Bächer Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bächer Iván
Bächer Iván Könyvhét 2 2012.jpg
Bächer Iván, 2012
Élete
Született 1957. március 25.
magyar Budapest
Elhunyt 2013. december 2. (56 évesen)
magyar Budapest

Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25.Budapest, 2013. december 2.) magyar író, újságíró, publicista.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Bächer Mihály zongoraművész, édesanyja építész, dédapja Thury Zoltán író, újságíró volt. Apai nagyanyjának, Thury Erzsébetnek a húga pedig Thury Zsuzsa író.

A kispesti Wekerletelepen nőtt fel, ami később folyamatos visszatérő motívuma lett írásainak. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981–1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később egy ideig óraadó tanár volt. 19891991 között a Magyarország, 1991 óta a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.

2013. december 2-án, hosszú, súlyos betegség után egy budapesti kórházban érte a halál.

2013. december 21-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szóróparcellájában vettek tőle végső búcsút.[1]

Publicisztikai és egyéb tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-től kezdődően jelentek meg szépirodalmi igényű írásai az Élet és Irodalom, az Új Tükör és a Magyarország hasábjain. A Népszabadság Hétvége rovatának állandó szerzője; az utolsó előtti oldalon rendszeresen jelentek meg benne írásai, de tárcával, publicisztikával is jelentkezett olykor, amelyben nem titkolta baloldali érzelmeit.[2]

2009 nyarán erős hullámokat keltett egy írása, amelyben kemény kritikával illette az MSZPSZDSZ-kormányt, korrupcióval vádolva őket, majd arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a „fasisztákra” kell szavaznia. Az írást a Magyar Hírlap a szerző engedélye nélkül jelentette meg.[3]

2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket az ő zongorajátéka mellett. Ilyen a Spinoza Házban előadott Kocsmázás és Pár történetek, az IBS Színpadon előadott Hatlábú est vagy a Konyha-mazurka. Ezekben általában Gyabronka József volt a partnere.[4]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsál (Ab Ovo Kiadó, 2013)
  • Utóíz (Ab Ovo Kiadó, 2013)
  • Kurgast ((Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Idegen ország (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Hatlábú (sőt több) (Ab Ovo Kiadó, 2012)
  • Sétatárs (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Kószáló ((Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Emberevő (Ab Ovo Kiadó, 2011)
  • Igazad van, Loncikám (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Megyek Budára (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Ököllel a zongorát (Ab Ovo Kiadó, 2010)
  • Emma asszony szakácskönyve (Vince Kiadó, 2009)
  • Világörökség (Bookart Kiadó, 2009)
  • Újlipócia (Teknős Miklós fényképeivel, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
  • Kocsmazaj (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2009)
  • Névsorolvasó (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
  • Intőkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2008)
  • Vendégkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
  • Ruccanások (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)
  • Klétka (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006)
  • Zónázó (Népszabadság Könyvek, 2006)
  • 150 év. Megannyi budapesti íz (Jaffa Kiadó, 2006)
  • Hatlábú – Ebkönyv (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2005)
  • Kutya Mandovszky (Göncöl Kiadó, 2005)
  • Nagypapa hűlt helye (Göncöl Kiadó, 2004)
  • Hogyan kell a nőkkel bánni (Göncöl Kiadó, 2003)
  • Kezdőbetűk – A város – Levélregény (Göncöl Kiadó, 2002)
  • Haláltánc (Göncöl Kiadó, 2002)
  • Az elhagyott falu (Göncöl Kiadó, 2001)
  • A zongora helye (Göncöl Kiadó, 2001)
  • Elindulni három nővel (Göncöl Kiadó, 2000)
  • Vándorbab (Göncöl Kiadó, 1999)
  • Helyek (Molnár Gál Péterrel, Göncöl Kiadó, 1998)
  • Rötúr (Göncöl Kiadó, 1997)
  • Budapest (Révész Tamás fotóművésszel, Herald Kiadó, 1996)
  • Íz-lelő (Greger Média, 1993)
  • Kék Duna keringő (Budapest, 1991)
  • Levélregény (Kozmosz Könyvek, 1990)
  • A város (Kozmosz Könyvek, 1986)

