Trsztena

Trsztena (Trstená)
Trsztena főtere a Szt. György-templommal
Trsztena címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turdossini
Turisztikai régió	Árva
Rang	község
Első írásos említés	1371
Polgármester	Jozef Ďubjak
Irányítószám	028 01
Körzethívószám	043
Népesség
Teljes népesség	7537 fő (2007) +/-
Népsűrűség	91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	617 m
Terület	82,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trsztena Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 40″, k. h. 19° 36′ 45″49.3611111111, 19.6125
Trsztena weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trsztena (egykori magyar neve Árvanádasd, szlovákul Trstená, lengyelül Trzciana) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában. Közigazgatásilag Usztye tartozik hozzá.

Fekvése

Alsókubintól 30 km-re északkeletre az Árvai-medence északi részén az Oravica-folyó alsó folyásánál a lengyel határ közelében fekszik. Áthalad rajta az 59-es főútvonal.

Nevének eredete

A szlovák trstená nádas helyen épült települést jelent.

Története

A Szent Márton-templom

A városkát német bányászok alapították "Bingenstadt" néven 1371-ben. Már alapításakor mezővárosi, vadászati, halászati, vásártartási és pallosjoga volt. 1379-ben "Krisina" néven említik. Magyar nevén 1420-ban említik először "Nadasd" alakban. 1427-ben "Stadtsek", 1437-ben "Nadasd", 1520-ban "Trstena", 1609-ben "Thersztene aliter Stadtsek" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A mezővárosnak 1424-ben Zsigmond eltörölte vám és harmincad fizetési kötelezettségeit is. A várost választott bíró irányította. A város gyorsan fejlődött, 16. század végén már itt volt a legtöbb ház az egész Árvamentén. 1609-ben II. Mátyás engedélyével évi négy országos vásárt tarthatott, 1620-ban 580 lakosa volt. A 17. században kifejlődött kézműipara is, jelentős kereskedelmi központ lett, versenyben Turdossinnal. Több céhe is alakult, így a szűcsöknek, a fazekasoknak, az ácsoknak és csizmadiáknak volt céhük. A legnagyobb céh a fazekasoké volt, akik híresek voltak különleges technológiájukról és alkalmazott díszítő elemeikről. Sóraktár is állt a településen. A 17. század kuruc háborúi sok kárt okoztak a városnak. 1715-ben 1185 lakost számláltak. 1778-ban már 1320 volt a lakosok száma, közülük hat nemesi család volt. 1828-ban 505 házában 2776 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. Gimnáziumának alapkövét 1868-ban rakták le. 1877-ben Trsztena járási székhely lett 2400 lakossal, gimnáziummal, híres vásárokkal. 1910-ben 2314 lakosából 1873 szlovák, 272 magyar és 123 német volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásának székhelye volt. 1945 után több üzem is alakult a településen. Ma a városban három alapiskola, művészeti iskola, gimnázium működik.

Vályi András szerint " TRSZTENNA. Tót Mezőváros Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Tvardosinhoz egy órányira, Haluskova hegynek szomszédságában; a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok is van itten, a’ kik mintegy 1775-dikben hozattak ide; hajdani lakosai gazdagabbak vóltak, míg a’ Lengyelekkel kereskedtek, ’s a’ tűz által is sanyargattatott. Ispotállya is van; határja 3 nyomásbéli, ’s Oravicza, és Csierna Orava folyók által nedvesíttetik; jól termő a’ földgye. Lakosai szorgalmatosak mind a’ gazdáskodásban, mind pedig a’ kereskedésben."

Fényes Elek szerint " Trsztenna, tóth mv., Árva vmegyében, 2706 kath., 70 zsidó lak., kath. paroch. templom. Sz. ferenci klastrom. Határában szép árpát, zabot termesztenek. Sessiója: 220. Legelője, rétje bőven lévén a marha- és juhtenyésztés divatban van. Vászonja igen finom és kapós. Normalis oskola. Tart heti- és híres 4 országos vásárokat, mellyek kivált a lovakra és marhákra nézve nevezetesek, s a lengyelektől nagyon látogattatnak. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."

Nevezetességei

• Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1371-ben épült, később gótikus, majd 1641-ben reneszánsz, végül 1747-ben barokk stílusban építették át. Kegyképe a czestochowai kegykép hasonmása volt, 1683-ban a lengyelek elvitték és ma a vilniusi püspöki kápolna oltárán áll. A templomot védőfal övezi, díszes kapuja van, 1731-óta búcsújáróhely.
• A főtéren áll a 18. században épült barokk Szent György templom és ferences kolostor (1780).
• Ezeken kívül még két kápolnája van. Az egykori temetőnél álló 1775-ben, a másik 1822-ben épült.
• A plébánia épülete 1743-ban készült, 1778-ban megújították.
• A fazekasok kemencéje 19. századi.
• A bank épülete 1903-ban készült el.
• A zsinagóga 1839-ben épült reneszánsz kapuzattal.
• Innen 6 km-re határátkelőhely van Lengyelország felé.
• A 35,2 km²-es Árvai-tó

Híres emberek

• Itt született Martin Hattala (1821-1903) nyelvész, prágai egyetemi tanár. A gimnázium az ő nevét viseli.
• Itt született Kniezsa István (1898–1965) nyelvtörténész, szlavista, a magyar névtani kutatások megújítója, az MTA tagja

Külső hivatkozások

• Trsztena város hivatalos honlapja
• E-obce.sk
• Községinfó
• Trsztena Szlovákia térképén
• A plébánia honlapja
• A Martin Hattala gimnázium honlapja
• Trsztena a szlovák múzeumok honlapján
• A város az Árvai régió honlapján