Árva vármegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Székhely | Alsókubin |
| Terület | 2019 km² |
| Népesség | 72 125 (1910) |
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok |
 |
|
 |
|
Árva vármegye (szlovákul Orava, németül Arwa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Árva vármegye határai: északon Galícia osztrák tartomány, délen Liptó vármegye és Turóc vármegye, keleten Trencsén vármegye. A vármegye területét az Árva folyó illetve a Tátra-hegység vágta ketté. A terület jelenleg a szlovák-lengyel határon található.
[szerkesztés] Történelem
Árva vármegye a 14. század elején a zólyomi erdőispánságból alakult ki. 1918-tól (az 1920-as Trianoni békeszerződés által megerősítve) a vármegye az újonnan létrejött Csehszlovákia része lett, az alábbi községek kivételével, melyek Lengyelország igazgatásába kerültek: Árvabükk (Bukovinapodszkle), Hizsnye, Harkabúz, Jablonka, Alsólipnica, Felsőlipnica, Oravka, Pekelnik, Szárnya, Podvilk, Alsózubrica, Felsőzubrica. A II. világháború alatt Csehszlovákia megszűnt, Árva vármegye pedig az először független Szlovákia része maradt. A II. világháború után a vármegye újra Csehszlovákia része lett. Szlovákia második függetlenné válásától Árva vármegye Szlovákia része.
[szerkesztés] Lakosság
Árva vármegye lakossága 1910-ben 72.125 fő volt, ebből:
- 59.096 (81,94%) szlovák nemzetiségű
- 16.131 (22,37%) lengyel nemzetiségű
- 2.000 (2,77%) magyar nemzetiségű
- 1.518 (2,10%) német nemzetiségű
[szerkesztés] Közigazgatás
Székhelye 1867-ig Árva (szlovákul Orava; németül: Arwa); 1867-1919 között Alsókubin (szlovákul: Dolný Kubín; németül: Unterkubin)
A vármegyének 1896-ban négy járása volt:
- Alsókubini járás, székhelye Alsókubin
- Námesztói járás, székhelye Námesztó
- Trsztenai járás, székhelye Trsztena
- Vári járás, székhelye Turdossin
|
|
|
|
