Csanád vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csanád vármegye (11. század1950)
Csanád vármegye címere
Csanád vármegye címere

Központ Makó
Népesség
Népesség 140 007 (1910)
Nemzetiségek magyarok stb.
Földrajzi adatok
Terület 1 715  km2
Térkép
Csanad.png
Csanád vármegye térképe
Csanád county map.jpg
Csanád vármegye domborzati térképe

Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad; latinul: Comitatus Chanadiensis vagy Chenadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. A vármegye területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.

Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: északon a Maros, délen a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.

Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között.

A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegyének összesen 140 007 lakosa volt, így Csanád vármegye területe volt az egyik legsűrűbben lakott a Magyar Királyságon belül. Az etnikai összetétel a következő volt:

A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.

A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görög katolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

továbbá a megyéhez tartozott még Makó rendezett tanácsú város.