Színdarab[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az én zsidó kabarém (bemutató: 2008, Spinoza Ház) [5] [6]
  • Oszkár (bemutató: 1985) [7]
  • Ebéd (egyfelvonásos, bemutató: 1987)
  • New York-i kaszinó (egyfelvonásos, bemutató: 1987) [8]

Hangoskönyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hatlábú (ebkönyv) (elmondja: Gyabronka József, Kossuth Kiadó, 2010)
  • Zene-Szó 1 – Vendég (elmondja: Gyabronka József, zongorázik: a szerző, Göncöl Kiadó, 2004)

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Komorok - Komor Vilmos nyomában Marosvásárhelyen (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Mestitz Júlia, Spielmann Mihály, Székely László, operatőr Bálint Arthur, rendező Sipos András
  • Kolozsvári mozaik - Négy történet a vészkorszak idejéből (Cinemafilm) Riporter Bächer Iván, közreműködő Ferencz Judit, Muresan Judit, Nussbaum László, Szilágyi Júlia, operatőr Xantus Gábor, rendező Sipos András
  • Séták Bächer Ivánnal Újlipóciában (Duna Televízió) Riporter Bächer Iván, közreműködő Angyal Ádám, Jász István, Kamondi, Törley, operatőr Mánfai Miklós, rendező Sipos András

Író[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Presszó [9] c. 2008-as magyar filmsorozat utolsó két epizódja (Búcsúbuli, Hadüzenet) [10]

Forgatókönyvíró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bekerítve (magyar operafilm, 1990, rendező: Molnár György)

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bächer Iván családfája[11][12][13]
Bächer Iván
(Budapest, 1957. márc. 25. –
Budapest, 2013. dec. 2.)
író, újságíró, tanár
Apja:
Bächer Mihály
(Budapest, 1924. júl. 22. –
Budapest, 1993. ápr. 6.)
zongoraművész
Apai nagyapja:
Bächer Károly
(Budapest, 1888. jún. 6. –
Budapest, 1969. dec.)
textil kereskedő
Apai nagyapai dédapja:
Bächer Móric
(Böhmisch-Leipa, 1848. ápr. 27. –
Budapest, 1911.)
kereskedő
Apai nagyapai dédanyja:
Jónás Szidónia
(Pest, 1866. szept. 2. –
Budapest, 1943.)
Apai nagyanyja:
Thury Erzsébet
(Budapest, 1899. júl. 17. –
Budapest, 1971. ápr. 22.)
Apai nagyanyai dédapja:
Thury Zoltán[14]
(Kolozsvár, 1870. márc. 7. –
Budapest, 1906. aug. 27.)
író, újságíró
Apai nagyanyai dédanyja:
Márton Gizella
(Budapest, 1875. febr. 12. –
Budapest, 1958. dec. 5.)
Anyja:
Malecz Erika
(Budapest, 1926. jún. 28. –
Budapest, 1989. szept. 6.)
építészmérnök
Anyai nagyapja:
Szigevics Béla
(Budapest, 1893. márc. 28. –
Budapest, 1976. jún. 22.)
építészmérnök
Anyai nagyapai dédapja:
Szigevics Károly
nyomdász
Anyai nagyapai dédanyja:
Holczer Anna
Anyai nagyanyja:
Malecz Mária
(Budapest, 1904. febr. 19.-
Budapest, 1983. júl. 15.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Malecz Béla
(Usztye, 1878. ápr. 22. –
Budapest, 1956. máj. 15.)
szabómester
Anyai nagyanyai dédanyja:
Kornéli Rozália
(Tóváros, 1878. nov. 17.-
Budapest, 1909.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bächer Iván témájú médiaállományokat.