Hladovka
| Hladovka | |
 |
|
| A Mária Mennybemenetele templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1590 |
| Polgármester | Mária Kendralová |
| Irányítószám | 027 13 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 994 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 747 m |
| Terület | 18,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hladovka
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 22′ 09″, k. h. 19° 45′ 28″ | |
| Hladovka weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hladovka (szlovákul Hladovka, lengyelül Głodówka) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában. 2011-ben 994 lakosából 965 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Trsztenától 10 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szlovák hlad (= éhség) főnévből ered és egy sokat szenvedett falura utal. Más források szerint viszont a falu nevét első soltészáról Hlad Kristófról kapta. A 20. század elején nevét Ladókára magyarosították, de ez nem fogant meg.
Története [szerkesztés]
1598-ban Jeleszna néven említi először oklevél. A falu a vlach jog alapján létesült a 16. század végén és Árva várának tartozéka volt. 1598-ban még csak két ház állt a faluban, melyet akkor a magyaros Illésna néven is neveznek a források. 1608-ban birtokosa Thurzó György vámszedő hellyé nyilvánította községet. 1619-ben a soltészén kívül még 5 pásztorház és malom is állt a faluban. A lakosság száma ezután folymatosan nőtt. 1626-ban már 17 család élt itt, mintegy 90 lakossal. 1659-re pedig már 423 lakosa volt, melyből 271 katolikus és 152 evangélikus. A fejlődésnek a kuruc háborúk vetettek véget. A 17. század végére a lakosság teljesen elszegényedett és sokan elmenekültek a faluból, mely csaknem teljeden elpusztult. 1690-ben újra benépesítették. 1715-ben 25 család élt itt, amely mintegy 130 lakost jelent. 1787-ben 313 lakosa volt. 1828-ban 128 ház állt a községben 732 lakossal. 1836-tól a Sperlagh család lett a község földesura, majd 1864-től a litvai uradalomhoz tartozott. 1870-ben 137 házában 613 lakos élt.
Vályi András szerint "HLADONKA. Tót falu Árva Várm. lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához 2 óránnyira, Vitanovától 1/2 órányira, határja soványas; mert zabnál egyebet nem terem. " [2]
Fényes Elek szerint "Hladovka, tót falu, Árva vmegyében: 725 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. 29 sessio. Vizimalom. Nagy gyolcs- és vászonkereskedés. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg. " [3]
1910-ben 535, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 1920 és 1924 között Lengyelország része volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1800 és 1808 között épült. Freskóit Jozef Hanula festette 1941-ben.
- A korábbi, 1808-ban szétszedett és eladott fatemplom helyén ma egy Szent Flórián szobor áll.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
