ben részben Kiss Miklós begaszentgyörgyi földesúr és báró Duka Emilné, Beodrai Karátsonyi Katalin birtoka lett.
Kiss Miklós itteni birtokait a Haas és Deutsch cég, ettől pedig Duschnitz Miksa vásárolta meg, és kisebb részletekben eladta a helybeli közbirtokosságnak. Báró Duka Emilné itteni birtokait pedig fia, báró Duka Géza örökölte.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
" Ernőháza, Ernesztháza/Банатски Деспотовац, Banatski Despotovac/Ernsthausen, Torontál vármegyében igen szép német falu, egyenlő körben álló házaival: 1162 katholikus, 32 zsidó lakossal, áldott gazdag határral. Contract. hely. Földesura Kiss Erneszt után a királyi kincstár. Utolsó posta Becskerek."
1910-ben 2206 lakosából 100 magyar, 1981 német, 97 román volt. Ebből 2092 római katolikus, 105 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Vidaegyház [szerkesztés]
Ernőházához tartozik még Nagyvida-puszta is, melynek helyén a középkorban Vidaegyház nevű falu feküdt. E falu eredetileg a kevevára tartozéka volt, 1319-1455 években Keve vármegyéhez tartozott.
1340. előtt Kartali Etele és István elfoglalták; Ittebői Istvánfia János, a nádor előtt ekkor azt állította, hogy e falu, mint kevei várjobbágyot, őt illeti meg. A nádor 1340-ben mégis Kartali Etelének s örököseinek ítélte oda.
1367-ben a falut Nagy Lajos király Macedóniai Dancs Péter és János mestereknek adományozta; de a 15. században mégis az Ittebői-család birtokába került.
A török időkben elpusztult, és Mercy térképén már ezen a helyen Vide és Kenderes lakatlan helyeket jelölik. Az utóbbit kincstári pusztaként egy ideig a délmagyarországi bérlők társasága bérelte. 1781-ben mindkét pusztát Kiss Izsák vásárolta meg.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3098 | 2955 | 2864 | 2289 | 1993 | 1823 | 1620[2] | 1291[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1591 | 98,20 |
| Románok | 7 | 0,43 |
| Horvátok | 3 | 0,18 |
| Jugoszlávok | 3 | 0,18 |
| Magyarok | 2 | 0,12 |
| Macedónok | 2 | 0,12 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
|
|||||||||||||||||
